Előfizetés

A metróközlekedést is veszélyezteti a járvány

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.05. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Elég néhány új fertőzött és le kell állítani a metrót. A kormány mégsem töri magát a BKV dolgozóknak ígért oltással.
Kritikus határhoz közelít a koronavírus megbetegedések száma a BKV Metró üzemigazgatóságán. Az M2-es vonal központi forgalmi menetirányítói már nem is a havi beosztás szerint dolgoznak. Mindig az megy be, aki éppen tud. Elég, ha a megmaradtak közül csak néhányan kiesnek és le kell állítani a metróközlekedést – értesült a Népszava.  S nem csupán a kettes vonalon rossz a helyzet. A főváros közlekedési cégénél február vége óta rohamosan nő a koronavírus fertőzöttek száma. Egyelőre nem érték el a tavaly decemberi rekord betegszámot, amikor a vállalatnak egyszerre 284 dolgozója volt karanténban, de az új megbetegedések által kirajzolt görbe meredeken ível felfelé.  A Népszava információi szerint tavaly március óta összesen csaknem ezer munkatárs betegedett meg, vagy volt igazolt kontakt személyként karanténban. Az igazolt fertőzöttek száma jelenleg 127 fő, de összesen 179-en vannak karanténban. Már a cég dolgozói között is szedett halálos áldozatot a járvány.  Egy, a fővárosi önkormányzatnál csütörtökön tartott háttérbeszélgetésen elhangzott: a kormány oltási tervében nem részletezték kellő alapossággal, hogy kik azok, akiket speciális munkakörük miatt fontos lenne haladéktalanul beoltani, kimaradt például a metróirányítók szűk köre, noha a szakemberek szerepe kulcsfontosságú. Budapest kérte mielőbb oltásukat, ám eddig nem kaptak vakcinát. A fővárosi kormányhivatal és György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az oltási munkacsoport vezetőjének kérésére már múlt hét végén leadták a metró- és a villamos-üzemigazgatóságok nélkülözhetetlen munkatársainak listáját. A mintegy száz főből azonban eddig senkit sem oltottak be. A cégnél dolgozó csaknem 9300 munkavállalóból különösen a metró üzemigazgatóságon nehéz a helyzet. Ott ugyanis három olyan munkakör is van, amelynek dolgozói nem helyettesíthetők. Központi forgalmi menetirányítóból, forgalmi szolgálattevőből, illetve energetikai diszpécserből alig néhány tucat van, helyettesítésük 30 százalék feletti létszámkiesésnél nem megoldható. Ugyanis nincs belőlük több az országban. Ha a járművezetők betegednek meg nagy számban, akkor rossz esetben ritkíthatóak a járatok, ha viszont nincs forgalomirányító, akkor egy napra vagy akár többre is le kell állítani a metrót.  A cégnél egyébként egyre többen tartanak a járványtól, a szakszervezeteket és az üzemigazgatóságok vezetőit kérdezgetik az oltásról, de a BKV vakcina híján nem tehet semmit. Ha mégis kapnának oltóanyagot, akkor a fővárosi önkormányzat segítsége, illetve az üzemorvosi szolgálat révén rövid időn belül beolthatnák legalább a kritikus területen dolgozó munkavállalókat. A fővárosi kormányhivatalt és a Miniszterelnökséget hiába kerestük, nem válaszoltak kérdéseinkre.

