Előfizetés

Több hun, több Mátyás - Vizsgakövetelmények az új történelem érettségire

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.25. 06:20

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya az új történelem érettségiben – derül ki a vizsgakövetelmények lapunk birtokába került tervezetéből.
A mostani 12 helyett már csak 7 nagy témakör szerepel a történelem érettségi 2023 szeptemberétől bevezetésre kerülő, az új Nemzeti alaptantervhez igazodó követelményrendszerében, az altémák között ugyanakkor több, a jelenlegi vizsgafeladatokban nem szereplő tétel is helyet kapott – derült ki a Népszava birtokába került, még egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények tervezetéből. Emelt szinten például megjelenik „A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya” téma, valamint az „eredet kérdéseiről” (nyelvészet, régészet, néprajz, genetika) is számot kell adniuk a vizsgázóknak. Középszinten pedig a mostaninál is részletesebben kell majd ismerni a magyar őstörténetet, a honfoglalás okait, a „kalandozásokat” és „támadó hadjáratokat”. A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, ahol már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztatásának” témáját. Az egyház- és vallástörténet a mostaninál nagyobb mértékben lesz jelen: míg a mai vizsgaleírásban ez a tématerület a feladatok mintegy 10 százalékát teszi ki, a tervezetben ez 17-23 százalékra módosul. Így például a legfontosabb szerzetesrendek ismerete már középszinten is elvárás lesz, ahogy a Rákosi-diktatúra egyházüldözése is.  
Miután Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter Mátyás király csontjainak összerakásán fáradozik, talán nem meglepő, hogy Hunyadi Mátyás az érettségi feladatok között is nagyobb szerepet fog kapni. A király reformjai és külpolitikája mellett már középszinten ismerni kell majd Mátyás útját a trónig, birodalomépítő terveit, törökellenes harcait, a központosított hatalom tulajdonságait. A XX. századi magyar történelemmel foglalkozó feladatoknál emelt szint helyett a középszintű témák közé tartozik majd az 1918-as forradalom, Tanácsköztársaság és ellenforradalom, ahogy a Horthy-korszak oktatás- és kultúrpolitikája is. Különálló témaként jelenik meg „Magyarország pusztulása”: német megszállás, nyilas diktatúra – a „hadszíntérré vált ország”, deportálások a Szovjetunióba. Emelt szinten a „határon túli magyarság tragédiáit” is ismerni kell az 1944-45-ös időszak között. A Kádár-rendszer témaköre pedig „a kádári diktatúraként” jelenik meg. A jelenkori témakörök közül teljesen eltűnt az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) létrejötte is. Előbbi viszont megjelenik az „állampolgári ismeretek” részletes érettségi vizsgakövetelmények tervezetében, vagyis az állampolgári ismeretek – ami korábban a történelemórák része volt – a jelek szerint önálló érettségi tantárgy lesz, amelyhez olyan témakörök tartoznak, mint például „a család, családi szocializáció” (hagyományos családmodell, családi szerepek, gyermekvállalás kérdése) vagy a „nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem”. A tervezeteket több szervezetnek is megküldték egyeztetésre, de az egyik leginkább érintett szakmai szervezet, a Történelemtanárok Egylete (TTE) nincs köztük. A TTE alelnöke, Repárszky Ildikó csak lapunktól értesült a tervezett változtatásokról. Az egyik legfőbb problémának azt tartja, hogy az új vizsgakövetelmény nagyon sok lexikai egységet sorol föl, rengeteg fogalmat, évszámot, adatot kell majd bemagolniuk a diákoknak. – Ha ez így marad, legalább 15-20 évet megyünk vissza az érettségi rendszerében. Szinte semmilyen lehetőség nem marad érdemi forráselemzésre, forráskritikákra, önálló gondolkodásra serkentésre – mondta. Az állampolgári ismeretekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: tudomása szerint az 12. évfolyamon lesz önálló tantárgy, heti egy órában, az érettségi írásbeli részén pedig egy projektmunkában kell majd feldolgozni a témákat.

Trianon-könyvek ajándékba

Egy budapesti és egy szombathelyi gimnázium végzős diákjai is Trianonnal foglalkozó könyveket kaptak ajándékba – értesült lapunk. Pontosabban Jankovics Marcell „Trianon” és Száraz Miklós György „Fájó Trianon” című kötetét. Megkeresésünkre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ azt írta: az említett könyveket minden hazai végzős középiskolás megkapja, miután a parlament a Nemzeti Összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából. A könyvek a digitális munkarend elrendelése után érkeztek meg az intézményekbe, ezért kiosztásuk iskolánként, osztályonként más-más időpontban történhet.

