Előfizetés

Előállították az FC Barcelona volt elnökét

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 13:56

Fotó: BURAK AKBULUT / AFO
A spanyol rendőrség gazdasági osztályának bűnügyi nyomozói vizsgálódtak a Barcelona labdarúgócsapatának stadionjában hétfőn. Josep Maria Bartomeu volt elnököt előállították.
A katalán egyesület szűkszavú közleményben tudatta, hogy a hatóság emberei a klub központjában jártak, de nem adott tájékoztatást az okokról. A spanyol sajtó ugyanakkor arról ír, hogy a rendőrök a BarcaGate-ügyhöz kapcsolódnak, amelynek hatására október végén lemondott a korrupcióval vádolt elnök, Josep Maria Bartomeu. A mostani rendőrségi vizsgálat célja azt kideríteni, hogy a klub által megbízott cég folytatott-e ellenkampányt a közösségi médiában az őt kritizáló egykori és jelenlegi játékosokkal szemben. A nap folyamán a nyomozók a rendőrségre kísérték a katalán klub több vezetőjét, köztük Bartomeut. A korábbi elnökhöz hasonlóan a rendőrök előállították Jaume Masferrert, az elnökség korábbi igazgatóját, Roman Gómez Pontit, a klub jogi osztályának vezetőjét és Óscar Graut, a jelenlegi főigazgatót. Sajtóhírek szerint minden jel arra utal, hogy a tanúk a kihallgatás után távozhatnak. Az FC Barcelonánál vasárnap rendezik az elnökválasztást, amit január 24-én a koronavírus-járvány miatt halasztottak el.

Fucsovics és Balázs Attila is lejjebb csúszott a világranglistán

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 11:29

Fotó: BRANDON MALONE / AFP
A két top 100-as magyar játékos egy, illetve két helyet rontott, a nőknél Babos Tímea egyesben és párosban is megőrizte a helyét.
A múlt heti tornák nem hoztak jelentős változást a férfi teniszezők világranglistájának közvetlen élcsoportjában, a két top 100-as magyar játékos egy, illetve két helyet rontott.
A héten Rotterdamban szereplő Fucsovics Márton az előző heti 58. hely után most az 59., míg Balázs Attila két helyet visszacsúszva jelenleg a 99. Az élen továbbra is Novak Djokovic áll, megelőzve Rafael Nadalt és Danyiil Medvegyevet.

Férfi tenisz-világranglista (az ATP honlapja alapján, zárójelben a legutóbbi helyezés):

1. ( 1.) Novak Djokovic (szerb) 12 030 pont 2. ( 2.) Rafael Nadal (spanyol) 9850 3. ( 3.) Danyiil Medvegyev (orosz) 9735 4. ( 4.) Dominic Thiem (osztrák) 9125 5. ( 5.) Roger Federer (svájci) 6630 6. ( 6.) Sztefanosz Cicipasz (görög) 6595 7. ( 7.) Alexander Zverev (német) 5615 8. ( 8.) Andrej Rubljov (orosz) 4609 9. ( 9.) Diego Schwartzman (argentin) 3480 10. (10.) Matteo Berrettini (olasz) 3480 11. (11.) Denis Shapovalov (kanadai) 2910 12. (12.) Gaël Monfils (francia) 2860 13. (13.) Roberto Bautista Agut (spanyol) 2770 14. (15.) David Goffin (belga) 2760 15. (14.) Milos Raonic (kanadai) 2630 ...59. (58.) Fucsovics Márton 1072 ...99. (97.) Balázs Attila 784

Nők: négy magyar az első 300-ban

Az adelaide-i tornán diadalmaskodó, Roland Garros-győztes lengyel Iga Swiatek a 15. helyre lépett előre a női teniszezők világranglistáján, ez karrierje eddigi legjobbja. Az élcsoportban nincs változás, továbbra is az ausztrál Ashleigh Barty vezet a japán Oszaka Naomi és a román Simona Halep előtt. Az első 300-ban változatlanul négy magyar teniszező található, közülük Babos Tímea a legjobb, aki egyesben maradt a 105., párosban pedig továbbra is hatodik. A soproni játékos ezen a héten Lyonban szerepel.

Női tenisz-világranglista (a WTA honlapja alapján, zárójelben a legutóbbi helyezés):

1. ( 1.) Ashleigh Barty (ausztrál) 9186 pont 2. ( 2.) Oszaka Naomi (japán) 7835 3. ( 3.) Simona Halep (román) 7255 4. ( 4.) Sofia Kenin (amerikai) 5760 5. ( 5.) Jelina Szvitolina (ukrán) 5370 6. ( 6.) Karolina Pliskova (cseh) 5205 7. ( 7.) Serena Williams (amerikai) 4915 8. ( 8.) Arina Szabalenka (fehérorosz) 4810 9. ( 9.) Bianca Andreescu (kanadai) 4735 10. (10.) Petra Kvitova (cseh) 4571 11. (11.) Kiki Bertens (holland) 4505 12. (12.) Belinda Bencic (svájci) 4255 13. (13.) Jennifer Brady (amerikai) 3765 14. (14.) Viktorija Azarenka (fehérorosz) 3535 15. (18.) Iga Swiatek (lengyel) 3483 ...105. (105.) Babos Tímea 760 ...217. (215.) Jani Réka 322 ...234. (234.) Gálfi Dalma 297 ...245. (244.) Bondár Anna 278 

