Előfizetés

Megállapították a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásának egyik lehetséges okát

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.23. 09:20
Illusztráció
Fotó: Iliya Pitalev/Sputnik / AFP
A Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatói szerint a legnagyobb eséllyel azoknál alakul ki súlyos Covid-19, akiknél hiányzik vagy részben működik egy, a természetes ölősejteket aktiváló receptor.
A természetes ölősejtek egy receptorának hiánya összefügg a Covid-19 súlyos lefolyásával – állapította meg a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanulmánya. Az egyes pácienseknél a betegség lefolyását és súlyosságát nagyban befolyásolja az emberi immunrendszer és a SARS-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus közötti interakció. A fertőzés korai szakaszában a vírus szaporodása elleni harc fontos lépése az úgynevezett természetes ölősejtek (NK sejtek) immunválasza. Ezeknek a sejteknek a felületén különleges aktiváló receptorok helyezkednek el, köztük az NKG2C receptor, amely a fertőzött sejttel a speciális felszíni struktúrái egyikének (HLA-E) a segítségével kommunikál. Ennek eredménye, hogy a vírusfertőzött sejt elpusztul. A népesség mintegy négy százalékánál azonban egy génváltozat miatt hiányzik az NKG2C aktiváló receptor, 30 százalékánál pedig csak részben áll rendelkezésre. A Bécsi Orvostudományi Egyetem virológiai központjának kutatócsoportja Elisabeth Puchhammer-Stöckl vezetésével kimutatta, hogy a legnagyobb eséllyel azoknál alakul ki súlyos Covid-19, akiknél hiányzik az NKG2C receptor, vagy csak részben áll rendelkezésre. A Genetics in Medicine című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szerzők kimutatták, hogy akiket a Covid-19 miatt kórházban kellett kezelni, azoknál szignifikánsan nagyobb volt a valószínűsége annak a génváltozatnak, amely a receptorhiányt okozza, mint akiknél a betegség enyhébb lefolyású volt. „Az intenzív osztályokon kezelt betegek esetében, nemtől és életkortól függetlenül, különösen jellemző volt a receptor hiánya. A fertőzött sejt HLA-E szerkezetének genetikai változatai szintén mutattak összefüggést a betegség súlyosságával, noha kisebb mértékben” – magyarázta Puchhammer-Stöckl. 

Kiadták a figyelmeztetést: sűrű köd lepi el az országot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.23. 06:40
Köd a somoskői vár körül Salgótarján közelében február 20-án
Fotó: Komka Péter / MTI
Azonban akár 17 fokot is mérhetünk napközben.
Keddre az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki a köd miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés szerint reggelre többfelé képződik köd, főleg az észak-dunántúli, alföldi és északkeleti tájakon. Észak-Magyarországon zúzmarás köd, ónos szitálás is előfordulhat. Napközben lassan zsugorodik a köddel borított tájak nagysága és jobb eséllyel a középső országrészben lehet legtovább korlátozott látási viszonyokra számítani. Késő estétől kiemelten az ország keleti felén ismét növekszik a ködhajlam. Az északnyugati szél napközben időnként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet a napos területeken 11 és 17, a tartósabban borult, ködös tájakon 6 és 10 fok között alakul. Késő estére -1, +8 fok közé hűl le a levegő.

Jelentősen csökkenti a kórházi kezelésre szorulók számát a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.22. 21:00

Fotó: Frank Hoermann/SVEN SIMON / AFP
Átlagosan 81 százalékkal csökkentette a két oltás a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedések számát a skóciai közegészségügyi szolgálat vizsgálata szerint.
A skót kormány hétfőn ismertetett tanulmánya szerint meredeken csökkenti a koronavírus-fertőzés okozta, kórházi kezelést igénylő megbetegedések számát a Pfizer és a BioNTech, illetve az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinája. A skóciai közegészségügyi szolgálat (Public Health Scotland), valamint az Edinburghi Egyetem és Strathclyde-i Egyetem kutatói által elvégzett vizsgálat előzetes eredményei azt mutatják, hogy azoknak a körében, akiket a Pfizer-BioNTech-vakcinával oltottak be, 85 százalékkal csökkent a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 miatt kórházi ellátásra szorulók száma. Az AstraZeneca-Oxford-oltóanyag 94 százalékkal csökkentette a Covid-19-cel kórházba kerülők számát. A vizsgálatot 1,14 millió fős lakossági mintán végezték el a december 8. és február 15. között Skóciában beadott oltások tapasztalatai alapján. A kutatók mindkét vakcina esetében az első dózisok beadása utáni hatásokat vizsgálták, összehasonlítva a koronavírus ellen még nem beoltott lakossági csoportok kórházi kezelést igénylő megbetegedéseinek statisztikáival. A tanulmányban alkalmazott számítási módszertan azt mutatja, hogy a brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) által a legveszélyeztetettebb lakossági csoportnak nyilvánított 80 év feletti korosztályban 
a két vakcina átlagosan 81 százalékkal csökkentette a koronavírus-fertőzés okozta, kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedések számát.

Aziz Sheikh professzor, az Edinburghi Egyetem kutatási igazgatója, a skóciai oltáshatékonysági vizsgálat vezetője az adatok hétfői közzétételéhez fűzött nyilatkozatában „nagyon-nagyon figyelemreméltónak” nevezte a felmérési program eredményeit. Hozzátette: a vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a Pfizer-BioNTech-vakcina és az AstraZeneca-Oxford-oltóanyag egyaránt látványos hatékonysággal előzi meg a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedéseket. Sheikh professzor szerint az eredmények nagyon biztatóak és erőteljesen megalapozzák a jövővel kapcsolatos derűlátást. Az oltások hatékonyságára korábbi adatelemzések is utaltak. A brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett vizsgálata szerint Anglia lakosságán belül a 80 évesnél idősebb korosztályban a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek szervezetében kimutathatók a koronavírus ellen termelődő antitestek. Az ONS elemzése is egyenes utalást tett arra, hogy ez a vizsgálati eredmény jelentős eséllyel a nagy-britanniai oltási kampány hatékonyságát mutatja. A brit oltási menetrend alapján a 80 év feletti korcsoport részesült a legnagyobb arányban a koronavírus elleni oltásban. Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes a BBC televíziónak nemrégiben elmondta: ha a lakosság különösen veszélyeztetett csoportjai nagyon nagy számban megkapják az oltást, a koronavírus-járvány okozta halálozások és a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek száma akár 99 százalékkal is csökkenthető mindkét dózis beadása után. A december 8-án indult nagy-britanniai oltási kampány kezdete óta eddig 17,6 millióan kapták meg a vakcina első adagját; ez a teljes brit felnőtt lakosság harmada.