Előfizetés

A veszélyhelyzet meghosszabbításával újabb három hónapig marad a távmunka egyszerűbb alkalmazása is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.23. 08:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A korábbi 250 ezerhez képest tavaly decemberben már több mint 400 ezren dolgoztak így.
„Az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében 2021. május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók” – jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca közleménye szerint közölte, hogy
az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át.

Mint írják, a munkáltatók és a munkavállalók érdekeinek érvényesülését egyszerre szolgálja, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt a munka törvénykönyve előírásaitól eltérően is megállapodhatnak a távmunkáról. Ezzel számos könnyítés válik lehetővé, a többi között szabadon választható a munkavégzés helye.
A távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.

A munkáltató hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihoz, e költségtérítés legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka, idén tehát havonta 16 740 forint lehet. „A távmunka tevékenységi körüktől, működési sajátosságaiktól függően illeszthető be az egyes cégek, intézmények mindennapi gyakorlatába. Ha az átállás nem gátolja, hátráltatja a munkavállalókat feladataik teljesítésében, érdemes lehet otthonról dolgozniuk. Ezzel nemcsak a munkahelyen, hanem az oda való eljutás során sem teszik ki magukat a megfertőződés kockázatának” – áll a közleményben. Bodó Sándor azt mondta, az eddigi tapasztalatok szerint a távmunka sokféle ágazatban, területen bevált, a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára egyformán előnyös megoldás lehet. A korábbi 250 ezerhez tavaly decemberben már több mint 400 ezren dolgoztak így, a növekedés a támogató szabályozásnak is köszönhető – tette hozzá.
Kapcsolódó
A kiberbűnözők a járványból is hasznot húznak

359,16 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.23. 08:18
Illusztráció
Fotó:
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel.
Az euró 359,16 forinton forgott hét órakor, 32 fillérrel drágult a hétfő esti 358,84 forinthoz képest. A dollár árfolyama 295,00 forintról 295,14 forintra, a svájci franké pedig 329,41 forintról 329,48 forintra emelkedett. Az euró 1,2169 dolláron forgott kedd reggel, 0,12 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,09 százalékkal erősödött az euró, 1,0900 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,8957 frankot adtak, 0,03 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal erősödött a dollár, 105,08 jenen jegyezték kedd reggel.

