Előfizetés

Strandoló tízezrek másfélszáz vitorlázó ellen

Vas András
Publikálás dátuma
2021.03.05. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Polgári perben támadta meg a Veszprém megyei Kormányhivatal határozatát a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület: a civilek szerint a hivatal tévesen állapította meg, hogy a Nyugati strandra tervezett e-kikötő építése nem okoz környezeti problémákat
- A környezetvédelmi és áramlástani vélemények csak a mostani helyzetről szólnak, nem modellezik a tóba több száz méterre benyúló mólók megépítése utáni állapotot, így fogalmunk sincs például az iszaposodásról – magyarázta Herényi Károly, az MBE elnöke. Közölte, a Balabo Kft. - amely a kikötő létesítésére 897 millió forintos állami támogatást is nyert - ugyan áramlástani tanulmányt is készíttetett, ám a tanulmány szerzői nem vállalták, hogy minősítsék a víztérben várható változásokat. Ezek után a kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya januárban kiadta határozatát, amely szerint „a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött”. Herényi Károly szerint a kormányhivatal a rá nehezedő politikai nyomás miatt egész egyszerűen nem mert állást foglalni a kérdésben, s inkább átpasszolja a végső döntést a bíróságoknak. - Úgy tudjuk, mivel a Balabónak még több engedélyt be kell szereznie, így a legkorábban ősszel kezdődhet meg az építkezés, de az is lehet, átcsúszik tavaszra – folytatta Herényi Károly, aki bízik benne, hogy addigra legalább az elsőfokú ítélet megszületik. A MBE az ügyben nemcsak a bírósághoz fordult, de megkeresi az alapvető jogok biztosának hivatalában Bándi Gyulát, az ombudsman jövő nemzedék érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesét, illetve ha a bíróságon esetleg veszítenek, a Kúriához fordulnak. A tervezett funkcióváltás kapcsán amúgy évi több tízezer fürdővendég érdeke áll szemben a beruházó és a 175 majdani kikötőbérlő érdekeivel. Ráadásul e-kikötőről beszélnek, noha a 175 nagyméretű kikötőhelyből csak 15 lesz nagyobb kapacitású gyorstöltővel felszerelve, ami az összes férőhely 8,5 százaléka. Ahogyan arról lapunk beszámolt, a fideszes többségű földvári képviselő-testület alig több, mint három héttel a tavalyelőtt őszi önkormányzati választások után vette napirendjére az e-kikötő ügyét, melyről a kampányban mélyen hallgatott. A koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendnek köszönhetően Holovits Huba polgármester tavaly tavasszal írta ki a pályázatot annak ellenére, hogy több helyi civil szervezet is tiltakozott a beruházás ellen.

A falvak lakóinak többsége még nem oltáspárti

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.03.05. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Javul a lakosság oltási hajlandósága – ezt mutatja a Publicus Intézet múlt héten a Népszava kérésére készített reprezentatív felmérése.
Míg tavaly novemberben még csak a lakosság 38 százaléka kérte volna az oltást, január végén 59 százalék, a múlt héten pedig már 64 százalék jelezte: elfogadná. A pártkötődések azonban változatlanul meghatározók. A kormánypárti válaszadók háromnegyede, az ellenzéki tábor 62 százaléka oltáspárti. Ugyanakkor az ellenzéki oldalon belül is nagyok az eltérések: a szocialista szavazók a kormánypártiaknál is jobban várják a vakcina beadását, a Jobbik híveinek azonban alig több mint fele kérné az oltást. A községekben élőknek mindössze 48 százaléka iratkozott fel az oltást kérők listájára, és csak négy százalékponttal magasabb azok aránya, akik ugyan nem regisztráltak, de szeretnék beoltatni magukat. A Budapesten élők ezzel szemben 81 százalékban oltáspártiak. A járvány terjedése szempontjából nem jó hír, hogy a legaktívabb 30-44 éves korcsoportban változatlanul alacsony az oltási hajlandóság, mindössze 53 százalékos. Náluk még a fiatal felnőttek is fontosabbnak tartanák a védőoltást, 60 év fölött pedig már 70 százalékos az igény. Ugyanakkor egy hónap alatt valamelyest csökkent a nyugati oltóanyagok kizárólagos elfogadása. Most a megkérdezettek 81 százaléka adatná be a Pfizer vakcináját, januárban még 91 százalék volt az arány, és 77 százalékról majdnem 70-re csökkent a Moderna oltóanyagát választók aránya is. A januárinál sokkal többen fogadnák el az orosz és a kínai vakcinát. A Sinopharm oltást például a kormánypárti szavazók 67 százaléka engedné beadni, ami egy hónap alatt 17 százalékpontos emelkedést jelent. Januárban az ellenzékhez köthető válaszadóknak mindössze 8 százaléka választotta volna a kínai oltást, most 15 százalék és nagy a bizonytalanok tábora. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a kínai oltóanyag háziorvosi praxisokba történt tömeges kiszállítása épp ezekben a napokban írja felül sokak eredeti tervét, mert „a fertőzésnél minden oltás jobb” elve alapján a felhívott páciensek egy része mégis elfogadja azt. Hasonlóan alakult az orosz oltóanyag megítélése is: a kormánypártiak 70 százalékban, az ellenzékiek 24 százalékban fogadnák el. Mindkét keleti oltóanyaggal szemben a Jobbik tábora a legelutasítóbb. A felmérés azt mutatja, hogy a lakosság teljesen megosztott és tanácstalan annak megítélésében, jó döntést hozott-e a kormány, amikor az unióban nem engedélyezett oltóanyagokat szerzett be. Ugyanannyian fogadják el az orosz vakcina engedélyezését, mint ahányan nem, s a kínait is csak minimálisan többen tartják rossz döntésnek, mint ahányan jónak. A Szputnyik engedélyezését a jobbikosok teljes egészében elutasítják, de a kormánypártiak háromnegyede és még az MSZP tábor 63 százaléka is egyetért vele, de hasonló a Synopharm megítélése is. A Publicus felmérése szerint február 25-ig a regisztráltak mindössze 11 százaléka kapott időpontot az oltásra, és lassan halad a sor. Egyébként a válaszadók nagyjából harmada a gyártókat, illetve az Európai Uniót hibáztatja, a lakosság negyede a magyar kormányt is hibásnak tartja a nyugati oltóanyagok késlekedése miatt.   

