Előfizetés

Óriási leépítési hullám indult el – Rég nem látott szintre ugrott a munkanélküliség

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.26. 11:52
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elérte a munkaerőpiacot a járvány második hulláma: egy hónap alatt 97 ezerrel kevesebb dolgozó és 38 ezerrel több munkanélküli lett.
Jelentősen feljavította a foglalkoztatási, munkanélküliségi adatokat egy nemzetközi szabályozás miatt a magyar munkaerőfelmérésben is bevezetett új módszertan. Miután azonban az összehasonlíthatóság érdekében a KSH a korábbi adatokat is átszámolta az új módszertan szerint, a pénteken közölt adatokból egy ismét lejtmenetbe kapcsolt munkaerőpiac képe rajzolódik ki. Eszerint tavaly év végéhez képest januárban mintegy 97 ezerrel kevesebb ember dolgozott, a munkanélküliek száma pedig 38 ezer fővel nőtt. Az idén január 1-jétől érvényes módszertan szerint – a gyed, gyes mellett dolgozókon túl - azok a korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak, és később visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre. Magyarán azok, akik a gyermek gondozása miatt nem dolgoznak éppen. A KSH közleménye szerint ez a változtatás 120–150 ezer fővel növeli Magyarországon a foglalkoztatottak számát, mivel jelentősen módosította elsősorban a nők aktivitási mutatóit. Az új módszertan szerint így januárban 4 millió 537 ezren dolgoztak az országban, miközben a régi számítás alapján a foglalkoztatottak száma majdnem 130 ezerrel kevesebbre, csak 4 millió 403 ezerre rúgott volna. A foglalkoztatási ráta 71,1 százalék volt januárban, de a régi metódus szerint csak 68,9 százalék lett volna. A nem dolgozók - vagyis a munkanélküliek és inaktívak - száma januárban 2 millió 864 ezer volt, de a régi módszertan ennél 133 ezerrel nagyobb szám, 2 millió 997 ezer jött volna ki – derül ki a KSH közleményéből. Ezek az adatok azt jelentik, hogy - részben a járvány gazdasági következményeként, részben a szezonális hatások miatt – tavaly decemberhez képest 97 ezerrel, tavaly januárhoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A KSH szerint elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében esett vissza a foglalkoztatottság. A KSH ebben a bontásban csak a november-januári időszakra közölt adatot a gyorstájékoztatóban, eszerint pedig a külföldön dolgozók száma 36 ezerrel zsugorodott egy év alatt, de emellett 10 ezer közmunkás is kiesett a rendszerből. A munkanélküliségi adatok is jelentősen megugrottak az új év első hónapjára: a munkanélküliek száma 238 ezerre rúgott januárban, a munkanélküliségi ráta pedig kerek 5 százalékra emelkedett. Ez tavaly januárhoz képest 54 ezer, decemberhez képest 38 ezer fős növekedés. A munkanélküliségi ráta 0,8 százalékos megugrása azt jelzi, hogy a koronavírusjárvány első hullámához hasonlóan a második hullámban is egy-két hónap elcsúszással jelentkezik a negatív hatás a munkaerőpiaci statisztikákban – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, megjegyezve: a statisztikai hivatal visszamenőlegesen is módosított az adatokon, így a rendelkezésre álló idősor továbbra is megfelelő összehasonlítást biztosít. Szerinte a megugró munkanélküliséget már a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adata is jelezte, amely szerint januárban közel 300 ezer főre nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. Az elemző úgy véli: mindez előrevetíti, hogy év elején a nemzetgazdasági bérkiáramlás jelentős mértékben fékeződhetett. Idén januárban ráadásul nem sikerült megállapodni a minimálbérekről, ennek hatása is csúszva jelenik meg, miközben a februárban elfogadott emelés mértéke is jelentősen elmarad a korábban megszokottól. A kiskereskedelem és így a lakosság fogyasztása várhatóan gyenge számokat produkál majd az első negyedév során. Virovácz Péter összességében munkaerőpiaci szempontból egy meglehetősen nehéz első negyedévre számít, ami kihat a GDP-növekedés ütemére is. Jelen adatok fényében nem tartja valószínűnek, hogy megismételhető a negyedik negyedévben látott dinamikus bővülés. Sőt, az autóipart érintő ellátási zavarok fényében – amelyek akár a munkanélküliségi adatokra is hathattak átmenetileg – szerinte még nehezebb elképzelni egy dinamikus gazdasági növekedést az év elején. Horváth András, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi utolsó negyedévben szektoriális bontásban vegyes képet mutatott a hazai munkaerőpiac. A mezőgazdaságban 2 ezerrel, a feldolgozóiparban 41 ezerrel, közszolgáltatások területén 3 ezerrel csökkent, míg az építőiparban 9 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén pedig 10 ezerrel nőtt a létszám, annak ellenére, hogy általánosságban a szolgáltató szektor jelentős részét érintik leginkább a korlátozások. Szerinte tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, viszont januárban már látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság. Ilyen hosszú távon nem tudják sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás” fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet – fogalmazott. Várakozása szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség a statisztikai módszertan szerint. A nyilvántartott álláskeresők száma viszont már most magasabb ennél, és a korlátozások további elhúzódása elkezdhet ennél erőteljesebb hatást is gyakorolni a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába terelheti az összképet. A következő járványhullámhoz kapcsolódó leépítési hullám elsősorban a teljes üzletmenet-leállást elszenvedő szolgáltatószektorban, a turizmusban jelentkezik. Eközben több, továbbra is közel a megszokott módon üzemelő szektorban érezhető a munkaerőkereslet, így aki elvesztette az állását, eddig talált másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában. Horváth András szerint a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez. Összességében azonban ilyen volumenű és hosszúságú korlátozásokat láthatóan már kormányzati segítség mellett sem képes tartósan elviselni a hazai makrogazdaság. Emiatt a teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre, és ebben vélhetően most már csak a korlátozások minél előbbi feloldása hozhat majd változást.        

