Előfizetés

Lengyelország kiutasít egy fehérorosz diplomatát

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.10. 20:25
Marcin Przydacz
Fotó: FATIH AKTAS / AFP / Anadolu Agency
A breszti lengyel főkonzult menesztik.
Válaszul Minszk "ellenséges lépéseire" Lengyelország kiutasít egy fehérorosz diplomatát - jelentette be szerdán Varsóban Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes. Varsó a döntéssel arra reagált, hogy előző nap a fehérorosz külügyminisztérium az ország elhagyására szólította fel a breszti lengyel főkonzult, Jerzy Timofiejukot.
A lengyel válaszlépést Marcin Przydacz Twitter-oldalán közölte. "A fehérorosz hatóságok ellenséges és indokolatlan lépéseire (...) reagálva, Lengyelország ma nemkívánatos személynek nyilvánította Fehéroroszország varsói nagykövetségének egyik diplomatáját" - olvasható a bejegyzésben. A minszki hatóságok előző nap azzal indokolták a breszti lengyel főkonzul kiutasítását, hogy február 28-án Bresztben részt vett az úgynevezett kiátkozott katonák emléknapjának nem hivatalos rendezvényén. Ezt az emléknapot Lengyelországban azoknak a második világháború után a föld alatt működő lengyel szabadságharcosoknak a tiszteletére vezették be, akik a náci német megszállók után a szovjetekkel is felvették a harcot. Przydacz már kedden jelezte a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy Lengyelország haladéktalanul válaszolni fog a fehérorosz hatóságok döntésére. Úgy értékelte, hogy Timofiejuk kiutasítása negatív hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra. Aláhúzta egyúttal: hivatalos kapcsolatokra gondol, mivel a két nemzet közötti viszonyt "nagyon jónak" tartja. Nyilatkozatában Przydacz a politikai foglyok szabadon bocsátására és az alapvető állampolgári jogok betartására szólította fel Fehéroroszországot. 

A német oltási bizottság vezetője szerint engedélyezni fogják az orosz vakcinát az EU-ban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.10. 19:29

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Thomas Mertens azt mondta, hogy a Szputnyik V egy „ügyesen felépített” szer.
Várhatóan engedélyezik majd az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz oltóanyag forgalmazását az Európai Unióban – mondta a német szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő testület, az állandó oltási bizottság (STIKO) vezetője egy szerdai lapinterjúban. Thomas Mertens a Rheinische Post című lapban közölt interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szputnyik V
„egy jó oltóanyag, amelyet vélhetőleg egyszer majd az EU-ban is engedélyeznek”.

Hozzátette, hogy az orosz kutatók igen tapasztaltak a vakcinafejlesztésben, és a SARS-CoV-2 elleni készítményük „ügyesen felépített” szer. Kifejtette, hogy a Gamaleja kutatóintézet fejlesztése az úgynevezett vektorvakcinák csoportjába tartozik, csakúgy, mint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari óriáscég együttműködésével kifejlesztett oltóanyag. Azonban az AstraZeneca-vakciával ellentétben a Szputnyik V más-más úgynevezett vektorvírust tartalmaz az első és a második adagban, ami „nagyon okos megoldás, mert így megakadályozza a vektorokra adott immunválaszok révén esetleg fellépő hatékonyságcsökkenést”. A független egészségpolitikai tanácsadó testület vezetője a többi között arról is szólt, hogy biztosra vehető, hogy gyerekeknek is lesz oltás a SARS-CoV-2 ellen.
– A gyártók már vizsgálják, hogy miként hatnak szérumaik gyerekeknél

– mondta, megjegyezve: nem biztos, hogy még az idén lesz ebből valami, de előfordulhat, hogy az év végén már el lehet kezdeni a gyerekek beoltását.

Az oltási kampány németországi alakulásáról szóló kérdésekre azt mondta, nem szívesen ad előrejelzést arról, hogy mikorra lehet beadni a védőoltást mindenkinek, aki szeretné.
– Ugyanakkor legalábbis remélem, hogy őszre már jól látható lesz az oltások hatása

– mondta Thomas Mertens.

Rámutatott, hogy a kampány elsőbbségi sorrendjének elején álló csoportoknál, az idősotthonok és az ápolási otthonok lakóinak körében máris jelentősen csökkent a súlyos megbetegedések és a halálesetek száma. Szerdára már 48-ra nőtt azoknak az országoknak a száma, ahol a Szputnyik V-vel való oltást engedélyezték, az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) szerint. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyik vezetője azonban pár napja azonban arra kérte az európai uniós tagországokat, hogy tartózkodjanak a Szputnyik V oltóanyag engedélyeztetésétől, amíg az ügynökség nem vizsgálta meg biztonságosságát és hatékonyságát.