50 millió Szputnyik vakcina mehetne az unióba

Megkezdte az orosz Szputnyik V vakcina folyamatos értékelését (rolling review) az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) - közölte csütörtökön az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI). Kirill Dmitrijev, az RFPI vezérigazgatója kijelentette, hogy jóváhagyás esetén júniustól 50 millió ember beoltásához elegendő Szputnyik V lesz szállítható az unióba. A Szputnyik V alkalmazását eddig 42 országban hagyták jóvá.

A metróközlekedést is veszélyezteti a járvány

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.05. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Elég néhány új fertőzött és le kell állítani a metrót. A kormány mégsem töri magát a BKV dolgozóknak ígért oltással.
Kritikus határhoz közelít a koronavírus megbetegedések száma a BKV Metró üzemigazgatóságán. Az M2-es vonal központi forgalmi menetirányítói már nem is a havi beosztás szerint dolgoznak. Mindig az megy be, aki éppen tud. Elég, ha a megmaradtak közül csak néhányan kiesnek és le kell állítani a metróközlekedést – értesült a Népszava.  S nem csupán a kettes vonalon rossz a helyzet. A főváros közlekedési cégénél február vége óta rohamosan nő a koronavírus fertőzöttek száma. Egyelőre nem érték el a tavaly decemberi rekord betegszámot, amikor a vállalatnak egyszerre 284 dolgozója volt karanténban, de az új megbetegedések által kirajzolt görbe meredeken ível felfelé.  A Népszava információi szerint tavaly március óta összesen csaknem ezer munkatárs betegedett meg, vagy volt igazolt kontakt személyként karanténban. Az igazolt fertőzöttek száma jelenleg 127 fő, de összesen 179-en vannak karanténban. Már a cég dolgozói között is szedett halálos áldozatot a járvány.  Egy, a fővárosi önkormányzatnál csütörtökön tartott háttérbeszélgetésen elhangzott: a kormány oltási tervében nem részletezték kellő alapossággal, hogy kik azok, akiket speciális munkakörük miatt fontos lenne haladéktalanul beoltani, kimaradt például a metróirányítók szűk köre, noha a szakemberek szerepe kulcsfontosságú. Budapest kérte mielőbb oltásukat, ám eddig nem kaptak vakcinát. A fővárosi kormányhivatal és György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az oltási munkacsoport vezetőjének kérésére már múlt hét végén leadták a metró- és a villamos-üzemigazgatóságok nélkülözhetetlen munkatársainak listáját. A mintegy száz főből azonban eddig senkit sem oltottak be. A cégnél dolgozó csaknem 9300 munkavállalóból különösen a metró üzemigazgatóságon nehéz a helyzet. Ott ugyanis három olyan munkakör is van, amelynek dolgozói nem helyettesíthetők. Központi forgalmi menetirányítóból, forgalmi szolgálattevőből, illetve energetikai diszpécserből alig néhány tucat van, helyettesítésük 30 százalék feletti létszámkiesésnél nem megoldható. Ugyanis nincs belőlük több az országban. Ha a járművezetők betegednek meg nagy számban, akkor rossz esetben ritkíthatóak a járatok, ha viszont nincs forgalomirányító, akkor egy napra vagy akár többre is le kell állítani a metrót.  A cégnél egyébként egyre többen tartanak a járványtól, a szakszervezeteket és az üzemigazgatóságok vezetőit kérdezgetik az oltásról, de a BKV vakcina híján nem tehet semmit. Ha mégis kapnának oltóanyagot, akkor a fővárosi önkormányzat segítsége, illetve az üzemorvosi szolgálat révén rövid időn belül beolthatnák legalább a kritikus területen dolgozó munkavállalókat. A fővárosi kormányhivatalt és a Miniszterelnökséget hiába kerestük, nem válaszoltak kérdéseinkre.