Idegenben szerzett gólok: reformra lehet szükség

Korom Milán
Publikálás dátuma
2021.03.01. 10:00

Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Az idegenben lőtt több gól szabályát korábban is kritizálták, a vírushelyzet pedig csak ráerősíthet arra, hogy eltöröljék vagy módosítsanak rajta.
A labdarúgás eredete több ezer évre tekint vissza, időszámításunk előtt 2000 körül Kínában Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében használta. A modern szabályok alapjait a 19. század közepén fektették le, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget (FIFA) pedig 1904-ban alapították meg. A játék szabályrendszere azóta is számos változáson esett át, elég, ha csak mondjuk a hazaadás-szabályra gondolunk. A koronavírus hatására sok helyen három helyet ötöt lehet cserélni, néhány évvel ezelőtt pedig a videóbíróval is megismerkedhettünk. Napjain egyik legvitatottabb, sokak szerint elavult előírása az idegenben lőtt (több) gól szabálya, amit az európai szövetség (UEFA) 1965-ben vezetett be az akkori Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) és a Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) az évi kiírásában. Ezt megelőzően, ha két mérkőzésen nem tudták dűlőre vinni a továbbjutás kérdését, akkor jöhetett a harmadik ütközet. Érdekesség, a Ferencváros úgy nyerte meg a Vásárvárosok kupája – amely az UEFA Kupa, illetve az Európa-liga elődje volt – 1964-65-ös kiírását, hogy háromszor is harmadik meccsre került sor, s ha az idegenben lőtt gól számított volna, már a második fordulóban búcsúzott volna. Akkoriban a tömegkommunikáció nem volt annyira elterjedt, az internetről nem is beszélve, így a csapatok számára egy idegenbeli túra ugrás volt az ismeretlenbe. Nem feltétlenül tudták, hogy az ellenfél mekkora játékerőt képvisel, milyen lesz a pálya, a szállás, az étel vagy hangulat a stadionban. Éppen ezért jobbára otthon támadtak, idegenben védekeztek. Az UEFA erre válaszul emelte meg a vendégként elért gólok értékét. A szabály eleinte megosztotta a közvéleményt, mivel sokak szerint nem jogos továbbjutás az olyan, ahol a csapat nem győzi le ellenfelét, ennek ellenére mára már minden szinte nagyobb sporteseményen alkalmazott szabály, amelynek első nyertese a Budapest Honvéd volt: a magyar csapat így jutott tovább a csehszlovák Dukla Praha ellen a KEK második fordulójában. A szabály tökéletlenségét ugyanakkor jól jelzi egy 2003-as párosítás. Ebben az évben az AC Milan és az Internazionale a Bajnokok Ligája elődöntőjében összekerült, az első mérkőzésen 0-0-s, a másodikon 1-1-es döntetlen született. Mint ismert, mindkét milánói klub a San Siróban játssza hazai mérkőzéseit, azaz a Milan annak köszönhette továbbjutását, hogy a második összecsapáson volt pályaválasztó. Napjainkban egyre többen gondolják úgy, hogy a szabály kontraproduktív, mivel a hazai csapat kényszerül védekezésre, nehogy gólt kapjon, amellyel rendkívül nehéz helyzetbe kerülne. Diego Simeone, az Atlético Madrid vezetőedzője 2018-ben egy edzőkonferencián szólalt fel, s elavultnak nevezte a szabályt. Az argentin szakember szerint döntetlen esetén hatalmas előnybe kerül a visszavágót idegenben játszó csapatot, hiszen, ha mindkét mérkőzés 0–0-ra végződött, és a hosszabbításban szerez gólt az idegenbeli csapat, a hazaiaknak már rögtön kettőt kell rúgniuk a továbbjutáshoz. Az idegenben lőtt gól szabálynak újabb színezetet adott a világjárvány. Mint ismert, Nagy Britanniában elkezdett terjedni a vírus egy új variánsa, ami miatt a helyi hatóságok lezárták a határokat. Éppen ezért több csapat sem tudta saját otthonában fogadni ellenfelét, sőt az Európa-ligában az is megesett, hogy az Arsenal–Benfica párharc során Rómában és Athénban bonyolították le a küzdelmeket. A második mérkőzés 88. percéig úgy tűnt, a portugál együttes 3-3-as összesítéssel továbbjut, mert az Arsenal athéni pályaválasztásakor több gólt lőtt. A hajrában aztán Pierre-Emerick Aubameyang betalált, így az angol együttes jutott a legjobb 16 közé. „A 60-as években hozták ezt a szabályt, de azóta nagyot változott a foci. Napjainkban már túlzott a jelentősége az idegenbeli góloknak” – jelentette ki 2015-ben az Arsenal akkori menedzsere, Arsene Wenger, aki 2019 novembere óta a FIFA labdarúgás fejlesztéséért felelős igazgatója. A francia szakember tehát azóta illetékes személlyé vált az ügyben, hogy megváltoztassák azt a szabályt, amely ellen évekkel ezelőtt ő maga is szót emelt.