Előfizetés

Az ügyészség szerint a csengeri örökösnő megcáfolta, hogy vesztegetési pénzt adott volna Kósának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.01. 22:05

Fotó: MTVA - Czeglédi Zsolt
Polt Péter helyettese a Parlamentben magyarázta el az ügyet egy ellenzéki képviselő kérdésére.
A csengeri örökösnő ellen folyó nyomozás során meghallgatták Kósa Lajost

- közölte a vádhatóság helyettes vezetője a Parlamentben.

Lajtár István visszautasította azokat a szerinte politikailag motivált vádakat, miszerint az ügyészség szakszerűtlenül járt volna el az ügyben.  A szövevényes ügy azután pörgött fel ismét, hogy napvilágra kerültek a rendőrségi vallomások. Ezek szerint Sz. Gábornéhez tíz tételben érkezhetett utalás a Kiskun Tender Kft.-től, amit később Kósa Lajos és a sofőrje vitt el tőle készpénzben - legalábbis ezt állította az LMP országgyűlési képviselője, Csárdi Antal rendőrségi feljegyzések alapján. Kósa Lajos ezt követően kijelentette, "semmiféle jogcímen, semmilyen összeget, vagyoni értéket soha nem fogadtam el, nem vettem át, sem a bíróság előtt álló személytől, sem mástól. Minden egyéb állítás alaptalan.” Csárdi Antal felvetette a kérdést, miért nem hallgatták meg Kósa Lajost legalább tanúként az eljárás során. Ezt a DK-s Bősz Anett fel is tette kérdésként Polt Péter helyettesének aki azt mondta, Sz. Gáborné később maga is cáfolta, hogy a cégtől kapott pénzt más személynek vagy más személy megbízottjának adta volna át. Jelezte, az örökösnő a kézzel írt vallomásáról azt mondta később, azt külső befolyásra tette. 
Azért hallgatták meg végül Kósa Lajost az ügyben, mert kiderült az eljárás során, a csengeri örökösnő a politikust is megtévesztette.

Lajtár István hangsúlyozta, a történeti tényállás teljes egészét vizsgálták. A vádirat tartalmazza, hogyan került sor az átutalásra és azt is, mi lett annak a pénznek a sorsa.

Továbbra is hallgat a kormány a kínai lélegeztetőgépekről

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2021.03.01. 20:39
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Rendre lepattannak kérdéseikkel az ellenzéki képviselők.
Írásbeli kérdéssel fordult a külügyi tárcához Vadai Ágnes, a DK politikusa. A képviselő Szijjártó Péter egy korábbi nyilatkozata kapcsán kereste meg a szaktárcát, miután a miniszter egy interjúban elmondta, hogy rendszeresen futnak be hozzájuk olyan megkeresések, hogy van-e az országnak eladó (lélegeztető)gépe, esetleg adományként tudunk-e rendelkezésre bocsátani párat? "Latin-Amerikából, Afrikából, de innen, a nyugat-balkáni szomszédságból is kaptunk megkeresést. Mi ezeket becsatornázzuk, és ha az a szakmai döntés születik, hogy meghatározott mennyiségű lélegeztetőgép nélkülözhető, akkor lehetőség nyílik az eladásukra" - mondta Szijjártó Péter. Vadai Ágnes ez alapján arra volt kíváncsi, mely országok és mennyi lélegeztetőgépet szeretnének venni a magyar készletből. Kérdésére Magyar Levente külügyi államtitkár válaszolt, aki beszámolt róla, hogy értékesítésre és a nálunk rosszabb helyzetben lévő országok megsegítésére a stratégiai készlet feletti mennyiségnél nyílik lehetőség.
Válaszából éppen csak az nem derül ki, melyek a rászoruló országok, illetve hogy a stratégiai mennyiség pontosan mit jelent. Ez nem csoda, hiszen eddig is nagy volt a hallgatás a kormány részéről arról, hogy a Kínából érkezett, nagyjából 16 ezer lélegeztetőgépnek mi a sorsa. Nem lehet tudni, hogy mennyit üzemeltettek be a készülékekből, hol tárolják őket, vagy éppen hány darab jut a berendezésekből kórházanként.

