Előfizetés

Március végére tetőzhet a harmadik hullám, ha minden jól alakul

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.03. 22:34
Képünk illusztráció.
Fotó: AFP /
Az oltások kedvező hatása leghamarabb április elején éreztetheti hatását.
Másfélszer olyan gyorsan terjed a brit mutáció, mint az eredeti vírus - mondta el az RTL Klub híradójának Ferenci Tamás biostatisztikus. A szakember szerint már ezt a variánst kaphatták el azon betegek, akik a harmadik hullámban súlyos állapotba kerültek. Az oltások felgyorsítása csak lerövidíteni tudja a mostani, felfutó szakaszt, a kedvező hatás pedig leghamarabb április elején érződhet - vélekedett. 
"Az a kérdés, hogy ezt a felfutó szakaszt mikor sikerül megállítani. A legoptimistább forgatókönyv szerint ha szerencsénk van minden komponensével - az oltás hatásosságával, az oltóanyag rendelkezésre állásával, oltási hajlandósággal és tényleg igaz az, hogy áprilisra kifejti a hatását - akkor jelentheti azt, hogy március végére meg tudjuk fogni ezt a dolgot és tetőzni tud"

- fogalmazott Ferenczi Tamás

Mint mondta, egy ilyen forgatókönyv esetében csökkenhet az új fertőzések és a súlyos megbetegedések száma. Ugyanakkor a szakember szerint ez az optimális elképzelés, mivel minden rosszabbul is alakulhat. 

Maszk nélkül tartja beltéri fogadóóráit a fideszes Pócs János

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.03. 21:57
Pócs János
Fotó: Népszava
A jelek szerint nem aggódója túl a harmadik hullámot.
Szorgalmasan dokumentálja Facebook-oldalán a képviselői fogadóórákon készült fotókat Pócs János. Azonban - mint az a 444-nek feltűnt
egyik alkalommal sem viselt maszkot a beltéri irodában. Mindezt akkor tette, amikor ismét felfutóban vannak országszerte a megbetegedések.

A beszámoló megjegyzi, egy hónapja még idősebb látogatóit is a legelemibb védőeszköz nélkül látta vendégül. 
Egyébként a járvány kezdetén még Pócs volt az egyik legoptimistább képviselő, aki azért nem félt a vírustól, mert egyébként autóbalesetben is sokan meghalnak. A portál kereste a politikust, aki a cikk megjelenéséig nem reagált.

2016-ban vezették ki, amit most bevezetnek

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.03. 21:01

Fotó: ALL RIGHT RESERVED
„Új” rendszerben készül finanszírozni az állami egyetemeket az Orbán-kormány, szeptembertől valamennyi intézmény egy „háromlábú” finanszírozási modellre áll át – írta szerdán a Magyar Nemzet.
A tervezett változásról egyébként már februárban is beszélt Palkovics László innovációs miniszter, valamint januárban is szóba került az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közötti egyeztetésen. Az „újdonság” abban áll, hogy míg a jelenlegi rendszerben az állami támogatás mértéke elsősorban a felvett hallgatók számától függ, ősztől már külön támogatás vonatkozna az épületek fenntartására, üzemeltetésére, valamint a tudományos-kutatási tevékenységre is. Ugyanakkor az FDSZ alelnökei szerint önmagában ez nem jelent nagy újdonságot, az egyetemek finanszírozása néhány évvel korábban is így működött, s csak egy 2016-os kormányrendeletet követően vált „egytényezőssé”. Toronyai Gábor szerint az egyetemek ettől függetlenül, különalkukkal továbbra is kaphattak pénzt más célokra is. A szakszervezet másik alelnöke, Pálfia Zsolt úgy véli: a kormány most azért állíthatja be újdonságként a háromlábú finanszírozási modellt, mert azt nehéz lenne kommunikálni, hogy most visszahozzák azt, amit egyszer már megszüntettek. – Persze a részletek még nem ismertek, ezekben lehetnek új elemek. Kezdeményeztük a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács és a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását, reméljük, ott majd megismerhetjük a részleteket is – mondta Pálfia Zsolt. A finanszírozás át-, illetve visszaalakítása mellett 15-20 éves keretszerződéseket is kötne az állam az egyetemekkel, amelyben kijelölik a főbb fejlesztési irányokat, illetve 3-5 éves finanszírozási megállapodásokat is kötnének. Az FDSZ alelnöke úgy véli, ez stabilabb gazdálkodásra adhat lehetőséget, ugyanakkor ha a szerződésekben kikötik például azt, egy egyetem milyen szakra mennyi hallgatót vehet fel, az sértheti az egyetemi autonómiát.  

Folytatódik a fenntartóváltás

Tovább csökken az állami fenntartású egyetemek száma: legutóbb a Budapesti Gazdasági Egyetem szenátusa döntött arról, kezdeményezik, hogy alapítványi fenntartásra álljanak át. Ezzel 17-re emelkedett a „modellváltó” egyetemek száma. Sajtóhírek szerint a Magyar Táncművészeti Egyetemen és a Nyíregyházi egyetemen is vizsgálják a váltás lehetőségét. Az egri Eszterházy Károly Egyetem pedig egyházi fenntartásba, az Egri Főegyházmegyéhez kerül – erről február 17-én döntött az intézmény szenátusa.