Átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak magasabbak a fogyasztói árak februárban, mint egy évvel korábban. (A nyugdíjas árindex 3,2 százalék volt – azaz most nem tér el jelentősen az alapszámtól.) Áremelkedés jellemezte a februárt, az infláció felgyorsult és a következő hónapokban is emelkedőn marad.
A KSH szerint a második hónapban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A nyugdíjas árindex 3,2 százalék volt, vagyis most nem tér el jelentősen az alapmutatótól. A jegybank témában kiadott elemzéséből kiderül, hogy a lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat, hasonlóan a fogyasztóiár-indexhez, a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. Februárban a magyarok inflációs érzete 2-6 százalékos sávban szóródtak, vagyis a 3,1 százalékos mért értékkel szemben, a többség magasabb inflációt érzékelt.
Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek. Németh Dávid a K&H Bank elemzője szerint a következő hónapokban gyorsulni fog az infláció, részben a bázishatás miatt, vagyis a tavaly tavasszal bezuhanó árindex eredményeként. Emellett a jövedékiadó-köteles termékek, köztük a dohánytermékek drágulása, valamint az olaj és az üzemanyagok árának emelkedése is felfelé húzza az inflációt a következő hónapok során – sorolta a rossz híreket az elemző. A mostani kilátások szerint áprilisban és májusban akár 4,5 százalék felett is lehet az inflációs mutató, azt követően várható némi lassulás – fogalmazott Németh Dávid. Szerinte a járvány inflációra gyakorolt hatása egyelőre nehezen jelezhető előre. Úgy látja, hogy az éves átlagos infláció a tavalyi 3,3 százalék után idén 3,5 és 4 százalék közötti szintre gyorsulhat, a végeredmény nagyban függ a már említett olaj- és üzemanyagárak alakulásától.
Meredekebb inflációs pályát jósol Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint már márciusban 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció, míg áprilisban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisa, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése miatt 5 százalék fölé ugorhat, azonban a nyári hónapokban visszaesik négy százalék alá, így idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,3 százalék után.
A KSH adatai szerint februárban 2020 második havához mérten az élelmiszerek ára 3,4, ezen belül az étolajé 25,1, a cukoré 9,9, a munkahelyi étkezésé 8,, a cukorka, mézé 7,5, a liszté 7,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) összesen 5,8 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára 7,3, a baromfihúsé 0,6 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 9,9, ezen belül a dohányáruk 16,5 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsikért 12,1 százalékkal. A járműüzemanyagok 4,6 százalékkal drágultak.
Egy hónap alatt a januárhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 1 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 6,8, a gyümölcs- és zöldségeké 4,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,5, a margarin 2,3, a tej 2,2 százalékkal többe, a sertéshús 1,5 százalékkal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,3 százalékkal nőtt, ezen belül a söré 0,9 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal lett magasabb – közölte a KSH.
Nagy kérdés, hogy reagál a jegybank a gyorsuló inflációra – hisz elvileg az elsődleges feladata az árstabilitás elérése lenne. A növekvő inflációs nyomás gyengíti a forintot is az elmúlt napokban az euró ára már 368 forint közelébe is emelkedett. A keddi inflációs adat nem rázta meg a pénzpiacokat, sőt az euróval 366-367 forintos sávban kereskedtek, ami a reggeli 367,75-höz képest számottevő erősödés. Ám ez nem oldja meg a gazdaság problémáját az infláció a következő hónapokban négy százalék közelébe emelkedhet, erre pedig az MNB-nek lépnie kell. Ugyanakkor bárminemű monetáris szigorítás a kamatok emelését jelentené, amely pont a gyors gazdasági kilábalást fékezheti, de volt már rá jócskán példa, hogy a magyar jegybank az elmúlt években meglepő, de hatékony avagy unortodox lépéseket tett. Suppan Gergegy szerint az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,5 százalék volt az februárban, ezért az elemző a következő hónapokban nem vár további kamatemelést a jegybanktól, ugyanakkor az infláció tavaszi hónapokban várható megugrása miatt nem számíthatunk további lazításra sem. Az inflációs kockázatok jelentős növekedése miatt azonban középtávon kisebb szigorításra kerülhet sor – tette hozzá.
