Előfizetés

Vasárnap kinyitottak az üzletek, most pár napra ismét szigorítanak Izraelben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.24. 11:27

Fotó: GIL COHEN-MAGEN / AFP
A korlátozások a hétvégi purim ünnep idején lesznek érvényben, s a hetek óta visszaszorulóban lévő járvány feléledését próbálják megakadályozni vele.
Járványügyi korlátozásokról döntött az izraeli kormány a hétvégi purim örömünnep idejére – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán. A kormány a kedd esti ülésén jóváhagyta az éjszakai kijárási tilalom bevezetését a purim ünneplésének idejére, csütörtöktől vasárnapig. Este fél kilenctől reggel 5-ig tilos lesz a közlekedés, és nem csak a nyilvános, hanem a házibulikat is betiltották:
nem szabad más otthonában tartózkodni sem.

Tekintélyes rabbik felszólították híveiket, hogy idén ne részegedjenek le ezen a zsidók megmenekülésére emlékező jelmezbálos örömünnepen. A zsidó vallási parancs szerint ilyenkor addig kell inni, amíg nem tudják megkülönböztetni egymástól az Eszter könyvében szereplő, a zsidók elpusztítására törekvő, átkozott Hámánt és az áldott emlékű Mordechájt. A korlátozással a hetek óta visszaszorulóban lévő járvány feléledését próbálják megakadályozni, mert az egészségügyi minisztérium szerint már harmadik napja ismét növekszik a fertőzési ráta. A vírus szaporodási mérőszáma jelenleg 0,9, vagyis tíz koronavírus-fertőzött ember kilencnek adja át a kórt. Néhány napja még 0,8 alatt volt ez a mutató.  – Az oltások nem jelenthetnek eufóriát. Beoltottságunk még mindig nem elég a purim önfeledt ünneplésére – mondta Juli Edelstein egészségügyi miniszter. Izrael világelső a koronavírus elleni átoltottságban, a lakosság csaknem harmadát már kétszer beoltották a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal. Izrael diplomáciai gesztusként átad százezer dózis Moderna-oltóanyagot 15, Jeruzsálem segítségét kérő országnak, cserébe a diplomáciai támogatásért. A ynet értesülése szerint az országok egyenként ötezer adagot kapnak a vakcinából. A listán szerepel Magyarország is. Mellette afrikai országok, valamint többek közt Olaszország, Csehország, Honduras és Guatemala. A miniszterelnöki hivatal hozta nyilvánosságra Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezen döntését, amelyről előzőleg nem értesítették a minisztereket.
– Netanjahu elszámolási kötelezettség nélkül kereskedik az izraeli állampolgárok oltásaival, melyekért adójukkal fizettek. Úgy viselkedik, mintha egy királyságot vezetne, nem pedig demokratikus államot

– írta Tweeter-fiókjában Beni Ganz védelmi miniszter, a Kék-Fehér párt elnöke, Netanjahu koalíciós partnere.

– Egy ilyen lépés megbeszélést és jóváhagyást igényel. Csak biztonsági, diplomáciai, vagy sürgős orvosi szükséglet igazolhatja, és Netanjahunak ezt be kell mutatnia a nyilvánosság előtt vagy legalábbis jóvá kell hagyni a megfelelő fórumokon – tette hozzá. Kedden 76 845 embert oltottak be először és 69 769-et másodszor – három hét elteltével – a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal. Az oltási kampány kezdete, december 20. óta 4 537 244-en (az ország lakosságának 48,98 százaléka) kapták meg az első és 3 146 509-en a második dózis vakcinát is. A 74 164 tesztből 4395 vírushordozót azonosítottak, ami 6,1 százalékos arányt jelent. Tavaly március óta 761 551-en fertőződtek meg koronavírussal a mintegy 9,3 millió lakosú Izraelben. Jelenleg 42 045 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, 1266 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 795-en súlyos állapotban vannak, és 259 ember van lélegeztetőgépen. A SARS-CoV-2vírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 5648-en haltak meg Izraelben. Izraelben épp múlt vasárnap nyíltak meg a boltok, a bevásárlóközpontok és a piacok, valamint a kulturális- és sportintézmények, és újraindultak számos újabb településen az iskolák.