Rácz Zsófia nem tartja magát politikai kinevezettnek

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.02.25. 06:17

Fotó: TedXDunapart / Facebook
Hangsúlyozta, hogy a törvény is szakmai felsővezetőként határozza meg a helyettes államtitkári pozícióját – ezen a ponton ellent is mondott korábbi mondatának, miszerint nem olyan a feladatköre, amihez szakmai végzettség kell.
– Nem kell olyan munkákat végeznem, amihez komoly szakmai végzettség kell. A diplomám hiánya nem hátráltat – így írta le helyettes-államtitkári feladatait az ELTE Politológus Műhelyének beszélgetésén Rácz Zsófia, aki hosszú idő elteltével most vállalt először olyan nyilvános fellépést, ahol nemcsak a sajátjai kérdezhették. A fiatalokért felelős helyettes államtitkár először azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 2019-ben még törvényt is módosítottak azért, hogy megfelelő diploma hiányában betölthesse pozícióját. A politikussal folytatott keddi hosszú beszélgetésnek az is jelentőséget adott, hogy Rácz korábban kerülte a nyilvánosságot, legalábbis különféle fellépéseit nem hirdette meg a kormány, így rendszerint csak a meghívottak értesülhettek róla. Ha véletlenül mégis tudomást szerzett a sajtó a programjáról, a helyszínen nem válaszolt a kinevezésére és a feladataira irányuló kérdésekre, tavaly az RTL Híradó stábja elől például érdemi válasz nélkül elsétált. Rácz most arról beszélt, hogy nem tekint magára politikai kinevezettként, hangsúlyozta, hogy a törvény is szakmai felsővezetőként határozza meg a helyettes államtitkári pozícióját – ezen a ponton ellent is mondott korábbi mondatának, miszerint nem olyan a feladatköre, amihez szakmai végzettség kell. A posztra egyébként Novák Katalin egykori családügyi államtitkár, mostani miniszter kérte fel, miután szoros szakmai együttműködésük volt még az ENSZ ifjúságügyi programjában. Munkakörét úgy írta le, hogy előkészíti az ifjúságügyhöz tartozó szakmai munkaanyagokat, kapcsolatot tart az ifjúsági szervezetekkel, hogy a szakmai javaslatokat becsatornázzák a kormányzati döntéshozatalba. Rácz ezt „nehéz, de változatos munkaként” értékelte. – Nagyon féltem, hogy egyhangúak lesznek a napjaim – tette hozzá, de e félelmei nem igazolódtak be. Igaz, korábban az is kisebb botrányt okozott, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének ifjúsági tagozatával többszöri egyeztetés után sem ült le a tanárhiány okozta problémákról tárgyalni. Kérdésre válaszolva most azt mondta, hogy nincs ráhatása a felsőoktatásra, és noha kapcsolattartóként írta le magát, szerinte a Színház és Filmművészeti Egyetem tiltakozó hallgatóinak véleménye „nélküle is eljutott” a döntéshozókhoz. Az egyetemi átalakításokat ellentmondásos kérdésként írta le. Mint elmondta, mindenképp szeretné megszeretni jogi diplomáját, hogy a megszerzett tudással „komplexen láthassa át” a problémákat. Hosszú távú karrierjére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, „három évvel ezelőtt még azt sem láttam, hogy itt leszek”. Később szívesen foglalkozna nemzetközi joggal, külszolgálati munkát is vállalna diplomata vagy nagyköveti szinten. Az elmúlt egy év legnagyobb eredményének a 25 éven aluliak jövőre – azaz a választási évben – bevezetésre kerülő szja-mentességét nevezte, igaz elárulta, hogy többször is a kormány elé kellett terjeszteni a javaslatot. Megjegyezte, az elmúlt év viszont inkább arról szólt, hogy reagáljanak a koronavírus miatti kihívásokra.

