Előfizetés

Kevesebbet fizetnének az önkormányzatok a gyógykezelőknek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.24. 19:37
Boros Péterné az MKKSZ elnöke
Fotó: Népszava
A cserkeszőlői gyógyfürdő dolgozóin csattant az ostor, az önkormányzat kevesebbet fizetne nekik.
A kisebb települések a saját közalkalmazottaikon próbálják megspórolni a kormányzati elvonások miatt kieső bevételeik egy részét – ennek a veszélyes gyakorlatnak a terjedésétől tart a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Elnökük ezért szerdán a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cserkeszőlő gyógyfürdője előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol január végén az MKKSZ legújabb alapszervezetét hozták létre a dolgozók. A lépésre azért szánták rá magukat, mert a koronavírus-járvány tavaly márciusi megjelenése óta szerintük jogszerűtlen munkáltatói döntések sorozata hozta őket méltatlan helyzetbe. A szakszervezet lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójából a következőket lehet tudni: az önkormányzat 137 embert foglalkoztat a Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központban, amely tavaly március 16-án határozatlan időre bezárt. Ekkor a nem helyben lakó dolgozókat a masszőrök kivételével vagy elküldték vagy fizetés nélküli szabadságra mehettek, a döntésre néhány órájuk volt. A helyben lakó alkalmazottakat ettől kezdve május végéig állásidőre küldték, ami a gyógyászati munkatársaktól a takarítókig mindenkinek bruttó 130 ezer forintos bért jelentett. Ezt a helyzetet végül július 16-ig, a fürdő újranyitásáig tartották fenn. Néhány hetes viszonylagos nyugalom után, amikor a 2020 januárjában aláírt munkaszerződésekben szereplő bérhez jutottak, novemberben jött a következő feketeleves, mert a fürdő vezetése egységes 10 százalékos bércsökkentést jelentett be, majd a hónap közepén a veszélyhelyzet miatt megint szabadságot rendeltek el, akinek pedig elfogytak a fizetett szabadnapjai, annak maradt megint az állásidőre járó pénz. Az MKKSZ úgy látja, a település jegyzőjétől kapott és a közmeghallgatáson elhangzott adatok alapján tavaly a veszélyhelyzet ellenére jó évet zárt a fürdő, nem volt indokolt a dolgozók életének megnehezítése. Január elején néhány kivétellel állásidőre került megint mindenki, és az idei „felajánlott szerződések két fontos ponttal bővültek: a munkavállalóknak nemcsak abba kellett beleegyezniük, hogy a nettó 80 ezer forint körüli bérezés ezúttal határozatlan ideig, egészen pontosan „visszavonásig” él, hanem vállalniuk kell, hogy munkaviszonyukat nem szüntetik meg 2021. december 31-ig. Amennyiben mégis megteszik, úgy az önkormányzat kártérítési igénnyel léphet fel velük szemben”. Az MKKSZ azt mondja, ilyen röghöz kötésre nincs joga az önkormányzatoknak, ráadásul a papíron szereplő 8 órával szemben a munkatársak 12 órás műszakokban dolgoznak. A kiszolgáltatott helyzetben lévő alkalmazottak január 20-án hivatalosan létrehozták az intézmény szakszervezeti alapszervezetét, de a fürdő vezetője még az erről szóló dokumentumot sem akarta átvenni. A szakszervezet követeli a helyi szervezet elismerését, törvényes munkaszerződések kötését és az eredeti szerződésekben szereplő bérek helyreállítását – áll az MKKSZ országos irodájának vezetője, Szokolai Róbert által jegyzett dokumentumban. A szerdai sajtótájékoztatót a Mérce élőben közvetítette, a felvétel elérhető a szakszervezet közösségi oldalán. Szerkesztőségünk kereste a település polgármesterét, ha választ kapunk, kiegészítjük cikkünket.  

A fürdőfalu

Cserkeszőlő Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Tiszazug szívében található. 1943-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során fedezték fel az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet – olvasható település honlapján. Az 1950-es években kezdődött a fürdő építése, azóta a környék fő vonzereje a gyógyhatású hévíz.