Pörög a hazai cégélet

M. I.
Publikálás dátuma
2021.02.26. 09:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Opten szerint a Covid-járvány vegyes megítélésű hatásaként januárban havi csúcsot döntött a - nyugodt cégbezárást sejtető - végelszámolások szintje, de az alapítások és az induló egyéni vállalkozások száma is rekord-közeli értéket mutatott.
Januárban 2049 új, nyugodt cégbezárást valószínűsítő végelszámolást tettek közzé, ami minden idők legmagasabb havi értéke - közli az Opten. Az 1719 törlési eljárás ugyanakkor viszonylag alacsony szint, amit a kényszertörlési tilalom indokolhat. Tartozások hátrahagyásával járó felszámolásból 410-et jelentettek, ami szintén emelkedést mutat. A 2700-as cégbejegyzési érték az év első hava tekintetében hét éves csúcs. Bár az év eleji alapítási kedv általában lanyha, a mostani adat 12 százalékkal több 2020 igen magas éves átlagánál is - hívja fel a figyelmet a céginformációs szolgáltató elemzője, Pertics Richárd. A jelenségek változatlanul a koronavírus-járványban eredeztethetők. A munkájukat vesztett alkalmazottak kényszervállalkozásokat alapítanak, ami kevéssé egészséges folyamat. A KATA-szigorítások pedig egyéni vállalkozókat terelnek a céges világba, ami bár lehet fájdalmas, de járhat kedvező hatásokkal is. A folyamatok súlya ugyanakkor még nem egyértelmű. Annál is kevésbé, mert a 9600 új egyéni vállalkozás szintén a legmagasabb havi értékek egyike. A törlések és alapítások eredője a hazai cégek jelenleg 519 ezres táborának további bővülését mutatja és vetíti előre - szögezi le az Opten.

Elegük lett, ezért bérszövetségbe tömörültek a fővárosi szakszervezetek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.26. 08:54

Fotó: Népszava
Bérszövetséget alakítottak azok a fővárosi közszolgáltató cégeknél működő szakszervezetek, amelyek vezetői megelégelték a béremelés halogatását, egészen pontosan a munkáltatók nulla százalékos ajánlatát.
Megelégelték a béremelés halogatását, és főleg a visszatérően nulla százalékos munkáltatói ajánlatot a fővárosi közszolgáltató cégeknél működő szakszervezetek, ezért néhányan közülük mostantól bérszövetséget alkotva egyesített erővel fognak fellépni a tulajdonosnál, a Fővárosi Önkormányzatnál és cégeinél azt követelve, hogy biztosítson megfelelő pénzügyi forrást a dolgozók idei béremelésére. A szövetség várható akcióinak, valamint a fővárossal folytatott tárgyalásoknak a koordinálását Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke vállalta. Az alapítók – a BKV-nál és a BKK-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ), a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ), a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ), valamint az FKF-nél, a FŐKERT-nél, az FTSZV-nél, a FŐKÉTUSZ-nál , és a BUDAPEST KÖZÚT-nál jelen lévő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) – felkérik a fővárosi közszolgáltatási cégnél működő szakszervezeteket, csatlakozzanak a Bérszövetséghez, ha szerintük is elfogadhatatlan, hogy idén ne emelkedjen az általuk képviselt munkavállalók bére. A Bérszövetség tagjai szerint ugyanis tarthatatlan, hogy miközben a versenyszférában több vállalatnál már javában zajlanak, netán eredménnyel le is zárultak az idei bértárgyalások, a fővárosi tulajdonú vállalatoknál esély sincs arra, hogy emelkedjenek a fizetések. Az új szerveződés tagjai természetesen tisztában vannak a járvány okozta nehéz gazdasági helyzettel, ám a béremeléstől ennek ellenére sem tekinthetnek el. Éppen most, amikor meredeken emelkednek az élelmiszerárak, s egyre költségesebb egy család fenntartása, a közszolgálati dolgozóktól sem lehet megtagadni az életszínvonal szinten tartásához szükséges béremelést – érvel a szerveződés koordinálását vállaló Kordás László, a MASZSZ elnöke. A megalakulásról és a szövetség tagjainak követeléséről a résztvevők a főpolgármestert, Karácsony Gergelyt is értesítik.