Jelentősen feljavította a foglalkoztatási, munkanélküliségi adatokat egy nemzetközi szabályozás miatt a magyar munkaerőfelmérésben is bevezetett új módszertan. Miután azonban az összehasonlíthatóság érdekében a KSH a korábbi adatokat is átszámolta az új módszertan szerint, a pénteken közölt adatokból egy ismét lejtmenetbe kapcsolt munkaerőpiac képe rajzolódik ki. Eszerint tavaly év végéhez képest januárban mintegy 97 ezerrel kevesebb ember dolgozott, a munkanélküliek száma pedig 38 ezer fővel nőtt.
Az idén január 1-jétől érvényes módszertan szerint – a gyed, gyes mellett dolgozókon túl - azok a korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak, és később visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre. Magyarán azok, akik a gyermek gondozása miatt nem dolgoznak éppen. A KSH közleménye szerint ez a változtatás 120–150 ezer fővel növeli Magyarországon a foglalkoztatottak számát, mivel jelentősen módosította elsősorban a nők aktivitási mutatóit.
Az új módszertan szerint így januárban 4 millió 537 ezren dolgoztak az országban, miközben a régi számítás alapján a foglalkoztatottak száma majdnem 130 ezerrel kevesebbre, csak 4 millió 403 ezerre rúgott volna. A foglalkoztatási ráta 71,1 százalék volt januárban, de a régi metódus szerint csak 68,9 százalék lett volna. A nem dolgozók - vagyis a munkanélküliek és inaktívak - száma januárban 2 millió 864 ezer volt, de a régi módszertan ennél 133 ezerrel nagyobb szám, 2 millió 997 ezer jött volna ki – derül ki a KSH közleményéből.
Ezek az adatok azt jelentik, hogy - részben a járvány gazdasági következményeként, részben a szezonális hatások miatt – tavaly decemberhez képest 97 ezerrel, tavaly januárhoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A KSH szerint elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében esett vissza a foglalkoztatottság. A KSH ebben a bontásban csak a november-januári időszakra közölt adatot a gyorstájékoztatóban, eszerint pedig a külföldön dolgozók száma 36 ezerrel zsugorodott egy év alatt, de emellett 10 ezer közmunkás is kiesett a rendszerből. A munkanélküliségi adatok is jelentősen megugrottak az új év első hónapjára: a munkanélküliek száma 238 ezerre rúgott januárban, a munkanélküliségi ráta pedig kerek 5 százalékra emelkedett. Ez tavaly januárhoz képest 54 ezer, decemberhez képest 38 ezer fős növekedés.
A munkanélküliségi ráta 0,8 százalékos megugrása azt jelzi, hogy a koronavírusjárvány első hullámához hasonlóan a második hullámban is egy-két hónap elcsúszással jelentkezik a negatív hatás a munkaerőpiaci statisztikákban – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, megjegyezve: a statisztikai hivatal visszamenőlegesen is módosított az adatokon, így a rendelkezésre álló idősor továbbra is megfelelő összehasonlítást biztosít. Szerinte a megugró munkanélküliséget már a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adata is jelezte, amely szerint januárban közel 300 ezer főre nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma.
Az elemző úgy véli: mindez előrevetíti, hogy év elején a nemzetgazdasági bérkiáramlás jelentős mértékben fékeződhetett. Idén januárban ráadásul nem sikerült megállapodni a minimálbérekről, ennek hatása is csúszva jelenik meg, miközben a februárban elfogadott emelés mértéke is jelentősen elmarad a korábban megszokottól. A kiskereskedelem és így a lakosság fogyasztása várhatóan gyenge számokat produkál majd az első negyedév során. Virovácz Péter összességében munkaerőpiaci szempontból egy meglehetősen nehéz első negyedévre számít, ami kihat a GDP-növekedés ütemére is. Jelen adatok fényében nem tartja valószínűnek, hogy megismételhető a negyedik negyedévben látott dinamikus bővülés. Sőt, az autóipart érintő ellátási zavarok fényében – amelyek akár a munkanélküliségi adatokra is hathattak átmenetileg – szerinte még nehezebb elképzelni egy dinamikus gazdasági növekedést az év elején.
Horváth András, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi utolsó negyedévben szektoriális bontásban vegyes képet mutatott a hazai munkaerőpiac. A mezőgazdaságban 2 ezerrel, a feldolgozóiparban 41 ezerrel, közszolgáltatások területén 3 ezerrel csökkent, míg az építőiparban 9 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén pedig 10 ezerrel nőtt a létszám, annak ellenére, hogy általánosságban a szolgáltató szektor jelentős részét érintik leginkább a korlátozások.
Szerinte tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, viszont januárban már látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság. Ilyen hosszú távon nem tudják sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás” fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet – fogalmazott. Várakozása szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség a statisztikai módszertan szerint.
A nyilvántartott álláskeresők száma viszont már most magasabb ennél, és a korlátozások további elhúzódása elkezdhet ennél erőteljesebb hatást is gyakorolni a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába terelheti az összképet. A következő járványhullámhoz kapcsolódó leépítési hullám elsősorban a teljes üzletmenet-leállást elszenvedő szolgáltatószektorban, a turizmusban jelentkezik. Eközben több, továbbra is közel a megszokott módon üzemelő szektorban érezhető a munkaerőkereslet, így aki elvesztette az állását, eddig talált másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában.
Horváth András szerint a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez. Összességében azonban ilyen volumenű és hosszúságú korlátozásokat láthatóan már kormányzati segítség mellett sem képes tartósan elviselni a hazai makrogazdaság. Emiatt a teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre, és ebben vélhetően most már csak a korlátozások minél előbbi feloldása hozhat majd változást.
