Előfizetés

Orbán Viktor rossz példát mutatott szabálykövetésből

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.26. 06:00

A vallási rendezvényekre nem vonatkoznak a gyülekezési korlátozások, a kormányfő mellett ezért jelenhetett meg 250 ember egy miskolci templomban.
Legalább 200-250 ember vehetett részt meghívóval január 30-án Kriza Ákos, a fideszes miskolci polgármester emlékére szervezett templomi búcsúztatáson, ahol Orbán Viktor miniszterelnök maszk nélkül mondott beszédet a gyászolók előtt. Kriza temetésére azonban már jóval kevesebben mentek el – tudtuk meg Sándor Frigyes evangélikus esperestől. Szerinte a tömeges részvétel nem jelentett fertőzésveszélyt, hiszen az 1500 férőhelyes templomban akár kétszer ennyien is gond nélkül elfértek volna, betartva a járványügyi szabályokat. „A miniszterelnöki beszédet nem számítva mindenki maszkot viselt, a padsorok között üres helyet hagytunk, a bejáratnál pedig kézfertőtlenítőt helyeztünk ki” – magyarázta az esperes. Mint hozzátette, inkább az a gond, hogy a fenti számnál általában jóval kevesebben látogatják az istentiszteleteket. A búcsúztatásról beszámolt a sajtó, ám a szertartás hetekkel később újabb országos médiavisszhangot kapott. 
Két személy ugyanis feljelentést tett „Orbán Viktor Mihály” és ismeretlen társai ellen a Miskolci Rendőrkapitányságon, amiért a miniszterelnök és a szertartás résztvevői megsérthették a veszélyhelyzetről hozott kormányrendelet előírásait, és a megengedett 50 főnél többen vettek részt a temetésen. A feljelentésről február 22-én számolt be az Északhírnök portál, Orbán érintettsége miatt pedig láthatóan felpörögtek a kormányközeli fogaskerekek. A Magyar Nemzet már másnap arról írt, hogy a rendőrség elutasította a lakossági feljelentést „a szabálysértési törvényre” hivatkozva. A lap olyan gyors volt, hogy még a a címzettek előtt értesült a hatósági döntésről. Beszéltünk a feljelentést tevők egyikével, a miskolci Heffner Attilával, aki állítása szerint még nem kapott hivatalos választ. A táltosként is ismert Heffnert mindenesetre felháborítja a döntés: „Én nem tarthatok szakrális szertartást a Pilisben, mert az a járvány idején tilos, de egy templomban tömegek zsúfolódhatnak össze egy istentiszteleten?” - mutatott rá a kettősségre. Szerinte Orbán Viktornak bocsánatot kellene kérnie felelőtlensége miatt: fittyet hányt a járványügyi előírásokra, a kormány első embereként kockáztatta egészségét - ezzel az ország irányítását – és rossz példát mutatott a nyilvánosság előtt. Sikerült kiderítenünk azt is, hogy a rendőrség milyen indoklással utasította vissza a feljelentést. A Miskolci Rendőr-főkapitányság kérdésünkre jelezte: 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet értelmében vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem számít államilag meghatározott rendezvénynek. Ez azt jelenti, hogy az adott vallási közösség maga dönt arról, hány embert hívnak el egy búcsúztató istentiszteletre – a miskolci esetben pedig „a résztvevők számszerű korlátozás nélkül megjelenhettek”. A templomtól több kilométerre megtartott temetésen viszont már a csak a szűk családi-baráti kör vett részt, külön meghívóval (Orbán Viktor itt is jelen volt). A miskolci kapitányság megvizsgálta az itt készült felvételeket is, és a temetőben szerintük már nem lehettek többen ötven főnél. A rendőrségi válaszban is hivatkozott kormányrendelet is mutatja, hogy az Orbán-kabinet milyen kettős mércét alkalmaz a járványügyi korlátozásokban. Miközben saját lakásunkban sem lehetünk tíz főnél többen, az éttermek, színházak, mozik hónapok óta üresen konganak, egy polgári esküvőn pedig csak a házasulók szűk rokonsága vehet részt, az egyházak gyakorlatilag szabad kezet kaptak a járvány idején, és több száz, de akár több ezer ember is elmehet egy misére, körmenetre. A kormányrendelet csupán kéri, de nem kötelezi a vallási közösségeket, hogy „a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.” Az ügyben megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant, hogy Orbán Viktor mennyire gondolja példaértékűnek miskolci szereplését, nem tartja-e nemzetbiztonsági kockázatnak, hogy oltás és védekezés nélkül beszélt a szertartáson. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért járnak külön előjogok a vallási közösségeknek – és ha 300 ember maszkban együtt lehet egy templomban, miért nem találkozhatnak ugyanennyien megfelelő óvintézkedések mellett a szabad ég alatt. A kérdésekre lapzártáig nem érkezett válasz.  

