vakcina;koronavírus;mutáció;

Illusztráció

- Virológus: Nem elég csak a vakcinákban bízni

Kemenes Gábor szerint mindennél nagyobb szükség van az odafigyelésre, még akkor is, ha már belefáradtunk.

Rajtunk múlik, hogy az idei év valóban az egészségügyi kilábalás éve lesz-e – írta Kemenesi Gábor biológus, víruskutató a Portfolión megjelent elemzésében.

„Kész káosz, ami most a koronavírus új mutánsai kapcsán megjelenik a médiában”– fogalmazott.

Egy új variáns önmagában nem sokat jelent, a vírus genetikai állományában történő változások eredményezik. Ha felmerül, hogy egynek lehet olyan új képessége, mint például a gyorsabb terjedés, a súlyosabb betegítő képesség, akkor a kutatók megvizsgálják. Ha ez beigazolódik, nyomonkövetésre ajánlott variánsként tartják számon. „Jelenleg három ilyet ismerünk az egész világon.” A „brit variáns” markánsabb terjedést, a „dél-afrikai” bizonyos vakcinákkal és a természetes immunitással szembeni változó fokú antitest immunitás kikerülést ért el. A „brazil variáns” leginkább a „dél-afrikai” képességeivel bírhat, bár az erre vonatkozó vizsgálatok még zajlanak. Nem minden változat ruházza fel tehát új képességekkel a vírust, de már vannak olyanok, amelyek jelentősen eltérnek attól a vírusváltozattól, amelyet több mint egy éve ismertünk meg – magyarázta a víruskutató.

A vírusfertőzések során egy emberen belül többféle variáns verseng egymással, a gyorsabban, jobban, nagyobb mennyiségben sokszorozódók kiszorítják a többit. Ugyanez történik az emberek közötti terjedésnél is, így a járvány során mindig a jobb képességekkel bíró variánsok válnak dominánssá, 

Minél több emberhez jut el, minél változatosabb helyeken és közegekben terjed, annál több lehetősége van a változásra és az alkalmazkodásra.

Minél tovább és minél nagyobb mértékben megmarad az emberek közötti terjedés, újabb és újabb vizsgálandó variánsok jelennek meg. Ez azt jelenti, ha hagyjuk a vírust szabadon terjedni, nem védekezünk megfelelően, az újabb és újabb mutációk éppen a legerősebb fegyverünk, a vakcinák erejét gyengítjük.

A vakcinák képesek megismertetni a szervezetünket a vírussal anélkül, hogy megbetegedést okoznának.  Az eddigi tapasztalatok és tudományos ismeretek egyelőre azt jelzik, hogy a betegség lefolyását is befolyásoló másik immunrendszeri tényező, a sejtes immunitás a beoltás után még akkor is segít, ha a vírus képes az antitestek egy részét elkerülni.

A vakcinák legfőbb ellenségei mi vagyunk. Az elégtelen köztájékoztatás, az egész helyzet politikai szemléletű torzítása, a romló fegyelem és a vakcinák elutasítása legalább olyan komplex módon dolgozik a járvány sikeres legyőzése ellen, mint a természet. 

„Mindennél jobban szükség van az odafigyelésre, ironikus módon éppen amikor sokan már belefáradtak, és amikor már a szerteágazó káros gazdasági hatások is meglátszanak”– fogalmazott a szakember.

A Semmelweis Egyetem rektora szerint maximum azok kaphatnának nagyobb mozgási lehetőséget, akik már be vannak oltva, illetve akik hat hónapon belül estek át valamilyen koronavírus-fertőzésen.