Fantommilliárdok a fővárosi cégeknek

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.02.23. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormányfő állításával szemben a fejlesztési pénzek nem 40, hanem négy százaléka jutott tavaly Budapestnek, de még ebben sem volt sok köszönet.
A főváros az állami gazdaságfejlesztési forrásokból több mint 40 százalékban részesedett az elmúlt évben, és mintegy 3000 milliárd forint került a fővároshoz – közölte Orbán Viktor a parlament idei évadnyitóján. A miniszterelnök nem támasztotta alá állítását, így nem lehet tudni mire is gondolt. A kormány tavaly 3628 milliárd forintot osztott szét a költségvetés gazdaságvédelmi alapjából, ezt lehet fejlesztési pénznek tekinteni, más forrás ugyanis nem is létezett a büdzsében. Ebből ténylegesen a főváros területén elköltött - de nem nem a fővárosnak adott - pénz 135 milliárd forint volt, ez az összes költés négy százalékát sem éri el.  Ám ennek a pénznek is végső haszonélvezői több esetben a NER-cégek tulajdonosai, illetve néhány felcsúti család volt.  A kormány tavaly mintegy 494 milliárd forintot költött el különféle versenyképességi (nagyvállalati, egészségipari, külgazdaságfejlesztési) támogatásokra. Ebből a budapesti cégekre - a főváros GDP-ből való részesedése alapján - arányosan 40 százalék, 197 milliárd forint juthatott, ha a feltételezzük, hogy támogatások elosztása egyenletes volt. A fejlesztési és versenyképeségi költéseket összevonva adódik, hogy a gazdaságvédelmi alap kiadásainak 9,2 százaléka landolt a fővárosban. A HVG.hu összegyűjtötte, hogy mire is költötte el a kormány 3620 milliárd forintot, így ezt az adatbázist használtuk, ugyanis bár a költségvetés naprakész elszámolása a Pénzügyminisztérium feladata lenne, a szaktárcának mind a mai napig nem sikerült egyetlen ilyen statisztikát sem publikálnia tavalyi költésekről. Az adatbázis szerint mindössze hét olyan dedikált kiadási tétel található, amely fővárosi költésként értelmezhető. A legtöbb pénz, 81,1 milliárd forint, a Nemzeti Hauszmann Tervre (NHT) ment el. Az NHT a budai vár felújítását takarja, a projekt teljes egészében a kormány ellenőrzése alatt folyik, abba sem az első kerületi önkormányzatnak, sem a fővárosnak nincs beleszólása. A budai vár felújítása a kormány számára azóta kiemelt költségvetési kiadás, mióta döntés született arról, hogy a miniszterelnök hivatala a várba költözik. Az NHT keretében több, a második világháborúban lerombolt épületet is újjáépítettek, ám azok hasznosításáról a köz javára eddig nem született döntés. A második legnagyobb kiadási tétel, 14,6 milliárd forinttal a Nemzetközi Atlétikai Központ. A ferencvárosi  stadion szintén olyan kiadási tétel, amelyről elmondható, hogy ugyan az a főváros területén épül, így elvileg Budapestet gazdagítja, ám sem a kerületi, sem a fővárosi önkormányzat, de még a fővárosi lakosság többsége sem támogatja a kormány projektjét.  A stadion elvileg a 2023-as budapesti atlétikai vb helyszíne lesz, valójában azonban a kormány lopakodó olimpiai beruházási programjának a része. A stadion a kormány döntése szerint összesen 192 milliárd forintnyi közpénz fog elnyelni az előttünk álló szűk három évben. A Hungexpo fejlesztésére tavaly csak 10 milliárd forint ment gazdaságvédelmi alapból, annak ellenére, hogy annak kevés köze van a gazdaságvédelemhez, annál több 2020-ra tervezett eucharisztikus világkongresszushoz, illetve a idénre tervezett vadászati világkiáltáshoz, ugyanis e két rendezvény számára fejleszti a vásárvárost a kormány 50 milliárd forintból. A Betegápoló Irgalmasrend projektjeire a kormány tavaly a gazdaságvédelmi alapból 11,3 milliárd forintot költött, a rend legnagyobb fejlesztése főváros II. kerületében található Irgalmasrendi Kórház új tömbjeinek építése, ezért a rend teljes támogatását fővárosi támogatásként számoltuk el. Míg az Irgalmasrendnek 11,3 milliárd jutott a gazdaságvédelmi alapból, addig a teljes Egészséges Budapest projektre 4,6 milliárdot költött a kormány. Az Egészség Budapest projekt nevével ellentétben nem csak a fővárosi, de a Pest megyei egészségügyi fejlesztések forrása is: a 2020-as költségvetésben eredetileg 40 milliárd forint szerepelt, ebből novemberig 11 milliárdot fizettek ki – vagyis a teljes program negyedét. Ennél nem sokkal kevesebb - 9,3 milliárd -  jutott az Állami Operaház új próbahelyének, az Eiffel Műhelyház felújítására. A pénzt ugyan a főváros területén költik el, ám a kormány döntése alapján, és egy állami intézményre. Vagyis a miniszterelnök állításával szemben ez sem került a fővároshoz. A sor végére maradt volna az egyetlen olyan program, amelyet még fővárosi támogatásként lehetett volna elszámolni, ez pedig a belterületi utak felújításra szánt 5 milliárd forint. Ám míg Tarlós-érában maga a főpolgármester dönthetett ezen költségvetési források elosztásról, tavaly a kormány már elvonta ezt a döntési jogkört az önkormányzattól, és maga döntött arról, hogy mely utakat lehet felújítani ebből a pénzből. 

Van olyan statisztika...

Mint látható a tavalyi fejlesztési kiadások 4-9 százaléka jutott a főváros gazdaságának, ám biztos létezik olyan statisztika, mely szerint a pénzek akár 40 százaléka is a fővárosi cégekhez került. Ennek oka a statisztikai székhely: csak tavaly kiemelt közúti projektre 318 milliárd forintot költöttek a gazdaságvédelmi alapból, a pénz a budapesti székhelyű NIF Zrt.-hez került, ám abból egyetlen fillért sem költöttek el gyakorlatban fővárosi fejlesztésekre. A szintén budapesti székhelyű a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. 20,4, az Adria Port Zrt. pedig 5,4 milliárd forintos támogatást kapott. A HUMDA a Debrecen melletti új motorversenypálya állami fejlesztő cége, az Adria Port pedig a külügy száz százalékos tulajdonában lévő társaság, amelynek feladata, hogy az olaszországi Triesztben építsen egy új magyar állami kikötőt. Vagyis papíron e néhány esetben is több száz milliárdnyi kormányzati támogatás fővárosi címre ment, ám a gyakorlatban arra sincs garancia, hogy e pénzek az országhatárokon belül maradnak.