Pintér Sándor megígérte Stummer Jánosnak, hogy egyeztetnek a Puskás Arénába tervezett alagútról

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.25. 22:12

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A Jobbik politikus közölte, hogy „egy egyenes és karakán beszélgetésen” vett részt a belügyminiszterrel.
Egyelőre nem lesz Orbán-alagút, és ahogy a kormány eddig tervezte, már biztosan nem is lesz – közölte Stummer János, a Jobbik országgyűlési képviselője Facebook-oldalán. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke elmondta, hogy „egy egyenes és karakán beszélgetésen” vett részt Pintér Sándor belügyminiszterrel csütörtökön. A találkozót megelőzően a Jobbik politikusa kedden arról számolt be, hogy a nemzetbiztonsági bizottság fideszes többsége megszavazott egy előterjesztést, amely szerint alagutat építenének a Puskás Arénába, és a beruházást sok évre titkosítanák. Stummer azt állította, hogy olyan papírt kapott, amely szerint Orbán Viktor miniszterelnök akar saját magának alagutat építeni. A Puskás Aréna „kacsának” nevezte a hírt, de közölték, hogy valóban terveznek olyan földalatti VIP-utat, amely külön bejárást biztosít, mert célszerű lenne a védett személyeket jobban elkülöníteni a tömegtől. Stummer János az újabb videóban azt mondta, hogy arra kérte a belügyminisztert, hogy halassza el a kormány a beruházást a 2022-es országgyűlési választásokat követő időszakra. Ha erre nem hajlandó a kormány, akkor azt egy nyílt közbeszerzési eljárásban bonyolítsa le. Azt is kérte, hogy a továbbiakban ne forduljon elő, hogy egy olyan ügy kerül a nemzetbiztonsági bizottság elé, amit nem is kellene titkosítani, és semmilyen titkolnivaló nincsen benne. A képviselő elmondta, hogy a belügyminiszter megígérte neki, hogy szakértői egyeztetést hív össze, amire Stummer is meghívást kap bizottsági elnökként, majd ezután ismét a nemzetbiztonsági bizottság elé kerül az ügy.
A Belügyminisztérium az alábbi közleményben számolt be a találkozóról:   „Megbeszélést folytatott egymással Stummer János országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke és Pintér Sándor, a Nemzetbiztonsági Kabinet elnöke a Puskás Aréna biztonsági aluljárójának megvalósítását célzó beruházásról 2012. február 25-én a Belügyminisztériumban. A megbeszélésen Stummer János kifejtette, hogy nem kapott kellően alapos tájékoztatást a beruházás tartalmi részeiről. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke – jelenlegi ismeretei alapján – több javaslatot tett a beruházással kapcsolatban. A két vezető megállapodott egy szakmai egyeztetés összehívásában, a javaslatok közös áttekintésében.”