Poszt-Covid-szindróma: a fertőzés akkor sem hagy el, ha már elmúlt

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.03.05. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A második hullám óta egyre több beteg szorul intenzív rehabilitációra. A legsúlyosabb állapotúakat az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet korai fejlesztő részlegén kezelik, ahol hagyományosan agysérülteket, kómásokat ápolnak.
A Covid-fertőzés akkor sem hagy el, ha már elmúlt. Krónikus fáradtság, ízületi, mellkasi fájdalom, lelassult, ködös agyműködés, tompaság, depresszió – ezek a panaszok egyre gyakrabban jelentkeznek a gyógyultnak nyilvánított koronavírusosoknál. A jelenség olyannyira gyakori, hogy már az Egészségügyi Világszervezet is új betegségként regisztrálná a poszt-Covid-szindrómaként emlegetett tünetegyüttest, ám az orvosok csak most tanulják a koronavírus utáni kármentést. Riportunk készítésekor három volt covidost ápoltak az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet úgynevezett korai fejlesztő részlegén, ahol egyébként hagyományosan agysérülteket, kómásokat kezelnek. Egyikük öt hetet volt lélegeztetőgépen. Ezalatt súlyosan károsodott a tüdeje, alig maradt légzőfelülete, izmai elsorvadtak, olyannyira, hogy amikor január elején ide került rehabilitációra, még fölállni sem tudott. Néhány hét alatt itt tanult meg újra állni, ülni, az ágyában önállóan megfordulni, segítséggel sétálni. Míg kezdetben nyugalomban is légszomja volt, most már önállóan tornagyakorlatokat végez. Másikuk egy fiatal nő, akit hetven napig kezeltek, miután tavaly novemberben diagnosztizálták a Covid-19 fertőzését. A betegség szövődményei miatt „műtüdőre”-, azaz ECMO-kezelésre is szüksége volt. A betegség előtt aktívan sportoló fiatal nő életmentő kezelése alatt nemcsak az izmainak jó részét vesztette el, de személyisége is megváltozott. Banális események is megríkatják, s egyszerű döntési szituációkban is elakad. A harmadik pácienst szintén hosszú ideig lélegeztették. Az elszenvedett súlyos oxigénhiányos állapot miatt koncentrálási és gondolkodási nehézségei vannak. „Nála az oxigénhiány olyan elváltozást okozott, mintha súlyos, vagy középsúlyos koponyatrauma miatt sérült volna az agyszövete” – magyarázza a szövődmény lényegét Csapody Marcell főorvos.
A gyógyulás mindhármójuk számára óriási fizikai és mentális megterhelést okoz. Csapody Marcell tapasztalatai szerint a járvány második hulláma alatt egyre több lett az olyan „gyógyult” koronavírusos, aki orvosi rehabilitációra szorul. „A Covid-fertőzés után gyakran négy-hat héttel – amikor már a beteg azt hiszi, meggyógyult – , fokozatosan krónikus fáradtság lesz úrrá rajta, fájnak az ízületei, a mellkasa. Lassú, ködös agyműködésre, egyesek tompaságra panaszkodnak és sokaknál pedig depressziót is diagnosztizálnak.” – Van, hogy a beteg maga ismeri fel, valami nem stimmel, ezért elkezd keresgélni az ellátórendszerben azt kutatva, hol kaphatna segítséget, így talál ide – mondja a főorvos. – Másokat a háziorvosuk utal rehabilitációs kezelésre, és előfordul, hogy az intenzív ellátást nyújtó intézmény kéri a felvételüket. Berögzült, kitaposott betegút még nincs hozzánk – állapítja meg Csapody Marcell. – De vannak vizsgálatok, tények, amelyekkel mérlegelhető a felépülés esélye, például hogy milyen súlyosságú a sérülés, hány éves a beteg, milyen egyéb betegségei, szövődményei vannak. Tapasztalataik szerint a Covid-vírus szinte bármely szervet károsíthatja annyira, hogy szakszerű rehabilitáció nélkül esélytelen az állapotváltozás, a gyógyulás. Leggyakrabban a tüdő szövete hegesedik, csökken a légzőfelület. Erre a legcsekélyebb fizikai terhelés után is légszomj, köhögés, gyengeség figyelmeztet. Azaz pár lépést követően úgy érezheti a páciens, hogy elfáradt. Egy sportolónál ez azzal járhat, hogy a teljesítménye elmarad a maga által elvárttól, a fizikai erőnléte már nem olyan, mint a Covid-fertőzés előtt.
A másik jellegzetes szövődmény az idegrendszeri károsodás, amely okozhat pszichés tüneteket is: így például romlik a problémamegoldó-képesség, nehézséget okoz a tartós koncentrálás. Az ilyen betegnek nem jutnak az eszükbe dolgok, fontos adatok. Mások döntésképtelenségre, „érzelmi hullámvasutakra”, személyiségváltozásra panaszkodnak. - A Covid az agyban roncsolhatja az ereket, ennek nyomán létrejöhetnek kisebb stroke-ok, károsodhat az agyszövet, a mozgásért felelős idegpályák. Az utóbbiak akkor is bekövetkezhetnek, ha tartósan volt oxigénhiányos állapotban a beteg – magyarázza a tüneteket kiváltó okokat a főorvos. Az oxigénhiány azoknál, akik hosszú ideig voltak lélegeztetőgépen, károsíthatja a vesét, a májat, a perifériás idegrendszert, a tüdőt, a teljes keringési szervrendszert. A tartós ágyhoz kötöttség pedig komoly izomvesztéssel járhat. A szív- és az érrendszert is súlyosan károsíthatja a koronavírus. A rosszul vagy gyengén teljesítő szív pedig nem tud elegendő oxigéndús vért pumpálni a szervekbe, így romlik azok funkciója. A rehabilitáció a gyakorlatban gyógytornát, pszichológusi, egyes esetekben pszichiáteri segítséget, zeneterápiát jelent – mondja Csapody Marcell. – A terápiába bevonnak pulmonológust, gyógytornászt is, ők többek között légzőgyakorlatokkal segítenek a tüdő légzéskapacitásának javításában. A különböző légzési technikákkal (mély és lassú légzéssel, karok és mellkas kitárásával végzett gyakorlatokkal) erősítik a légzést segítő izmokat, a hörgők feltisztulását. S miután egy-egy tartósan lélegeztetett páciens rövid idő alatt a testtömegének akár húsz százalékát is elveszítheti, így a talpra állításához speciális gyógytornára, de táplálkozási szakemberre, dietetikusra is szükség van.

