A kisebb települések a saját közalkalmazottaikon próbálják megspórolni a kormányzati elvonások miatt kieső bevételeik egy részét – ennek a veszélyes gyakorlatnak a terjedésétől tart a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Elnökük ezért szerdán a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cserkeszőlő gyógyfürdője előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol január végén az MKKSZ legújabb alapszervezetét hozták létre a dolgozók.
A lépésre azért szánták rá magukat, mert a koronavírus-járvány tavaly márciusi megjelenése óta szerintük jogszerűtlen munkáltatói döntések sorozata hozta őket méltatlan helyzetbe.
A szakszervezet lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójából a következőket lehet tudni: az önkormányzat 137 embert foglalkoztat a Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központban, amely tavaly március 16-án határozatlan időre bezárt. Ekkor a nem helyben lakó dolgozókat a masszőrök kivételével vagy elküldték vagy fizetés nélküli szabadságra mehettek, a döntésre néhány órájuk volt. A helyben lakó alkalmazottakat ettől kezdve május végéig állásidőre küldték, ami a gyógyászati munkatársaktól a takarítókig mindenkinek bruttó 130 ezer forintos bért jelentett. Ezt a helyzetet végül július 16-ig, a fürdő újranyitásáig tartották fenn.
Néhány hetes viszonylagos nyugalom után, amikor a 2020 januárjában aláírt munkaszerződésekben szereplő bérhez jutottak, novemberben jött a következő feketeleves, mert a fürdő vezetése egységes 10 százalékos bércsökkentést jelentett be, majd a hónap közepén a veszélyhelyzet miatt megint szabadságot rendeltek el, akinek pedig elfogytak a fizetett szabadnapjai, annak maradt megint az állásidőre járó pénz. Az MKKSZ úgy látja, a település jegyzőjétől kapott és a közmeghallgatáson elhangzott adatok alapján tavaly a veszélyhelyzet ellenére jó évet zárt a fürdő, nem volt indokolt a dolgozók életének megnehezítése.
Január elején néhány kivétellel állásidőre került megint mindenki, és az idei „felajánlott szerződések két fontos ponttal bővültek: a munkavállalóknak nemcsak abba kellett beleegyezniük, hogy a nettó 80 ezer forint körüli bérezés ezúttal határozatlan ideig, egészen pontosan „visszavonásig” él, hanem vállalniuk kell, hogy munkaviszonyukat nem szüntetik meg 2021. december 31-ig. Amennyiben mégis megteszik, úgy az önkormányzat kártérítési igénnyel léphet fel velük szemben”. Az MKKSZ azt mondja, ilyen röghöz kötésre nincs joga az önkormányzatoknak, ráadásul a papíron szereplő 8 órával szemben a munkatársak 12 órás műszakokban dolgoznak.
A kiszolgáltatott helyzetben lévő alkalmazottak január 20-án hivatalosan létrehozták az intézmény szakszervezeti alapszervezetét, de a fürdő vezetője még az erről szóló dokumentumot sem akarta átvenni.
A szakszervezet követeli a helyi szervezet elismerését, törvényes munkaszerződések kötését és az eredeti szerződésekben szereplő bérek helyreállítását – áll az MKKSZ országos irodájának vezetője, Szokolai Róbert által jegyzett dokumentumban. A szerdai sajtótájékoztatót a Mérce élőben közvetítette, a felvétel elérhető a szakszervezet közösségi oldalán.
Szerkesztőségünk kereste a település polgármesterét, ha választ kapunk, kiegészítjük cikkünket.
