Felfedezték a fiatal univerzum eddig ismert legtávolabbi rádióforrását. Ez a jelentős rádiókibocsátással rendelkező kvazár abból a korból származik, amikor az Univerzum 780 millió éves volt – közölte a Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA). Így betekintést enged a 13,8 milliárd éve keletkezett Univerzum korai időszakába.
Az MPIA és az Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársai különböző teleszkópok segítségével fedezték fel a P172+ 18 jelű kvazárt. A tudósok felfedezésükről a The Astrophysical Journal című tudományos lapban számoltak be.
A kvazárok nagyon nagy távolságban lévő csillagszerű rádióforrások, általában távoli galaxisok aktív magjai, közepükben hatalmas energiaforrás, egy fekete lyuk van. Bár már 1963-ban felfedezték őket a rádióhullámok mérése révén, az ismert kazároknak csupán 10 százaléka olyan, amely rádiófrekvencián különösen fényesen világít. A csillagászok azt igyekeznek kideríteni, mivel magyarázható ez a kis arány, és ez vajon a korai kozmikus korszakokat jellemzi-e.
A P172+ 18 az egyik leggyorsabban növekvő fekete lyuk, amely mintegy 580-szor annyi energiát bocsát ki, mint a teljes Tejútrendszer. Az ilyen távoli „rádió-hangos” kvazárok kiemelt jelentőséggel bírnak a kora Univerzum nagy tömegű galaxisai és fekete lyukai keletkezésének és fejlődésének vizsgálatában.
„Nagyon izgalmasnak találom új fekete lyukak felfedezését, és hogy újabb lépéssel közelebb jutunk az eredeti Univerzum keletkezésének megértéséhez” – mondta Chiara Mazzucchelli, az ESO chilei munkatársa.
