Épp a válság közepén vonták be a védőhálót azok alól, akiknek lakhatása veszélybe kerülhet

Most ugyan hozhat pár milliárdot a kormánynak az eszközkezelő felszámolása, ám így valódi segítség nélkül maradnak azok, akiket lakásvesztés fenyeget.

Hárommilliárd forint bevételre számít a kormány a bukott devizahitelesek lakásainak kiárusításából az idén. További 500 milliót pedig a megmaradt bérlőktől lakbér címén remél – derül ki egy, a Parlament honlapján elérhető, a költségvetéshez még tavaly készült dokumentumból. S ez csupán a kezdet, hiszen a tavaly bezárt Nemzeti Eszközkezelő Zrt. több mint 30 ezer ingatlant vásárolt fel 2012-től a megugrott hiteltörlesztésüket fizetni nem tudó tulajdonosoktól. Ezek könyv szerinti értéke csaknem 140 milliárd forintra rúgott.

A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők lakás-visszavásárlását lehetővé tévő törvényjavaslatot 2018 novemberében nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A részletszabályokat meghatározó kormányrendeletből egyértelművé vált, hogy a cél a program teljes felszámolása. A lakásokat alacsony áron vehették meg a vevők, és további kedvezmény járt az egyösszegű vásárlásért. Budapesten átlag 6,2 millió forintot, az agglomerációban kicsit többet 7,5 milliót fizettek a lakásokért, a községekben pedig elég volt 2,5 millió az újbóli tulajdonossá váláshoz.

A szakértők és a segítő civil szervezetek ennek ellenére kétkedtek a kormányzati akció sikerében. Ezt a vélelmet erősítette a bérlők által felhalmozott jelentős lakbérhátralék. A záró beszámoló szerint 270 napon túli tartozások összege 789 millió forint volt. Mindezek után kérdéses volt, hogy honnan is lesz pénzük a bérlőknek a lakások megvásárlására. Végül az egykori adósok mintegy kilencven százaléka, több mint 27000 család döntött a visszavásárlásról. Közülük 5630 bérlő egy összegben fizetett az ingatlanért. (A lakbérhátralékot vagy közüzemi tartozást felhalmozó rossz adósok ajánlatot sem kaptak az eszközkezelőtől.)

A kiárusítás végére – a nemzeti vagyonkezelő közleménye szerint – jószerivel csak a hátralékosok sokasága, 4600 bérlő maradt. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t tavaly októberben bezárták. A megmaradt bérlőket és ingatlanjaikat az Antall-kormány által létrehozott Teleki László Alapítvány (TLA) feladatellátásának támogatására létrehozott, majd az alapítvány megszűnésével a magyar állam tulajdonába került TLA Vagyonkezelő és hasznosító Kft.-re bízták. Fő feladatuk a bajba jutott devizahitelesektől felvásárolt lakások gyorsított végkiárusítása és a pénz beszedése. A céget hiába kerestük kérdéseinkkel.

A Nemzeti Eszközkezelő tavaly őszi bezáratása aligha tekinthető egyszeri bevételnövelő akciónak, hiszen az eladott 27 ezer ingatlan teljes 115 milliárdos vételárából 84,5 milliárd csak apránként folyik majd be a költségvetésbe. Sokkal inkább üzent ezzel az eszközkezelő: a kormány nem akar foglalkozni a járványt követő gazdasági-társadalmi válságban adósságcsapdába kerülőkkel. Ezt jelzi, hogy nem csupán a programot számolták fel, hanem a céget is megszüntették, lehetőséget sem adva a program esetleges kiterjesztésére. Holott a Fidesz-kormánynak ez volt az egyetlen olyan szakpolitikai intézkedése, amely nagy tömegeket elérve, kifejezetten rászorultsági alapon támogatta a megfizethetőségi problémák által érintett lakásszegénységben élőket – mutatott rá a Habitat for Humanity Magyarország tavalyi jelentésében. Most már ez se maradt.

A döntés megdöbbentette a lakhatási szegénységgel foglalkozó szakembereket. A több mint 30 ezer ingatlan ugyanis kiváló alap lehetett volna egy új bérlakásrendszerhez, és a bezárás előtt folyamatos volt a konzultáció az eszközkezelő menedzsmentje és a szakértők között ennek kialakításáról. Az eszközkezelő kifejezetten partner volt a szükséges jogszabályi és működési korrekciókat elemző egyeztetéseken és támogatta a helyi szociális segítőszervezeteket a bérlők mentorálásában. Ennek ellenére a hátralékosok száma nőtt, ami a kormánynak nem tetszett, a nagy médiafelhajtással járó eszközkezelős kilakoltatásokat pedig mindenképpen el akarták kerülni. Ráadásul a cég működtetése is nagyon sokba került. A cégzáráskor készült beszámoló szerint 2020-ban – beleértve a 2019-ről maradt pénzt is – 2,24 milliárdot kaptak az ingatlanok karbantartására, és 3 milliárd forintot a működésre.

A Medián tavaly augusztusi felméréséből kiderül, hogy a koronavírus járvány miatt a munkavállalók közel harmadának csökkent a jövedelme, alig két hónapra van tartalékuk. A legnagyobb európai és hazai követelésbehajtó cég, az Intrum – a Habitat által idézett – felmérése szerint a válaszadók 60 százalékának romlott a pénzügyi helyzete 2020 nyarára. A járvány ráadásul azóta újabb hullámmal jelentkezett, ami még súlyosabb korlátozásokat eredményezett, ami a korábban éppen talpon maradók közül is sokakat magával ránthatott. Elvégre teljes szektorok vannak – rövid nyári megszakítás után – lassan egy éve zár alatt. Mindezek pusztító hatása egyelőre nem érzékelhető teljes nagyságában.

A kormány intézkedéseit a közgazdászok és az érintettek is keveslik. A 2021 júniusáig meghosszabbított hiteltörlesztési moratórium legfeljebb rövid távon kezeli a problémát, utána valósággá válnak az addig elfedett törlesztési nehézségek. A családokhoz befolyó kisebb jövedelem miatt nehézzé válik a közműszámlák fizetése is. A halmozódó tartozásokból pedig gyorsan összeállhat egy olyan adósságörvény, amelynek a vége a lakásvesztés.