Előfizetés

Több mint 1 millió emberéletet követelhetnek idén a rákbetegségek az Unióban

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.22. 17:30

Fotó: Callista Images / AFP
Megnövekedhetnek a rák okozta terhek a következő években a koronavírus-járvány miatti kései diagnózisok és kezelések következtében egy jelentés szerint.
Várhatóan 1,27 millió halálesetet okoz a tíz leggyakoribb rákbetegség idén az Európai Unióban az Annals of Oncology című tudományos lapban megjelent jelentés szerint. A férfiak esetében ez százezer főre jutó 130 halálesetet, nők esetében 81 halálesetet jelent, ami a 2015-ös adatokhoz képest a férfiaknál 7 százalékos, nőknél 5 százalékos csökkenés. A koronavírus-járvány miatti kései diagnózisok és kezelések miatt a rák okozta terhek a következő években megnövekedhetnek. Carlo La Vecchia, a Milánói Egyetem tudósa vezette nemzetközi kutatócsoport a 27 európai uniós ország és Nagy-Britannia adatait elemezte. Részletes adatokat közöltek a hat legnagyobb lakosságú országra - Franciaországra, Németországra, Olaszországra, Lengyelországra, Spanyolországra és Nagy-Britanniára - vonatkozóan és a tíz leggyakoribb rákfajtát figyelembe véve. Ezek a gyomor, a bél, a hasnyálmirigy, a tüdő, a mell, a méh és méhnyak, a petefészek, a prosztata, a húgyhólyag rákos megbetegedése és a leukémia. „A rák a szív- és érrendszeri betegségek mellett a második leggyakoribb halálok Európában. Bár megjósolhatóan sok rákfajta esetében idén csökken a halálozási arány, a betegség okozta halálesetek abszolút száma a népesség öregedése miatt továbbra is emelkedik” – mondta Paolo Boffetta, a kutatás társszerzője, a Bolognai és a New York-i Egyetemen is dolgozó szakértő. A tudósok arra szólították fel a politikai döntéshozókat, hogy biztosítsanak több forrást a hasnyálmirigyrák elleni harcra. Ennél a betegségnél a halálozási arány férfiaknál 2021-ben előreláthatólag stabil marad, nőknél azonban a legtöbb uniós országban tovább növekszik. Az Annals of Oncology vezércikkében további szakértők hangsúlyozzák, hogy a rák „súlyos kockázati tényezőt jelent a koronavírussal fertőzött páciensek számára” és figyelmeztetnek azokra a járulékos károkra, amelyeket a megelőzési programok befagyása, a vizsgálatok és a korai felismerés elmaradása okozhat. Az elmúlt évtizedekben előrelépést hozó intézkedések és tevékenységek 2020 márciusa óta leálltak. Korai ennek hatását meghatározni, „de elkerülhetetlennek tűnik, hogy jelentős, ha nem drámai következményei legyenek” – írják a tudósok. 

A festője firkálta össze a Sikolyt

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.22. 17:00

Fotó: ANNAR BJOERGLI / AFP
Infravörös vizsgálattal megállapították: Edvard Munch írta a kép sarkára, hogy „csak egy őrült festhette”.
Az apróbetűs, norvég nyelven írt, „Csak egy őrült festhette” felirat az 1893-ban elkészült eredeti alkotás bal felső sarkában olvasható. „Nem nehéz elképzelni, hogy egy felháborodott múzeumlátogató, miután szembesült a Sikollyal, ceruzát ragadott, hogy kifejezze véleményét a művészről és a műalkotásról. De nem ez történt” – írta honlapján a Norvég Nemzeti Múzeum. Egy infravörös technológiára épülő új elemzés szerint ugyanis maga a művész, Edvard Munch írta a mondatot a kész műre. A múzeum 2022-es újranyitásának előkészületeként alapos elemzésnek vetették alá a képet a szakemberek, és kétséget kizáróan megállapították, hogy a felirat megegyezik a norvég festőművész kézírásával. Miután a Sikolyt először kiállították, Munch kortársai megkérdőjelezték az alkotó mentális állapotát. „A felirat ironikus kommentárként, ugyanakkor a művész sebezhetőségének kifejeződéseként is értelmezhető. Az, hogy egy már befejezett festményre írt rá, azt mutatja, hogy Munch számára az alkotás folyamatos volt” – mondta Mai Britt Guleng, a múzeum kurátora. Munch négy verziót festett a Sikolyból. Ezek közül a két legismertebb a szóban forgó eredeti festmény és egy 1910-es későbbi változat.

Tavaszias lesz az idő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.22. 14:30

Fotó: Christoph Soeder / AFP
Kedden ugyan az Alföldön megmaradhat a köd, de egyes helyeken már 17 fok is lehet.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint kedden a köd lassan oszlik fel. Főként keleten, illetve az Alföld egyes részein egész nap meg is maradhat, néhol még szitálás is előfordulhat. Kezdetben az ország egész területén felhős időre számíthatunk, majd lassan felszakadozik a felhőzet és hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. A Dunántúlon élénk lehet az északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +4 fok között valószínű. 
A legmagasabb nappali hőmérséklet a napos területeken 11 és 17, a tartósabban, illetve a tartósan borult, ködös tájakon 6 és 10 fok között alakul.

Szerdán reggel nyugaton csak helyenként, keleten viszont többfelé lehet borult az ég, és köd is várható. Utóbbi napközben felszáll majd, s a felhőzet is felszakadozik, több órára kisüt a nap. Estétől ugyanakkor újból borult idő lesz. Számottevő csapadék nem valószínű, de elvétve előfordulhat majd ködszitálás. Mérsékelt marad a légmozgás, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +4, a nappali csúcshőmérséklet többnyire 12 és 18 fok között várható. A tartósabban felhős, párás, ködös vidékeken ennél hidegebb lehet.