Maradanó sérülések

Előfordul, hogy a leggondosabb rehabilitáció ellenére sem sikerül mindenkinek maradéktalanul visszanyernie a betegsége előtti ömagát. „Vannak a szövődmények között olyanok is, amelyek akár élethosszig megmaradnak. Például a perifériás idegek károsodása sutábbá teheti a kezet, lassúbbá, nehézkesebbé a járást. A stroke-nak is lehet maradandó következménye, a poszttraumás stressz is élete végéig kísérheti a beteget.” Az állapotjavító, rehabilitációs kezelések főként azoknál sikeresek, akik tudnak és akarnak is küzdeni, nem adják fel az első nehézségek, kudarcok után, hanem újra meg újra próbálják – derül ki a főorvos szavaiból. Szerinte aki a betegsége előtt aktívan sportolt, annak nagyobb az esélye. Nekik nem csak a küzdeni tudásuk van meg ehhez, de az izmaik is, amelyek képesek „emlékezni”, és ezért gyorsabban regenerálódni.   

Merkely Béla: Május közepén már lényegesen jobb lesz a helyzet

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.04. 22:13

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Semmelweis Egyetem rektora szerint azonban a számok még jelentősebben emelkednének, és a kórházi ellátás színvonalát is befolyásolnák, ha nem lépnénk időben a szigorítás felé.
Ha nem lennének szigorítások, meredeken emelkedne a fertőzöttek száma, ezzel párhuzamosan az orvosi, kórházi kezelést igénylőké is radikálisan nőne – mondta a Semmelweis Egyetem rektora csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Merkely Béla hozzátette: a Semmelweis Egyetemen már több beteget kezelnek, mint a tavaly novemberi csúcs idején, és a súlyos esetek számában országos szinten is 95 százalékra közelítették meg a novemberi csúcsot.
– Viszonylag rövid időn belül ezek a számok még jelentősebben emelkednének, és adott esetben a kórházi ellátás színvonalát is befolyásolnák, ha nem lépnénk időben a szigorítás felé

– jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy a szigorítások mennyire rövidíthetik le a harmadik hullámot, azt mondta: a koronavírus-járvány harmadik hulláma korábban érte el Írországot, Nagy-Britanniát és Portugáliát, és ezekben az országokban a szigorítások után körülbelül egy hónappal az esetszámok jelentősen csökkentek. A szakember szerint a szigorításokkal az új esetek száma csökken majd, ennek látványos hatása két hét múlva lesz érezhető. Hozzátette: nagyon fontos ugyanakkor, hogy tart a lakosság oltása, mert a járvány leküzdésének leghatékonyabb módja a minél nagyobb arányú oltás.
Véleménye szerint május közepén már lényegesen jobb lesz a helyzet, és lehetőség lesz a szigorítások lépcsőzetes csökkentésére.

Merkely Bélát kérdezték az oltási hajlandóságról is, ezzel kapcsolatban elmondta, folyamatos javulást lát, most már a lakosság nagyobbik része szeretné az oltást, és világosan látják, hogy az a legjobb oltás, amellyel már beoltották őket, mert az már hat és két hét múlva kimutatható védettséget ad. A szakember szerint sokat tudnak ártani a vakcinák hatásosságát megkérdőjelező vélemények, mert a lakosság egy része ennek hatására elbizonytalanodhat. Merkely Béla arról is beszélt: jelentős előny a második hullámhoz képest, hogy most az orvosok és szakdolgozók be vannak oltva, a Semmelweis Egyetemen öt pozitív koronavírus-eset van az 5800 orvos és szakdolgozó között, vagyis – mint mondta – a humánerőforráson nem fog múlni a betegek ellátása. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be az üzletek és a szolgáltatások március 8-ától március 22-éig tartó bezárását, illetve szüneteltetését, továbbá az óvodák és az általános iskolák április 7-éig tartó bezárását. A koronavírus-járvány terjedésének csökkentéséért meghozott szigorításokról elmondta, az üzletek március 8-ától március 22-éig lesznek zárva, kivéve az élelmiszerboltokat, a patikákat, a drogériákat és a benzinkutakat. Március 8-ától március 22-éig minden szolgáltatás szünetel a magánegészségügy kivételével. A kormánydöntést azt követően ismertette a tárcavezető, hogy a csütörtök reggeli hivatalos adatok szerint 6278 új fertőzöttet regisztráltak az országban, és meghalt 152 Covid-beteg.