Siófok: egyszerre 25 ezer lakos alatt és felett

Negyvennégy, tartózkodási helynek Siófokot megjelölő lakoson múlt, hogy a balatoni város nem kaphatott automatikus kompenzációt a koronavírus miatti kormányzati elvonások ellentételezéseként.

Lengyel Róbert, Siófok polgármestere szerint közhiteles adatok szerint a város jelenlegi lakosságszáma 24 801 fő. A Belügyminisztérium (BM) nyilvántartója alapján viszont 25 043. A különbség mindössze 244 fő, ám ez éppen elegendő, hogy a legnagyobb balatoni város ne kaphassa meg a 25 ezer alatti településeknek járó automatikus és teljes kompenzációt.

Orbán Viktor miniszterelnök december 19-én jelentette be, hogy a kis- és középvállalkozásoknak elengedik a helyi iparűzési adó (hipa) 50 százalékát. A törvény szerint a 25 ezresnél népesebb településekkel – az országban 24 van – külön tárgyal a kormány a kompenzációról.

- Ha nem cirka 800 millió forint hipáról, összesen pedig több mint egymilliárdról lenne szó, nevetségesnek nevezném a helyzetet – mondta Lengyel Róbert. – Az önkormányzati választásoknál a KKH adatát vették alapul, s így Siófokon csak nyolctagú képviselő-testületet lehetett választani, a 25 ezer fősnél nagyobbaknál viszont tíztagút. Most viszont a BM számai számítanak, így átléptük a 25 ezret, s tárgyalnunk kell a kompenzációról.

A két adat kapcsán érdeklődtünk a BM-nél, hogy hogyan fordulhat elő ugyanazon a településen kétféle népességi adat, s hogy melyik a hivatalos szám?

„Az önkormányzatok lakosságszáma meghatározásakor a törvény szerint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium - 2020. január 1-jei állapotnak megfelelő - adatait kell figyelembe venni. A 2020. január 1-jei adatok alapján Siófok lakossága 25043 fő volt” – válaszolta a BM. Más forrásból úgy értesültünk, hogy míg a választások esetében csak az állandó lakosokkal számolnak, addig a BM nyilvántartásában azok is szerepelnek, akik tartózkodási helyként jelölték meg az adott települést.

A siófoki polgármester amúgy – több ellenzéki vezetésű önkormányzat vezetőjéhez hasonlóan – hétfőn tárgyalt a közelmúltban kinevezett, vidéki településekkel folytatott egyeztetésekért felelős miniszteri biztossal, Balla Györggyel, elmondása szerint sikertelenül.

- Kiderült, a működési költségeinkhez, vagyis többek között az óvodák, bölcsődék fenntartásához, az orvosi ügyelet működtetéséhez, a helyi tömegközlekedéshez nem kaphatunk plusz pénzt – tájékoztatta lapunkat Lengyel Róbert. – Egyes fejlesztéseinket támogatja a kormány, de nem feltétlenül anyagilag, hanem engedélyezi bankhitelek felvételét. Amikor jeleztem, hosszú évek óta nincs adósságunk, s nem is szeretném eladósítani a várost, Balla György annyit mondott, „beszűkítettem a lehetőségeit”.

Az egész hétfői egyeztetés csak egy udvariassági pofavizitnek bizonyult, melyet akár online is lerendezhettünk volna. Az előző egyeztetésen még arról volt szó, hogy április elején dönt a kormány a kompenzációról, most kiderült, majd csak májusban lesz döntés. Csakhogy, míg a kompenzációban érintett kormánypárti vezetésű városok közül több is milliárd feletti támogatást kapott már tavaly év végén, addig nekünk marad a bizonytalanság, s másodrangú állampolgárként kezelnek bennünket. Nekünk kuncsorognunk kell azért, amit mások ajándékba kapnak.

Hasonló ajánlatról számolt be települése Facebook-oldalán Fülöp Zsolt, Szentendre, illetve Nyirati Klára, Baja ellenzéki polgármestere: fejlesztésre fordítható hitelben gondolkodhatnak, teljes hipa-kompenzációról ne is álmodjanak, ahogyan más, kieső bevételeik pótlásáról sem.