1987 és 2017 közötti adatokat vizsgálva az derült ki - hét bajoroszági megfigyelőállomáson szerzett tapasztalatok alapján -, hogy a légmozgásokkal az akár több száz kilométerről is érkező virágpor miatt a szezon egyre hamarabb kezdődik, továbbá hosszabb és erőteljesebb is lesz. Ebben közrejátszik az is, hogy a melegedés miatt maga a virágzás is előbb kezdődik, és a magas CO2 tartalom miatt több a virágpor.
Amerikai és kanadai tudósok már tavaly rámutattak, hogy Észak-Amerikában a pollenszezon 20 nappal hosszabb, mint harminc éve. De egy fontos momentumot eddig nem igazán vettek figyelembe a kutatók, mégpedig azt, hogy a virágpor száll, már csak azért is, mert ez a dolga. Annette Menzel, az egyetem ökoklímatológusa és csoportja úgy találta, hogy bizonyos virágporok, például a mogyoróbokrokról és az égerfákról származók a vizsgált harminc évben akár 2 nappal is hamarabb jelentkezhettek évente, míg a nyírfa és a kőrisfa virágpor fél napot gyorsultak. A változó időjárás miatt egyre több faj jelenhet meg a légmozgásokkal, olyanok is amelyekhez az emberek nincsenek hozzászokva, ami növeli az allergiás reakció esélyét. Azt ugyan néha nehéz meghatározni, helyi vagy távoli virágpor van a levegőben, de ha a vizsgálóállomás közelében még nem indult el a virágzás egy adott faj esetében, akkor nyilvánvaló, hogy utazó pollent találtak. A müncheniek azt nem vizsgálták az utazó virágporok milyen távolságból érkeztek, csak azt nézték, helyi vagy más tájakról való pollenről van-e szó.
A szezon előtti pollentranszport az esetek kétharmadában volt felelős a talált virágporokért
