Új tételként megjelentek a 20. századi határon túli magyar irodalom szerzői, köztük Wass Albert. A nyelvtörténet témakörében már meg sem említik a magyar nyelv finnugor származását a tételek között, helyette a „magyar nyelv rokonságának hipotézisei” kifejezés szerepel. Szakemberek szerint a vizsgakövetelmények abszolút múltközpontúak.
A Népszava birtokába került tervezetet február 24-éig véleményezhetik azok a szervezetek, akik megkapták – mások mellett a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. (Cikkünk megjelenését követően jelezte a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, hogy ők sem kapták meg a tervezetet.) Az egyik legkritikusabb szakmai szervezetnek, a Magyartanárok Egyesületének (ME) azonban nem küldték el – a ME tagjai csak nem hivatalos úton vethettek rá pillantást. Az egyesület elnöke, Arató László lapunknak azt mondta: mind a Magyar Közlönyben múlt hétfőn megjelent új vizsgamodell, mind az egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények abszolút múltközpontúak. Szerinte mindez nem más, mint a tavaly elfogadott, heves szakmai tiltakozások kereszttüzébe került új Nemzeti alaptanterv (NAT) „bebetonozása”.
– Az, hogy tíz életművet kell majd „megtanulni”, abba az irányba mutat, hogy a műcímek bemagolása fontosabb lesz az értő műolvasásnál. A korábbi hat szerző életművében sem lehetett rendesen elmélyülni – vélekedett Arató László. Szerinte a Herczeg Ferenc életmű – ami az eddigi tananyagban egyáltalán nem is szerepelt – beemelésének a tételek közé nincs irodalomtudományi alapja, az csak ideológiai gesztus: a tervezet kidolgozói vele képviseltetik a Horthy-korszak irodalmát. Ezzel szemben olyan jelentős XX. századi szerzők, mint Ottlik Géza vagy az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre nem szerepelnek a tételek között.
Arató László szerint az is meghatározó, és nem éppen pozitív irányú változás, hogy eltűnnek az olyan gyakorlati szövegalkotási feladatok, mint az érvelés, vitaindító és hivatalos levelek írása, ezek helyett „műveltségi tesztfeladatokat” vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy a lexikális ismeretekre, nem pedig az értelmező képességekre lesznek kíváncsiak. Az ME elnöke szerint ez is a korszerűség ellen hat, sőt több évtizedes visszalépést jelent. Eltűnik az összehasonlító elemzés is, helyére a „témakifejtő esszé” lép, ami Arató László szerint egy olyan korszerűtlen feladattípus, amit egyszer már joggal kivettek az érettségi feladatok közül. Úgy véli, a felszínes adatismeret erőltetése nemcsak a magyartanításnak árt, hanem diákellenes is, amivel a túlzsúfolt NAT betartását akarják kikényszeríteni.
Az új érettségi modellt és vizsgakövetelményeket felmenő rendszerben, 2023 szeptemberétől tervezik bevezetni.
