A világban nő az optimizmus miközben idehaza épp a zárások elején tartunk. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a napokban frissítette világgazdasági előrejelzést, eszerint idén a globális gazdaság 5,6 százalékkal is nőhet, ami 1,4 százalékkal gyorsabb növekedés jelentene a szervezet tavaly decemberi prognózisához képest. A jelentés összeállítói ugyanakkor megjegyezték, hogy a GDP bővülése jelentősen függ attól, hogy milyen gyors ütemben nő a beoltottság, milyen gyorsan oldják fel a korlátozásokat, és hogy a vírus új mutációit sikerül-e kordában tartani.
A nemzetközi szervezet külön előrejelzést nem készített a Magyarországról, ám abban az elemzők többsége egyetért, hogy idén még nem tudja ledolgozni a hazai gazdaság a 2020-ben elszenvedett 5,1 százalékos csökkenést. Az elemzők idénre 3,5-6,5 százalék közötti gazdasági növekedést jósoltak még a harmadik hullám előtt. A hét elején bejelentett – egyelőre kéthetes – lezárás, későbbre tolja a gazdasági növekedés beindulását, így csökkentve annak idei mértékét.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának február 23-i üléséről szerdán kiadott jegyzőkönyv meg sem említi a koronavírus harmadik hullámának lehetőségét, így a jegybank vezetői a legutóbbi kamatdöntéskor még azzal számoltak, hogy a gazdaság normalizálódása 2021 második negyedében megindulhat. Meglehet, hogy igazuk lesz a jegybanki vezetőknek, hisz egy esetleges április nyitás esetén a gazdasági növekedés május-júniusban felpöröghet, ám a mostani járványügyi, fertőzöttségi adatokat látva, ehhez némi optimizmus kell.
Az MNB tartja korábbi előrejelzését, miszerint az idei gazdasági növekedés valahol a 3,5-6 százalékos sávban lesz, vagyis továbbra sem tette le a voksot a gyors avagy a lassú kilábalás mellett. A jegybanki vezetők az infláció gyorsulására is számítanak: mint ismert februárban már 3,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt, ami a tavaszi hónapokban - átmenetileg - négy százalék közelébe emelkedhet. (Piaci elemzők ennél nagyobb ugrásra számítanak, nem zárják ki, hogy májusban akár öt százalékot meghaladó lesz az árindex.) Az MNB egyes döntéshozói hangsúlyozták, hogy az olajárak emelkedése, illetve a gazdaság újraindulása után várható egyedi áremelések az inflációt növelhetik, vagyis itt felfelé mutató kockázatokat látnak. Az MNB összességében idén az árak 3,5-3,6 százalékos emelkedésre számít, míg 2022-től újra a jegybanki inflációs cél, vagyis a három százalékos ütem közelébe lassul a mutató.
A Monetáris Tanács tagjai hangsúlyozták a jegyzőkönyv tanúsága szerint, hogy a gyorsan változó piaci környezetben változatlanul a feltörekvő piacokkal – így Magyarországgal – szembeni kockázatkerülés felerősödése jelenti a legnagyobb kockázatot. A jelenlegi bizonytalan környezetben fenntartják az óvatos monetáris politikát, és egyhangúan döntöttek a 0,6 százalékos alapkamat fenntartásáról.
Az MT-ülés óta eltelt két hétben azonban alaposan megváltozott a magyar gazdaság képe, a járvány harmadik hulláma, illetve a lezárások miatt a forint látványosan gyengülni kezdett az euróval szemben. A hét elején úgy látszott, hogy a magyar deviza történelmi mélypontra zuhanhat az euróval szemben. Azonban az elmúlt napokban megnyugodtak a kedélyek, az euró árfolyama 367 forint körül ingadozik, de látótávolságban maradt a 370 forintos szint. Az OTP elemzője szerint a forint elmúlt napokban látható gyengülése „kemény dió”, ezért nem csoda, hogy a pénzpiacok lassú kamatemelést kezdtek árazni. Eppich Győző elemzése szerint a piacok 2021-2022-re évi 0,5-0,5 százalékpontos kamatemelést áraznak. Az elemző szerint az MNB óvakodni fog a kamat gyors emelésétől, ám a forint további gyengülése és a gazdaság újraindítása nyomán megugró infláció hatására előbb vagy utóbb megindulhat a jegybanki szigorítás.
