Az Európai Néppárt frakciója egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy kizárja a Fideszt: jelenleg ott tart, hogy elszigetelje a magyar kormánypárt törvényhozóit. A rendkívüli elnökségi ülésen jóváhagyott szabályozás értelmében a jövőben lehetséges lesz kollektíve, egy egész delegáció, és nem csupán egyes képviselők jogait felfüggeszteni. A döntést várhatóan jövő szerdán szentesítik, kétharmad kell hozzá. Ha ez megvan, akkor több kereszténydemokrata illetékes, illetve EP-honatya is bízik abban, hogy hamar megejtik a szavazást a 11 magyar törvényhozó sorsáról, bár időpontot még nem tűztek ki.
Ha sikerül venni mindkét akadályt, az jelentős állomás lesz a pártcsalád és a Fidesz kapcsolatában, amely már jó ideje viharos, tekintve, hogy magyar tisztségviselők az EPP vezetőit és politikáját támadják, azon kívül aggályos a magyar jogállam helyzete. Ám a két fél Strasbourgban idáig összetartott.
Christophe Hansen, a luxemburgi tagpárt tagja úgy nyilatkozott: jó úton járnak, hogy a fideszes képviselők ne gyakorolhassák jogaikat a csoporton belül. A magyarok persze megpróbálkozhatnak módosításokkal, de a javaslatot alighanem lesöprik az asztalról a többiek, így ezzel nem kísérletezne a helyükben – tette hozzá. Az utolsó csepp egyébként az volt a pohárban, amikor Deutsch Tamás Gestapo- és NKVD-módszerekkel vádolta meg Webert, a frakció első emberét. Sok képviselőnek ekkor lett végleg elege a magyar provokációkból.
Egyes pártok már korábban is nekifutottak, hogy kitegyék a Fideszt a Néppártból, vagy legalábbis ideiglenesen a frakcióból, de lepattantak a német uniópártokról.
A CDU egyik EP-képviselője biztosra veszi, hogy az EPP strasbourgi csoportjában hatályba lép a kollektív felfüggesztés intézménye, és hogy azt bevetik a Fidesz-küldöttség tagjai ellen. Daniel Caspary, aki a nagyobbik német kormánypárt delegációját vezeti, tanácsosnak tartaná, ha a pártcsalád vezetői sürgősen leülnének Orbán Viktorral, és tisztáznák vele, hogy akar-e egyáltalán még az EPP-ben maradni, és ha igen, akkor kész-e ennek megfelelően változtatni politikáján. Hozzáfűzte: ezt a gesztust a magyar félnek egy erős, baráti, kinyújtott kézként kellene értelmeznie.
A jelentés megjegyzi: értesülések szerint nagy többség támogatja a frakción belül, hogy a jövőben akár egy tagpárt összes képviselőjét ki lehessen rakni.
A portál már a tegnapi tanácskozás előtt biztosra vette, hogy jókora válság tört ki az Európai Néppártban, miután a frakcióelnökség ülését péntek délutánra tették, mert az időpont a brüsszeli gyakorlatban teljesen szokatlan. Ám egy nappal korábban több képviselő megmakacsolta magát, köztük németek is, mondván, hogy nem lehet tovább halogatni a döntést.
Az előzmény az a mulatságos fejlemény volt, hogy Trócsányi László egy előkészítő tanácskozáson azzal vádolta meg a Néppártot: az Európai Bíróság előtt kell felelnie, ha jóváhagyja az új szabályozást, mivel a lépés sérti a jogállami elveket. Amit a Fidesz eddig művelt a pártcsaládban, az sem volt éppen piskóta, és erre most csak rátett egy lapáttal.
Valami bűzlik Ausztriában, mert már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a korrupcióra – írja a legolvasottabb német lap munkatársa, aki korábban a bécsi liberális Der Standard főszerkesztője volt. Hiszen az mégiscsak szokatlan, hogy az államügyészség házkutatást tart a konzervatív pénzügyminiszternél, majd az igazságügyi tárca korábbi vezetőjénél, végül felfüggesztik a minisztérium legbefolyásosabb hivatalnokát. Továbbá mobiltelefonokat és laptopokat foglalnak le.
Hogy mi rejlik emögött? A korrupció, ami mögött a fontos személyes kapcsolatok mellett sok pénz húzódik meg és vesztegetésekben, illetve hivatali hatalommal való visszaélésekben nyilvánul meg. Működik a haveri kapitalizmus rendszere, főleg, amikor baj van. Mert jön egy adóvizsgálat, vagy a hatóságok hűtlen kezelés miatt szimatolnak. Vagy netán fontos gazdasági információra van szükség. Míg csak az igazságszolgáltatás bele nem köp a levesbe, mert teszi a dolgát.
Nagy fogásnak számít a kancellár igen jó barátja, Thomas Schmid, a Pénzügyminisztérium korábbi kabinetfőnöke, akinek a mobilján 323 ezer, igen érdekes SMS-t tudtak helyreállítani a nyomozók. Ezek után jelentek meg a pénzügyminiszter otthonában. Úgy hogy most a kormányfőtől lefelé mindenki azt kérdezi: ki lesz a következő?