“A magyar közmédia az észak-koreaival indíthatna közös gyakornoki programot”

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.03.10. 18:19

Fotó: KIM WON JIN / AFP
Az Európai Bizottság a médiatulajdonlás és a politikai hirdetések átláthatóságának a szabályozására készül.
Magyarországon a független Klubrádiótól vitatható alapon megvonták a sugárzási frekvenciát. Lengyelországban egy törvénytervezettel igyekeznek megnehezíteni, hogy a független sajtótermékek megfelelő reklámbevételhez jussanak. Szlovéniában a kormány a támogatás megvonásával próbálja aláásni az állami hírügynökség függetlenségét, a kormányfő pedig folyamatos verbális támadásokat intéz újságírók ellen. Ezek a legfrissebb fejlemények, amelyek miatt az Európai Parlament politikai csoportjainak többsége aktuálisnak ítélte egy újabb plenáris vita megtartását a sajtószabadság helyzetéről a három kelet-európai tagállamban. Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke felszólalásában bejelentette, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket, és intézkedni fognak, ha úgy ítélik meg, hogy a nemzeti döntések sértik az EU szabályait, legyen szó akár az adózással, akár a távközléssel kapcsolatos jogsértésekről. A cseh nemzetiségű politikus közölte, hogy a jogállam tiszteletben tartásáról szóló, júliusban megjelenő éves országjelentésekben ismét értékelni fogják a média helyzetét a 27 tagországban. Emellett az uniós normák veszélyeztetésének kockázatai miatt elindított 7. cikkelyes eljárás keretében ugyancsak tárgyalni fognak a sajtószabadság állapotáról Magyarországon és Lengyelországban. Az alelnök beszámolt arról is, hogy a Bizottság még az idén javaslatot fog tenni a médiatulajdonlás és a politikai hirdetések átláthatóságát biztosító szabályozásra, és lépéseket fog tenni a jogi zaklatás jelensége ellen, amikoris politikusok és vállalatok persorozatokkal próbálják eltántorítani az újságírókat attól, hogy kritizálják őket. Jourová biztosította a hallgatóságát, hogy figyelemmel fogják kísérni, a tagállamok hogyan hajtják végre azt a friss előírást, amely kötelezi őket pártoktól független médiahatóság működtetésére. Jelezte egyúttal, hogy tervezik az Európai Bizottság eszköztárának kibővítését a sajtószabadság védelmére.
A parlamenti vitában felszólaló képviselők túlnyomó többsége sürgette az uniós intézményeket, hogy használják a rendelkezésükre álló eszközöket és tegyenek lépéseket a médiapluralizmus és -szabadság elleni támadásokkal szemben. Többen felszólították a tagállamok képviselőiből álló EU Tanácsot, hogy végre vigye dűlőre a 7. cikkelyes eljárást, és ítélje el a jogállamot sértő országokat. A francia zöldpárti Gwendoline Debos-Corfield a Népszabadságtól a Klubrádióig rövid felsorolást adott azokról a magyar médiumokról, amelyeket az elmúlt években “Orbán Viktor barátai elhallgattattak”. A DK-s Molnár Csaba úgy jellemezte a magyar közmédiát, hogy az közös gyakornoki programot indíthatna az észak-koreaival. A fideszes Hidvéghi Balázs viszont “mondvacsinált hisztériakeltésnek" nevezte a Klubrádióról és a többi, független magyar médiáról tartott vitát. A lengyel és a szlovén kormánypárthoz tartozó, valamint a populista és szélsőjobboldali hozzászólók visszautasították a bírálatokat és azt a “baloldal globális és átpolitizált propagandájának” nevezték. A legnagyobb feltűnést a lengyel szocialista Robert Biedron keltette, aki felszólalási ideje alatt némán állt a pulpituson, egy feliratot tartva a szája előtt, amelyen ez állt: “Szabad médiát”.

LMBTIQ-szabad zóna lett Európa

A magyarországi jogi fejlemények súlyosan akadályozzák az LMBTIQ-személyek alapvető jogait – állapítja meg az Európai Parlament csütörtökön szavazásra kerülő állásfoglalása. A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak által benyújtott határozattervezet az Európai Uniót LMBTIQ-szabad övezetté nyilvánítja, válaszul arra, hogy 2019. márciusa óta Lengyelország több mint 100 régiója, megyéje és települése, valamint a magyar Nagykáta fogadott el olyan határozatokat, amelyekkel LMBTIQ-ideológiától mentesnek hirdetik magukat. A tervezet diszkriminációnak minősíti, hogy Magyarországon megtiltották a transznemű és interszexuális személyek nemének jogi elismerését. A 2020 decemberében elfogadott alkotmánymódosítások tovább korlátozzák az LMBTIQ közösséghez tartozók jogait. A szöveg kifogásolja azt a törvényt is, amely megfosztja az élettársi kapcsolatban élő párokat az örökbefogadáshoz való jogtól. H. K.