2022 végén elkezdik gyártani a koronavírus elleni magyar vakcinát

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.25. 20:41
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Debreceni Egyetem rektora szerint már túl vannak az állatkísérleteken.
A jövő év végén megkezdődik a hazai koronavírus-elleni vakcina gyártása Debrecenben – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara székházában tartott sajtótájékoztatón. Palkovics László azt mondta, a kormány döntése értelmében Nemzeti Oltóanyaggyárat, és kifejezetten a Covid elleni oltóanyag gyártására Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárat hoznak létre, utóbbiban a Debreceni Egyetem (DE) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködésében fejlesztés alatt álló oltóanyagot gyártják majd. A tárcavezető szerint a magyar tudósok, szakemberek munkájának eredményeként megszülető hazai vakcinát minden bizonnyal nagyobb közbizalom is övezné, mint bármely importált terméket.
– A beruházások teljes költsége várhatóan 55 milliárd forint lesz, ebből a koronavírus oltóanyaggyár mintegy 6,7-7 milliárdba kerül. A kormány a gyorsabb építkezés és a gyártás mielőbbi megkezdése érdekében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházás megvalósulásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket

– tette hozzá a miniszter.

– A kormány a koronavírus-járvány tanulságai alapján Magyarország önellátási képességének erősítésére, külföldi kitettségének mérséklésére törekszik – mondta a tárcavezető utalva arra, hogy a magyar fejlesztői tudásra és az ipari kapacitásokra építve beindított maszkok, fertőtlenítőszerek, lélegeztetőgépek gyártása után újra kell teremtenünk a vakcina-önellátáshoz szükséges feltételeket.  – Egészségpolitikai és nemzetbiztonsági szempontból sem halogatható tovább, hogy a magyar emberek biztonságos ellátását hazai fejlesztésből, gyártásból tudjuk garantálni – fogalmazott a tárcavezető kiemelve, hogy Magyarország kitettségének minimalizálása érdekében döntött a kormány a nemzeti oltóanyaggyár létrehozásáról. Hozzátette: az új gyártási és fejlesztési bázis, kutatási és termelési potenciál Debrecenben, az egyetem tudományos, kutatói tapasztalataira, szakembereire épülve valósulhat meg, és fontos elvárás, hogy a termékek a nemzetközi piacon is versenyképesek legyenek. Palkovics László közölte: az oltóanyaggyárat a Debreceni Egyetem által e célra alapított gazdasági társasága fejleszti, a gyár egyetemi tulajdonban marad. Az idei feladatokra mintegy 17 milliárd forint költségvetési forrást biztosítanak.  – A DE a saját oltóanyag előállítása mellett további vakcinák know-how-jának beszerzésére, fejlesztésére és forgalmazására is készül – jelezte. Palkovics László röviden kitért arra is, hogy a szolgáltatások színvonalának növelése és azokhoz való jobb hozzáférés érdekében tárcájánál hamarosan elkészül a hazai magánegészségügy továbbfejlesztésének stratégiája. 
– A közfinanszírozott rendszerrel való szabályozottabb együttműködés, a szakmai minimumfeltételek bevezetése a betegek érdeke is

– mondta megjegyezve, a szektor nemzetgazdasági szerepének és átláthatóságának erősítése érdemben előmozdíthatja a gazdasági növekedést.

– 2022 végére lesz koronavírus elleni magyar vakcina – erősítette meg a sajtótájékoztatón Szilvássy Zoltán, a DE rektora. Jelezte:
konzervatív technológiával inaktiválják a vírust, ebből már négy liter áll rendelkezésükre, és túl vannak az állatkísérleteken.

A professzor hozzátette: a változékony kórokozókhoz is gyorsan tudnak majd alkalmazkodni, a leendő gyártással egy hónap alatt tudják majd követni az új mutációkat. Különlegességként említette a rektor, hogy nemcsak antivirális, hanem antibakteriális vakcinákat is gyártanak majd Debrecenben. Szavai szerint a „magyar covid-gyár” nemcsak az országot, de Kelet-Közép-Európa lakosságát is képes lesz ellátni vakcinákkal.