Az Osztrák Néppárt minderre úgy reagál, hogy szétverné a korrupcióval foglalkozó ügyészséget, az oknyomozó újságírásra pedig szájkosarat rakna. A kormányfő támadásba ment át, ám a megfélemlítés aláássa a jogállamba vetett bizalmat. Ez a módszer idáig Magyarországon és Lengyelországban volt bevett. Ott bírákat helyzetek nyomás alá, sőt bocsátottak el, ha nem paríroztak.
De az ÖVP az Alkotmánybíróságot is célba vette, miután az eltörölt több kormányzati rendelkezést is. Ám azért van remény, mert az igazságügynél egy tisztviselő hét éven át szívósan kutakodott a tárca volt vezetőjének viselt dolgait illetően. És hiába fenyegették még a közvetlen főnökei is, ő csak ment előre, rendületlenül. A vége a lett, hogy Grassert – nem jogerősen – 8 évre ítélték. Szóval valami azért mozdul Ausztriában.
12 évet kapott Észak-Macedóniában a titkos szolgálat volt főnöke abban a lehallgatási botrányban, amely 6 éve az akkori kormány bukásához vezetett. Mijalkov, aki az akkori miniszterelnök, Gruevszki unokatestvére irányította politikusok, újságírók és civil aktivisták megfigyelését, 10 éven át. A visszaéléseket a jelenlegi miniszterelnök leplezte le.
A perben hivatali hatalommal való visszaélés címén a korábbi belügyminiszter asszonyra 4 évet szabtak ki, amiért engedélyezte, hogy a lebukás után megsemmisítsék a lehallgató berendezéseket. Akik elhelyezték a poloskákat, azokra egyenként 15 évet szabtak ki, de távollétükben. A bíróság az indoklásban kimondta, hogy senki sem érinthetetlen, és ha a tisztségviselők ilyen szinten szegik meg a törvényt, akkor azzal az állam alapjait rombolják le.
Mint emlékezetes, Gruevszki, akinek egy másik ügyben meg kellett volna kezdenie kétéves szabadságvesztés letöltését, a magyar kormány segítségével Budapestre szökött és menedéket kapott.
Az EU azt tervezi, hogy három hónapon belül működőképes lesz a vakcina igazolások digitális nyilvántartásának kontinentális rendszere, de azért addig még jó pár akadályt le kell gyűrni. Von der Leyen pont arra figyelmeztetett a döntést kimondó uniós csúcstalálkozó után, hogy igencsak iparkodni kell, ha eredményt akarnak felmutatni még a turistaszezon beindulása előtt.
Mindenesekre ha sikerül, az nagy könnyebbség lenne a beoltottaknak, illetve azoknak, akik a fertőzés folytán már védettnek számítanak, de azoknak az országoknak is, amelyek nagy mértékben az idegenforgalomból élnek, mint Spanyolország vagy Görögország.
Csak éppen nem lesz könnyű létrehozni az átfogó rendszert. Hiszen ahhoz az kell, hogy az orvosok feltölthessék az oltás, vagy a negatív teszt tényét és azt utána bárhol le lehessen hívni. Repülőtereken, szállodákban, a határokon, oltóközpontokban stb. Ehhez a nemzeti adatbankoknak kommunikálniuk kell egymással.
Ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen tervek csak igen nehézkesen jutnak előbbre. Nem csak technikai, hanem gazdasági és politikai okok miatt is. Pl. nem lehet tudni, hogy meddig nyújtanak immunitást az egyes szerek és hogy az oltás ellenére nem fertőznek-e mégis az érintettek.
Azon kívül mi van a Szputnyikkal? Magyarország soron kívül engedélyezte a forgalomba hozatalát, de az oroszok nem folyamodtak jóváhagyásért az illetékes európai hatósághoz. A magyarok azonban oltanak vele és akkor ezt fel kell majd tüntetni az adatbankban. Ám fogadják el a többiek, noha az EMA nem bólintott rá?
Orbán Viktor ugyan félreértésről beszélt, amikor a minap a Visegrádi Csoport fennállásának 30. évfordulóján átadta lengyel kollégájának II. Zsigmond Ágoston lengyel király díszes gyerekkori páncélját, jóllehet 82 éve ismeretes a tény, hogy a kincs nem kerülhetett volna Magyarországhoz a Monarchia felbomlása után. Hiába beszélt a miniszter Krakkóban arról, hogy nehéz volt eldönteni, kinek is jár a felszerelés. Hát, ami azt illeti, sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak.
A gondot az okozta, hogy amikor Ausztria-Magyarország szétvált, a magyarok visszakövetelték a páncélt, mondván, hogy az II. Lajosé volt. Csakhogy azóta már régen bebizonyosodott, hogy ez tévedés, mert igazából egykor I. Ferdinánd császár készíttette Innsbruckban – valóban az akkor 13 éves II. Zsigmondnak, merthogy az a két család egyezsége folytán eljegyezte az osztrák uralkodó négy éves lányát. („Te csak házasodj, Ausztria, avagy a Habsburgok keleti politikája.)
Ám a lengyel kirány hamar kinőtte a felszerelést, a frigyből pedig nem született utód, ezért a páncél a feleség korai halála után visszatért az osztrák fegyvertárba. Ám amikor vagy négyszáz évvel később a leltár készült, az akkori szakemberek tévedésből úgy sorolták be, hogy az a Csele-patakos II. Lajos tulajdona volt. Ha ez nincs, még most is Bécsben van.