Ahogy a csövön kifér, úgy népszerűsíti a jobboldali és közszolgálati média a kínai vakcinát

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.02.25. 06:00

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Nagy erőkkel népszerűsíti a kínai vakcinát a kormányhoz húzó sajtó, miközben a nyugati oltóanyagoknak jóval kevesebb figyelmet szenteltek.
Láthatóan mindent megtesz a jobboldali és a közszolgálati média, hogy felpörgesse az oltási folyamatot a távol-keleti oltóanyaggal. A közmédiához tartozó Magyar Távirati Iroda (MTI) több fotóriportban számolt be a tegnapi eseményekről: az állami hírügynökség hozzáállásáról mindent elmond, hogy késő délutánig 69 fotót tett közzé a szer kiszállításáról, beadásáról az ország számos pontjáról, több háziorvosi rendelőből. Több fotón az látható, hogy a kormányhivatalok munkatársai – Budapesten maga Sára Botond, Nagykátán Tarnai Richárd hivatalvezető, korábbi kormánypárti politikusok – személyesen pakolják a kínai szert tartalmazó hűtődobozokat (igaz, korábban Sára fotózkodott nyugati oltóanyagokkal is).  December 26-án, amikor az európai uniós beszerzés keretében hazánkba jutott Pfizerrel elindult az oltás, az MTI mindössze 20 képet tett közzé többek között arról, hogy Szlávik János infektológus főorvos beadta az első adagokat a a Dél-pesti Centrumkórházban.  A kínai vakcina beadásáról készített képek jelentős részét a fideszes média átvette, a cikkek címében rendszerint hangsúlyozták, hogy „világszerte nagy népszerűségnek örvend” (Magyar Nemzet), mennyire biztonságos és hatásos (többek között: Origo, Híradó.hu). A Sinopharm oltóanyagot már korábban is kiemelten kezelte az állami média, a szer – melyből február 16-án érkezett meg az első szállítmány – hazai útjáról 8 nap alatt 180 képet adott közre az MTI. Ugyanakkor a Pfizerrel már két hónapja folyik az oltás, ám tegnap délutánig 143 fotó készült a felhasználásáról. Összehasonlításképp: a távol-keletiből keddig összesen 275 ezer fő oltására elengedő dózist kaptunk, az uniós beszerzés keretében kapott Pfizerből 387 ezer főt lehet oltani.  Szintén kiemeltek kezelik az orosz SzputnyikV vakcina beadását is a kormánypárti médiában. Az orosz oltás február elején kapott zöld fényt a magyar hatóságoktól, azóta 222 képet találtunk az MTI fotóbankjában az oltóanyag hazai használatáról. A Szputnyiktól 123 ezer fő oltására elegendő szer érkezett keddig a koronavirus.gov.hu szerint.  Lapunk korábban több háziorvos arról számolt be, hogy nem szívesen olt a kínai vakcinával. De korábban a hvg.hu megbízására készült Medián-felméréséből az is kiderült: még a fővárosi fideszes szavazóknak is kevesebb mint fele bízik a kínai vakcinában, míg az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége a nyugati gyártmányt választaná. Mint emlékezetes, mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Müller Cecília tisztifőorvos is nyíltan hitet tett a kínai vakcina biztonságossága mellett. Ugyanakkor közbizalmat az sem erősítette, hogy – mint arról lapunk elsőként beszámolt –, a kínai vakcinák esetében a hazai engedélyező hatóság zavaros, átláthatatlan eljárás keretében, rendkívüli könnyítéssel adta meg a magyarországi alkalmazási engedélyt. Korábban a Magyar Orvosi Kamara kérte, hogy hozzák nyilvánosságra az oltás alkalmazási előiratát, mert ennek hiányában nem tudja javasolni, hogy az orvosok oltsanak vele. Azóta a gyógyszerhatóság honlapján megjelent egy dokumentum, ám ez nem egy hagyományos független szakértők megállapításain nyugvó előirat, hanem a kínai gyártó termékismertetőjének magyarra fordított változata, ráadásul a az oltás alkalmazási előiratában a 60 pluszos korosztályról alig van adat.  Az operatív törzstől megkérdeztük, hogy a kormányhivatali dolgozók ezután is maguk szállítják le az oltóanyagot, vagy ez csak a szerdai napra szóló médiaakciójuk volt, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Mint emlékezetes, a Tarnai Richárd vezette Pest Megyei Kormányhivatal korábban arról tájoztatta a háziorvosokat, hogy a számukra kiutalt – a 89 évesnél idősebb pácienseiknek szánt – nyugati Moderna-vakcináért be kell menniük Gödöllőre, illetve arra kérték őket, vigyenek magukkal hűtőtáskát jégakkuval.