Jourová újra betegnek nevezte a magyar demokráciát

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.24. 18:28

Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament
Ismét "beteg demokráciának" nevezte a Fidesz által kiépített rendszert Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke egy szerdai videokonferencián.
A cseh nemzetiségű politikus tavaly szeptemberben a német Der Spiegel című lapnak adott interjújában hasonló jelzőt használt a magyar demokrácia minősítésére, amit az Orbán-kormány úgy torolt meg, hogy megszakított vele minden politikai kapcsolatot. A miniszterelnök emellett levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy váltsa le Jourovát, Ursula von der Leyen azonban a szóvivője útján közölte, hogy esze ágában sincs ilyet tenni. Az alelnök ezúttal a Central European University (CEU) budapesti székhelyű Demokrácia Intézetének szervezésében tartott videokonferencián beszélt a demokrácia jövőjéről az EU-ban, és kérdésekre válaszolva megemlítette Magyarországot is.
"Számomra a magyarországi helyzet a legaggasztóbb. Ezt már sokszor elmondtam diplomatikus, és kevésbé diplomatikus nyelven. Továbbra is úgy vélem, hogy az egy beteg demokrácia”, mondta Jourová, hozzátéve: nincs demokrácia független igazságszolgáltatás, valamint szabad és tisztességes választások nélkül. A bizottsági alelnök "komoly fenntartásait" hangoztatta a magyarországi választásokkal kapcsolatban, amelyek az EBESZ megfigyelői szerint nem feleltek meg a tisztességes választás követelményének. Jourová közölte, hogy az Európai Bizottság átfogóan kívánja megvizsgálni a magyarországi jogállam helyzetét, nem csupán egy-egy jogsértőnek ítélt törvényre kíván reagálni. "Értékelnünk kell a teljes képet, az igazságszolgáltatás, a média, a civil szervezetek, az oktatás helyzetét. Ha a kedvezőtlen folyamatok összeadódnak egy tagállamban, akkor súlyos csorbát szenved a demokrácia, márpedig a demokratikus elvek betartását minden országtól elvárjuk. " Vera Jourová megerősítette, hogy az uniós források kifizetését a jogállami normák teljesítéséhez kötő, már hatályban lévő rendeletet azután fogják alkalmazni, hogy az EU Bírósága várhatóan az év végén ítéletet mond a jogszerűségéről. A politikus úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz az uniós értékek védelmében, de elismerte, gyorsabb reagálásra van szükség, amin már dolgoznak. A vitában Clement Beaune francia Európa-ügyi miniszter Jourovánál óvatosabban fogalmazott, amikor azt mondta: jelenleg nem lehet azt állítani, hogy az EU nem demokratikus államok alkotják, még ha a kép nem is fekete vagy fehér. A politikus szerint a jogállam veszélyeztetése miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárást a kormányközi Tanácsban nem szabad befejezni, mert azzal folyamatosan nyomást lehet gyakorolni, és a témát napirendet tartani, ami végső soron a társadalmat is mozgósítja. Halmai Katalin (Brüsszel)

Kinek szúrta a szemét a Covid-betegeket kezelő orvosok arcképe?