Káoszba fulladhat Grúzia

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.02.24. 11:00

Fotó: VANO SHLAMOV / AFP or licensors
Néhány órával az új miniszterelnök és az új kormány beiktatása után a grúz rendőrség kedden délelőtt lerohanta a legnagyobb ellenzéki párt, az Egyesült Nemzeti Mozgalom (UNM) székházában magát elbarikádozó Nika Melia pártelnököt és az őt védelmező 20 embert.
Az ellenzéki vezér mentelmi jogát múlt kedden vonta meg a grúz parlament, szerdán a tbiliszi bíróság azonnal elrendelte őrizetbevételét arra hivatkozva, hogy nem fizette meg teljes egészében a 40 ezer laris (3,6 millió forint) óvadékot, amelyet a parlament 2019. június 20-21-i ostromával kapcsolatban rendelt el egy bíróság korábban. A 41 éves Meliat azzal vádolják, hogy ő szervezte meg Tbilisziben az erőszakos tüntetéseket 2019. júniusában. Amint arról a Népszava is beszámolt, a bíróság döntése elleni tiltakozásképpen lemondott Giorgi Gakharia miniszterelnök, jelezve, véleménye szerint az ellenzéki politikus őrizetbe vétele az országban amúgy is dúló politikai válság eszkalálódásához, a társadalmi megosztottság mélyítéséhez vezethet, ami a jelen körülmények között veszélybe sodorja a járványkezelés sikerességét és komoly kockázatot jelent az ország gazdasági fejlődésére nézve is. Gakharia annak ellenére állt ki legnagyobb ellenfele szabadsága mellett, hogy a grúz ellenzék, Meliaval és pártjával az élen, bojkottálja a parlament munkáját, mert nem ismerik el legitimnek a tavasz őszi választásokat így nem tekintik legitimnek a kormányzó Grúz Álom párt kormányát sem. Melia letartóztatásáról múlt héten lemondott a rendőrség, hét végén tömegek követelték a Grúz Álom távozását a hatalomból. A parlamenti többség azonban új miniszterelnököt jelölt és hagyott jóvá, a tisztséget egyszer már, 2013-2015 között betöltő Irakli Garibashvili személyében. A 11 tagú új kabinetben 9-en az előző kormány tagjai is voltak, ők nem követték Gakharia példáját. Az új miniszterelnök, Garibashvili beiktatása után azonnal egyértelművé tette, nem szándékozik kesztyűs kézzel bánni ellenfelével, aki, mint fogalmazott, „nem fog megmenekülni az igazságszolgáltatás elől. Parlamenti beszédében azt hangsúlyozta, hogy kötelező a párbeszéd az ellenzékkel, de a hatóságok „nem fognak szóba állni bűnözőkkel és forrófejű emberekkel, akik meg akarják semmisíteni Grúziát”. Az új kormányfő irányultságát egyértelműen jelzi az az állítása is, hogy szerinte az ellenzék radikális részének „célja hasonló az oroszországihoz, amely a destabilizációban érdekelt”. A még mindig csak 38 éves Garibashvili 2012-ben tűnt fel a grúz politikában Bidzina Ivanishvili oroszpárti államfő, egyben az ország elsőszámú oligarchája és a Grúz Álom párt megalapítójának kedvenceként. Az elnök által „szeretett gyermekének”, a letartóztatott Melia által viszont „az elnök bábjának” nevezett Garibasvili 29 évesen lett először Grúzia miniszterelnöke.

