sajtószabadság;

- A sajtószabadság nem hit kérdése

Mindannyian megdöbbentünk, amikor az elmúlt hetekben Lengyelországban üres tévéképernyőket és üres újságcímlapokat láttunk, amelyekkel az újságírók a kormány terve ellen tiltakoztak, hogy új adókat vessen ki a független médiumokra.

Magyarországon a népszerű és független rádió, a Klubrádió egy érthetetlen szabály miatt volt kénytelen beszüntetni a sugárzását. A nemrég pedig tanúi lehetünk annak, hogy Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša egy brüsszeli újságírót zaklat a közösségi médiában, mert nem tetszett neki a cikk, amelyben beszámolt a sajtószabadság szlovéniai visszaeséséről. Ezek a médiaszabadság elleni támadások legfrissebb példái Európában.

Köztudott, hogy a vasfüggöny összeomlását követő átmeneti időszak több volt kommunista országban kihívást jelentett a politika és a média számára. Nem volt könnyű megtalálni az egyensúlyt a letűnő "régi" és az új, szabad újságírás között. Több évbe telt, mire az emberek ismét meg tudtak bízni a sajtóban. A szabad média fokozatosan az életük elengedhetetlen részévé vált, és ez így volt rendjén. Csak egy jól tájékozott polgár képes megfelelő döntéseket hozni hazája jövőjével kapcsolatban.

Harminc év elteltével a médiaszabadságot és a médiapluralizmust több európai országban is támadják, az illiberális kormányok nemcsak a független újságírást, hanem az ellenzéket, a nyílt vitát és a társadalmat is elfojtják. Ennek úttörője és minta-autokratája Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki átvette a teljes közmédia irányítását, és a privát kézben lévő médiát átjátszotta a barátainak és üzleti kapcsolatainak. Ennek eredményeként a Magyarország bizonyos részein lakók már nem férnek hozzá a független tájékoztatáshoz.

Orbán veszélyes példává vált. Miután a magyar közmédiát propagandaeszközzé alakította át, a lengyel kormány most a független médiumokat támadja egy új adóval, amely még a magyarországit is túlszárnyalja. A lengyel állami tulajdonban lévő PKN Orlen energiacsoport decemberben bejelentette, hogy a lengyel regionális és helyi újságok többségi részvényese lett.

Bulgáriában szintén nagyon aggasztó fejlemények történnek, az újságírók a médiába történő, széleskörű politikai beavatkozásra panaszkodnak. Ott is a média foglyul ejtésének és koncentrációjának vagyunk a tanúi, a sajtó immár néhány korrupt politikus kezében van. Ráadásul Bulgária évek óta az összes, a média szabadságát értékelő nemzetközi rangsor alján szerepel. 111. helyével közelebb áll Kongóhoz és Afganisztánhoz, mint bármely más EU tagállamhoz. Horvátországban számos újságíró ellen indítottak pereket és zaklatási kampányokat, mivel a korrupció, a szervezett bűnözés vagy háborús bűncselekmények után nyomoznak.

A legriasztóbb példa talán Szlovénia, ahol a sajtó- és médiaszabadság rendkívül gyors visszaesését tapasztalni Janez Janša, az Európai Néppárthoz tartozó Szlovén Demokrata Párt vezetőjének hatalomra kerülése óta. Janša azzal támadja és zaklatja az újságírókat a Twitteren, hogy hazugságokat terjesztenek, kormánya közben csökkenti a szlovén sajtóügynökség finanszírozását, és ezáltal gátolja a törvény által előírt közszolgálati tevékenységét.

De nem csak a sajtó szembesül támadásokkal. A szlovén kormány 2020 márciusa óta blokkolja a Szlovén Filmközpontnak szánt költségvetési támogatás nagy részét. A Covid-19 járvány eleve súlyosan érinti a filmipart, és a kormányzati intézkedések csak tovább nehezítik a filmgyártásban és -terjesztésben szerepet játszó különböző szervezetek gazdasági túlélését. Magyarországon a kormány új vezetőséget nevezett ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem élére, miután egy 2019-ben elfogadott új törvény alapján már megerősítette az ország színházai felett gyakorolt hatalmát. És a lista, sajnos, egyre hosszabb...

Mi, európaiak hiszünk a szabadságban. De a szólásszabadság, a gondolatszabadság és a sajtószabadság nem csupán hit kérdése. Ezeket a szabadságjogokat az EU-t létrehozó szerződések rögzítik. Az elmúlt évtizedben az EU csak vonakodva reagált a sajtószabadság elleni rendszeres támadásokra. Most itt az ideje, hogy ennek véget vessünk.

Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy legyen újra a Szerződések őre, és minden rendelkezésre álló eszközt használjon fel a független újságírás és a média pluralizmusának támogatására! Legyen szó versenyjogi, belső piaci szabályokról vagy a jogállamiság védelmét és megerősítését szolgáló mechanizmusokról, több forrás folyósításáról a helyi vagy oknyomozó újságírás támogatására - minden eszközt be kell vetnünk! Ezt a háborút meg kell nyernünk!

A média és a művészi szabadságért folytatott küzdelemnek elsőbbséget kell élveznie az Európai Parlamentben, amely az egyetlen, a polgárok által választott uniós intézmény. A média és művészi szabadság támadás alatt áll - Európának cselekednie kell!

Dobrev Klára, az Szocialisták és Demokraták (S&D) frakció képviselője és az Európai Parlament alelnöke

Petra Kammerevert, az S&D frakció szóvivője az EP oktatási és kulturális bizottságában

Domènec Ruiz Devesa, az S&D frakció tagja

Elena Yoncheva, az S&D frakció tagja