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2021.02.24. 18:21
Az olasz példa
Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Az ARC plakátkiállítást is szervezők a Dél-Pesti Centrumkórházban tették volna emberibbé a körülményeket. Úgy tudják, Kásler Miklós a betiltó.
Az ARC plakátkiállítás szervezői védőruhára ragasztható portrékat készítettek volna a Dél- pesti Centrumkórház orvosairól, ám a fotózást megelőzően leállították a projektet – hívta fel rá a figyelmet a hvg.hu. Az Arccal a koronavírus ellen, a gyógyulásért elnevezésű kezdeményezésről az ARC szervezői Facebook-oldalukon bővebben is tájékoztatást adtak, mint írták „több magyar kórházban a Covid-osztályokon teljesen beöltözött, mindenféle maszkban, szemet védő eszközökkel, szinte teljesen fedett arccal dolgoznak ápolók, orvosok a kórházba került, súlyosabb koronavírusos betegek felgyógyulásáért. Így, sokszor az életükért küzdő, fertőzött emberek akár több héten keresztül nem látnak egy emberi arcot sem, illetve azt sem tudhatják, hogy kik azok, akik gyógyítják és ápolják őket. Már tavaly felmerült a gondolat – külföldi minták alapján –, hogy milyen jótékony hatású lenne, ha a Covid- osztályokon dolgozó orvosok és ápolók védőruházatán megjelenítenénk viselőjük arcképét, nevét egy digitális nyomat segítségével. Így, az orvosok és ápolók védőruháira rögzített portréfotó segítségével, a gyógyulásukért küzdő betegek láthatnák, hogy kik dolgoznak értük. Ez az egyszerű, emberi kezdeményezés, apróságnak tűnhet, de egy kis empátiával is belátható, hogy betegágyukon sokak számára pozitív hatású lehet ez a fajta figyelem.”
Mint arról lapunknak Bakos Gábor képzőművész, az ARC egyik alapítója beszámolt és a bejegyzésben is olvasható, az ötlettel még decemberben keresték meg az egyik legnagyobb budapesti fertőző osztály, a Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Infektológiai Osztályának vezetőjét, Dr. Szlávik Jánost. Pozitív válasza után, nemrég elkezdték megszervezni a projekt megvalósítását. Első lépésben – az önként jelentkező – tizenöt orvos és ápoló, egy hétre elegendő, öntapadós portré nyomatait kívánták előállítani, a továbbiakban hosszabb távon is ellátták volna őket a nyomatokkal. Ezek előállításához különféle munkálatokra lett volna szükség, amelyekben együttműködő partnerként az ExpoDekor Kft., a Relatív Reklámügynökség, a MOME Fotográfia Tanszékének és az MKE Intermédia Tanszékének önkéntes diákjai lettek volna segítségükre. Bakos Gábor a Népszava kérdésére elmondta, a Szlávik János által januárban megjelölt orvossal tartották a kapcsolatot és egyeztettek mindenről. Ő hívta kedd este, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere személyesen állította le a projektet, Szlávik Jánossal telefonon, indok azonban nem hangzott el. A felvetésre, mi lehet az ok, Bakos Gábor így válaszolt: „az ARC minden bizonnyal szerepel bizonyos listákon. Ezen kívül fogalmam sincs!” Arra vonatkozóan, hogy mi a következő lépés, kiemelte, remélhetőleg sokan hallanak így is erről a megoldásról és talán cselekszenek is ezek alapján. Arról is kérdeztük, mi a véleménye a történekről, s annyit mondott, minősíthetetlennek tartja. Fodor Attila, a kórház kommunikációs vezetője arról tájékoztatta lapunkat, „a koronavírus járvánnyal kapcsolatos feladatok ellátása okán, ilyen jellegű felkéréseknek” jelenleg nem tudnak eleget tenni. Továbbá elmondta, „a szervezők sem a kórház vezetőségét, sem a kommunikációs osztályt ezzel a kezdeményezésükkel kapcsolatban hivatalosan nem keresték meg.” Bakos Gábor ennek kapcsán ismét kiemelte, ő Szlávik Jánossal vette fel a kapcsolatot, aki nem jelezte, hogy más teendője is lenne. „Nem is tűnik logikusnak, mert mi egy, a kórházon-, az általa vezetett osztályon belüli segítő tevékenység miatt kerestük meg a főorvost, aki aztán a támogatásáról biztosította az elképzelést és minket is írásban, egy január 5-i e-mailjében.” Hozzátette, „a főorvos által megnevezett kapcsolattartó orvos említette, amikor érdeklődő sajtó képviselője is jelezte, hogy jönnének a fotózásra, hogy erre engedélyt kell kérni így és így. Ezt mi tovább is adtuk a sajtó képviselője számára.”