Ötnapos amerikai gyász

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.24. 10:30

Fotó: SAUL LOEB / AFP or licensors
Félárbócon a lobogók, az Egyesült Államok már félmillió embert veszített a koronavírus-járványban.
Joe Biden elnök a Fehér Háznál rendezett gyászünnepségen emlékezett meg a koronavírus félmillió amerikai áldozatáról. Az elnök ötnapos nemzeti gyászt rendelt el, a Fehér Házon és a szövetségi kormányzat épületein félárbócra eresztették a nemzeti lobogót. Rövid beszédében utalt arra, hogy személyesen is tudja, milyen érzés a családoknak elveszíteni szeretteiket. „A nemzet újra mosolyogni fog, újra lesznek napfényes napjai, ismét megtanul örülni. Közben pedig minden elveszített emberre emlékezni fogunk, az életükre, hátrahagyott szeretteikre. Ígérem, hogy túljutunk ezen” – vigasztalta az országot, majd gyertyát gyújtott, egy perces főhajtással adózott az áldozatok emlékének és keresztet vetett, mielőtt visszatárt volna a rezidenciára. A washingtoni Nemzeti Székesegyház harangja ötszázszor kondult meg, és az ország más városaiban megemlékezéseket tartottak. Az utóbbi hetek statisztikái valamelyest javulást mutatnak, de a járvány továbbra is tombol. Biden beiktatása előtt, január 19-én este még 400 ezer áldozatra emlékezett, s alig több mint egy hónapra volt szükség újabb százezer ember elvesztéséhez. Az egyes államok jobboldali törvényhozásai mégis politikai csatározásokkal vannak elfoglalva. Arra játszanak, hogy az amerikaiak már belefáradtak a maszk viselésébe és a bezártságba. A Trumphoz lojális helyi politikusok már több mint harminc államban próbálják korlátozni a járványellenes küzdelmet irányító demokrata párti vagy akár republikánus kormányzók jogköreit. Tavaly áprilisban az amerikai történelemben először fordult elő, hogy mind az ötven állam kormányzója rendkívüli helyzetet hirdetett. A volt elnök hétfőn hisztérikusan reagált arra a hírre, hogy a legfelsőbb bíróság indoklás nélkül elutasította beadványát és nem akadályozta meg adóbevallásainak kiadását. A kilenctagú testületben, ahová pedig Trump három bírót is jelölhetett, ezek szerint nem voltak legalább négyen, akik mérlegelésre érdemesnek tartották volna a keresetét. (Az eljárási szabályok szerint ennyi voks kellett volna az ügy befogadásához.) A több millió oldalnyi dokumentumot a Trump könyvelését végző New York-i cégnek még ezen a héten el kell juttatnia az állam ügyészségéhez. Trump hosszú, rengeteg sérelmet felhánytorgató közleményében „elnöknek” nevezte magát és megismételte, hogy szerinte ő nyerte a választást. Egyik legabszurdabb állításaként azt írta, hogy a „fejvadász” ügyészek és államügyészek fegyverként használják a törvényt politikai ellenfeleik ellen, ez pedig nem igazságszolgáltatás, hanem fasizmus, amit az amerikai nép nem fog elfogadni.           

Mi se állunk sokkal jobban

A világ lakosságának mintegy négy százalékát kitevő Egyesült Államokban hunyt el a járvány áldozatainak egynegyede. Az USA több embert veszített a járvány egy éve alatt, mint a két világháborúban és a vietnámi háborúban – együttvéve. Biden mély együttérzésről tanúskodó szavai nem csak elődjével összehasonlítva mutatnak különbséget. Lakosságarányosan a magyar adatok sem sokkal jobbak, mint az amerikaiak. A keddi hivatalos bejelentés szerint 14 ezer 450 halottnál tartunk, ami a harmincháromszor nagyobb népességű Egyesült Államokban 476 850-nek felelne meg. A magyar köztársasági elnök vagy a kormányfő eddig mégsem látta szükségét, hogy a mérföldkőnek számító kerek számoknál egy pillanatra megálljon és megemlékezzen elhunyt honfitársainkról.