Előfizetés

Több mint 50 ezer ember idő előtti halálát okozta tavaly a légszennyezés Újdelhiben

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.19. 09:29

Fotó: Rajesh Mehta/The Times of India / AFP
Jóval többen, mint a világ más nagyvárosaiban.
Mintegy 54 ezer ember idő előtti halálát okozta India fővárosában, Újdelhiben a légszennyezés tavaly –– derül ki a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet délkelet-ázsiai szárnyának és IQAir svájci cég közös tanulmányából. A csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a légszennyezéshez köthető halálozások száma jóval magasabb, mint a világ más nagyvárosaiban. A svájci vállalat az emberi szervezetre káros PM2,5 mennyiségének elemzését végezte el. Ezek a 2,5 mikrométer átmérőjű részecskék halálos betegségeket válthatnak ki, a többi között rákot és szívbetegséget. A tanulmány szerint elősegítették a koronavírus-fertőzést is az emberek szervezetében. Újdelhiben tavaly novemberben volt csúcsértéken a PM2,5 szint, amely akkor harmincszorosa volt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott határértéknek. A The Lancet tudományos folyóirat szerint 2019-ben 1,67 millió indiai vesztette életét a légszennyezéssel összefüggésben. Újdelhiben a tavalyi év elején szinte megszűnt a légszennyezés a koronavírus járvány miatt elrendelt országos karantén ideje alatt, de a probléma újra előjött a korlátozások augusztus végi feloldásával. A tanulmány szerint Újdelhiben 
a tavalyi évben a PM2,5 részecskék szintje átlagosan hatszorosan haladta meg a WHO határértékét.

India pénzügyi központjának számító Mumbaiban 2020-ban mintegy 25 ezer ember halt meg a légszennyezéssel összefüggésben. A környezetvédők megállapítása szerint a megújuló erőforrások és környezetbarát szállítási rendszerek mielőbbi kiépítésére van szükség véget vetve a károsanyag kibocsátásnak.

Légszennyezést felfogó szupernövényeket azonosítottak

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.19. 08:49

Fotó: leemage / AFP
Brit botanikusok szerint olyan élőlények is vannak, amelyek az épületek hűtésében, az áradások mérséklésében játszanak szerepet.
A madárbirsfélék cserjéi fogják fel a legjobban a légszennyezést a nagy közúti forgalmú térségekben, míg más növények jelentős szerepet játszhatnak az épületek hűtésében, az áradások mérséklésében – állapították meg brit botanikusok. A Királyi Kertészeti Társaság (RHS) kutatói a sövények hatékonyságát vizsgálták a légszennyezés elnyelésében, összehasonlítva különböző cserjéket, köztük a madárbirsféléket, a galagonyát és az óriástuját. A nagy forgalmú utak mentén a vaskos levelű madárbirs (Cotoneaster franchetii) volt az a faj, amely más fajokhoz képest 20 százalékkal hatékonyabban szívta magába a légszennyezést – mutatták ki a szakemberek. Egy kevésbé forgalmas utcán azonban nem találtak ilyen különbséget. „A városok nagy forgalmú főútvonalain azt találtuk hogy a sűrűbb lombozatú, érdesebb és bolyhosabb levelű fajok, köztük a madárbirsfélék a leghatékonyabbak” – idézte Tijana Blanusát, a kutatás vezetőjét a The Guardian brit napilap honlapja. „Tudjuk, hogy hét nap alatt egy 1 méter széles, jól ápolt, sűrű bokor annyi szennyezőanyagot nyel el, mint amennyit egy gépkocsi 800 kilométert haladva kibocsát” – tette hozzá. Ezért a madárbirs ideális növény a forgalmas, légszennyező utak mentén, míg más térségekben a fajok vegyítése javasolt – magyarázta. „Folyamatosan azonosítunk új szupernövényeket páratlan tulajdonságokkal, amelyek más fajokkal kombinálva még hasznosabbak, miközben a mindennapos élőhelyet biztosítják a vadvilág számára” – tette hozzá Alistair Griffiths professzor, az RHS tudományos igazgatója. Azt találták például, hogy 
a vadborostyán falra futtatva kiválóan hűti az épületeket, a galagonya és a fagyal segít az intenzív nyári esőzések hatásainak enyhítésében és csökkenti a helyi áradásokat

– fűzte hozzá.

Mentik a megdermedt tengeri teknősöket Texasban

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.18. 13:04
Illusztráció
Fotó: STR/NurPhoto / AFP
A szokatlan hideg miatt veszélybe került hüllőket egy dél-texasi kongresszusi központba szállítják.
Ezrével mentik a Texast sújtó extrém hideg miatt megdermedt tengeri teknősöket a helyi polgárok. A hideg miatt veszélybe került hüllőket egy dél-texasi kongresszusi központba szállítják. Az intézmény igazgatója elmondta, hogy folyamatosan érkeznek az autók és kisteherautók, van, aki egy-két teknőst hoz, de 80-100 teknőssel megpakolt utánfutók is érkeztek már. Mint hozzátette: sajnos nem mindegyik állat éli túl ezt a hideget, de igyekeznek annyit megmenteni közülük, amennyit csak lehet – idézte a The Guardian. A Mexikói-öböl partvidékénél húzódó South Padre-szigeten lévő kongresszusi központ hétfőn nyitotta meg kapuját a teknősök előtt, amikor kiderült, hogy a szomszédságában működő, tengeri teknősök megmentésével foglalkozó Sea Turtle Inc. már nem tud több bajba került állatot elhelyezni, ráadásul a texasi áramkimaradás őket is érintette. Az áram- és vízszolgáltatás a kongresszusi központban is csak szerdán állt helyre. Azóta viszont biztosítani tudják a 15 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet az állatoknak.
Az elmúlt pár napban több mint 3500 tengeri teknőst szállítottak a központba az önkéntesek. Mivel az előrejelzések szerint újabb hideghullám érkezik a térségbe, egyelőre nem tudják, mikor lehet visszaengedni a hüllőket az óceánba. Szerdán 4 Celsius-fok hideg volt a környéken, szombatra azonban, ha a hőmérséklet 15 fok fölé emelkedik, már elég meleg lehet a teknősök szabadon engedéséhez. 
Mint megírtuk, több mint 4,5 millió háztartás maradt kedd reggelre áram nélkül az Egyesült Államokban a rendkívül hideg időjárás és az erős havazás miatt. A legsúlyosabban Texas államot érintette a szokatlan hidegfront, történetében először figyelmeztetést adtak ki. A városok nincsenek felkészülve a hóesésre, és kevés eszközük van az utak takarítására. A rekordhideg és a havazás miatti áramszünet következtében majmok és madarak fagytak halálra egy főemlős-rezervátumban San Antonio közelében. Az intézmény igazgatója és dolgozói, valamint önkéntesek generátorokat, fűtőtesteket, gázpalackokat és takarókat szereztek, hogy lakóik életét megmentsék. Ahogy a fagypont alatti hőmérséklet még tovább csökkent, az állatokat elkezdték átszállítani a San Antonió-i állatkertbe és észak-texasi rezervátumokba, de a gondozók a helyiek segítségét is kérték a főleg idős állatok életben tartásához.