Előfizetés

Műhold figyeli az esőerdőket Brazíliában

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 13:05

Fotó: NELSON ALMEIDA / AFP
Az indiai űrközpontból fellőtt Amazonia 1 segít ellenőrzés alatt tartani a mezőgazdasági tevékenységet is.
Az amazóniai erdőirtásokat is figyeli Brazília első saját fejlesztésű, tesztelésű és működtetésű műholdja, amelyet vasárnapra virradóra bocsátottak fel a Satish Dhawan indiai űrközpontból. Az esőerdők megfigyeléséért felelős brazil űrkutatási intézet (INPE) közlése szerint az Amazonia 1 műhold segít ellenőrzés alatt tartani a mezőgazdasági tevékenységet és az esőerdőket, főleg az Amazonas vidékén. A brazil műhold ötnaponta tud felvételt készíteni a Föld bármely pontjáról. Ez különösen fontos segítség az amazonasi erdőirtások megfigyeléséhez, mert a sűrű ismétlődés növeli az esélyét, hogy felhőmentes időpontokban is készüljön felvétel. Brazil sajtójelentések szerint a 400 millió realos (21,4 milliárd forint) projekt többször is majdnem meghiúsult a pénzhiány miatt. A források szűkössége miatt az INPE épp az Amazonia 1 felbocsátása előtt kényszerült megvonni az ösztöndíjat 100 tudóstól. 

Hatalmas ámbráscet-tetemet találtak a kínai tengerparton (fotó)

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 10:27

Nem tudni, mi okozta a 40 tonnás tengeri emlős halálát.
Egy 18 méter hosszú és körülbelül 40 tonna súlyú nagy ámbráscetet találtak holtan a kínai Talienben, a Sárga-tenger Pekinghez legközelebb eső öble, a Pohaj-tenger sekély partmenti vizében. A Pohaj-tengerben ritka a nagy ámbráscet. A sekély vízben rekedt hím tengeri emlős életkora a felnőttkor és az öregkor határán lehetett a szakértők első becslései szerint. Mivel az állaton nem láthatók sérülések, egyelőre nem tudni, mi okozhatta a halálát. Az óriási tetemet sietve egy biotechnológiai intézetbe szállították, hogy plasztináció útján tartósítsák, majd kiállítsák a talieni természettudományi múzeumban és tengerbiológiai kutatásokat végezzenek rajta. 

Hiába zord néha az időjárás, csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 30 évben

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 10:20

Fotó: HARALD TITTEL/dpa Picture-Alliance / AFP
Az éghajlatváltozás nemcsak magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.
Az elmúlt 30 évben egyértelműen csökkent a fagyos napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent – írja Kis Anna meteorológus a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően internetes oldalon. A szakember azt is kiemelte: a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is. Kifejtette: az elmúlt három évtizedet vizsgálva látható, hogy nemcsak télen, de októberben, novemberben és márciusban is csökkenés figyelhető meg a fagyos napok számában. Ugyanakkor a kifejezetten hidegnek tekinthető zord napok számában - amikor mínusz 10 fok alatti napi minimumhőmérsékletet regisztráltak - nem találtak egyértelmű csökkenést: egy-egy hidegebb napra vagy periódusra az elmúlt 10 évből is találni példát. Ilyen volt 2017 januárja, amikor országos átlagot tekintve hét egymást követő napon maradt mínusz 10 fok alatt a minimumhőmérséklet. Ugyanakkor 2015 óta nem volt olyan december, amikor akár egyetlen zord nap is előfordult volna. A téli napok - amikor a csúcshőmérséklet sem éri el a 0 fokot, azaz egész nap fagypont alatti a hőmérséklet - nagyobb változékonyságot mutatnak. Bár 2014 óta csak egyetlen olyan év volt, amikor ezek száma országos átlagban meghaladta volna a 15-öt. Ez a kivétel a 2017-es év, ami jó példa a változékonyságra - jegyezte meg a meteorológus, hozzátéve: az általánosan melegedő tendencia ellenére előfordulnak szélsőségesebb időszakok is. A meteorológus azt is megemlítette, hogy 
az ezredforduló utáni években gyakoribbak lettek az enyhébb hőmérsékletű napok a téli időszakban.

Kis Anna írásában kitért arra is, hogy a hideg idő miként befolyásolja a mindennapokat: megnöveli a fűtési igényt, az energiafogyasztást, nehezíti a közlekedést. Azonban a mezőgazdaság szempontjából összetettebb a kérdés: fontos például, hogy az alacsony hőmérséklet havazással társul-e, mivel a hó szigetel is. A hótakaró akkor nyújt csak igazán védelmet, ha összefüggő réteget alkot és nem párosul erős széllel, amely elhordaná. Az is fontos, hogy milyen hosszú ideig áll fenn a fagy, bizonyos növényfajoknál ugyanis csak 12-15 nap után okoz károsodást. Ugyanakkor - mint a meteorológus kiemelte - előny is származik ezekből a hideg időszakokból: az általános felmelegedés miatt áttelelő és egyre nagyobb gondot okozó kórokozók, kártevők ilyenkor elpusztulnak.