Húszan távoznak a Szent Imre Kórház intenzív osztályáról

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.01. 19:45

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A dolgozók megelégelték a mostoha, gyakran embert próbáló munkakörülményeket.
Nagyon sajnáljuk, de ezt kellett tennünk

- mondta a 444-nek annak a Szent Imre Kórházból távozó 17 szakápoló és három orvosnak az egyike, akik eddig a hátukon vitték a normál és a covid-intenzívosztályt is. A kórház volt ápolója szerint már tavaly jelezték a vezetésnek a problémáikat, de ígéreteken kívül semmi egyebet nem kaptak. "Nincs elég eszköz, nincs ember, nincs pénz” - mondta az ápoló, hozzátéve: az alapvető dolgokért könyörögniük kellett, mint például gumikesztyű, FFP-2-es maszk, védőoverál. Persze a vezetőség szerint ezekkel minden rendben volt. Emellett előfordult, hogy egy ápolónak hat intenzíves betegre kellett figyelnie egyszerre, és mivel a részlegükön gyakran feküdt 24-30 beteg, így váltás nélkül öt órára is beszorultak egy kórterembe, evés, ivás nélkül. A kórház volt munkatársainak mégsem a borzasztó munkakörülmények miatti megfeszített tempóval akadt a legnagyobb problémájuk.
„Az volt fájdalmas, hogy meg sem próbáltak minket marasztalni, pedig voltak, akik már 20-30 éve itt dolgoztak”

A portál megkereste az egészségügyi intézményt is, ahol közölték, hogy valóban felmondott 17 szakápoló, de az intézményben 54 szakdolgozó vállal munkát. Emellett elmondták azt is, hogy a dolgozók döntő többsége – orvosok és ápolók – már aláírták az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. "Mint más egészségügyi intézményekben, a Szent Imre Kórházban is szinte csak a legjobban leterhelt ellátási területen jelentkeztek problémák. Az új jogviszony kapcsán kizárólag az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon került sor nagyobb arányú pályaelhagyásra. Az ott dolgozó 28 orvos közül mindösszesen 5 orvos és két rezidens távozik, az 54 szakdolgozóból pedig 17-en döntöttek a távozás mellett. Az ellátás zavartalansága házon belüli átcsoportosításokkal biztosított. A részleg vezetését az eddigi osztályvezető-helyettes főorvos vette át, az ápolásszakmai irányítást pedig a korábbi helyettes főnővér végzi. Az üres álláshelyek betöltése folyamatos” - áll az intézmény válaszában.  Korábban a hvg.hu megírta: a Szent Imrében hétfő kora délutánig több mint 25-en nem írtak alá a szerződésüket, az intenzív osztály 17 szakápolóján kívül 6-7 szakorvos). 
A lap forrásai szerint intenzív osztály nélkül nincsenek műtétek, nem tudnak ügyeletet felállítani a kórházban, az osztályoknak pedig nincs intenzíves háttere. A távozók közül többen a magánellátásba vagy külföldre tartanak, de vannak olyanok is, akik elhagyják a pályát.

Szolgálatba helyezett egészségügy

Tavaly ősszel fogadta el az országgyűlés az orvosok rendkívüli béremelését megalapozó egészségügyi szolgálatról szóló törvényt. Eszerint a magasabb fizetésért cserébe az egészségügyi dolgozóknak egy sor kötöttségnek kell eleget tenniük. Többek között munkavállalók egy egészen szűk kivétellel minden további pénzkeresetet csak a munkaadójuk előzetes engedélyével folytathatnak. Emellett a szakemberek békeidőben is átvezényelhetők bármely olyan szolgálati helyre, ahol a munkaadójuknak szüksége van rájuk.