Reuters
Az Európai Bizottság alelnöke és a legtöbb felszólaló elítélte az Európai Parlament vitájában a magyar, a lengyel és a szlovén sajtószabadság visszaszorítását. Jourová arról beszélt, hogy a járvány megmutatta: mennyire fontos a polgárok tájékoztatása. Ezért minden eddiginél jobban támogatni kell a média munkáját, és nem szabad plusz nyomást gyakorolni a 4. hatalmi ágra.
A jelentés megjegyzi, hogy Orbán Viktor már jó ideje csörtézik az EU-val a demokrácia fogalmáról, legutóbb a Klubrádió analóg adása hallgatott el. Az illiberális demokrácia önjelölt keresztes lovagja éppen új jobboldali csoportosulást igyekszik tető alá hozni Strasbourgban, miután a jogállami vita miatt kivált a Néppárt frakciójából.
Politico
A brüsszeli vitában megint csak az jött ki, hogy bár egyre nagyobb a sajtószabadsággal kapcsolatos aggályok, a pártok véleményét ebben a kérdésben alapvetően az határozza meg, hogy melyik politikai csoporthoz tartoznak. Az EPP nevében felszólalók elsősorban Lengyelországra nyitottak tüzet, merthogy a PiS a Konzervatívok és Reformerek frakció tagja. A liberálisok, baloldaliak és zöldek ellenben a másutt tapasztalható állapotokat is szóvá tették.
A német szociáldemokraták egyik képviselője felhozta a Klubrádió esetét, mint ahogy azt is, hogy Jansa szlovén miniszterelnök újságírókat fenyeget. A francia Delbos-Corfield, aki az EP magyar jelentéstevője jogállam-ügyben, arról beszélt, hogy Magyarországon minden évben egyre több független szerkesztőség kénytelen bedobni a törülközőt.
Ezzel szemben Beata Szydlo korábbi lengyel miniszterelnök a PiS képviseletében kijelentette, hogy az egész vita nem más, mint dezinformáció és fake news. Jansa pártjának egyik törvényhozója pedig meghívta Jourovát, hogy menjen el Ljubljanába és saját szemével győződjön meg a média szabadságáról.
EUobserver
Adam Michnik arra figyelmeztet, hogy Lengyelországban a megszűnés szélére került a független sajtó. A Gazeta Wyborcza főszerkesztője, aki annak idején a Szolidaritás aktivistájaként politikai fogolyként börtönbe került, az Európai Parlament tegnapi vitájához időzített cikkben rámutat, hogy napjainkban kemény támadás éri a lengyel média szabadságát, mert az országban és a térség más államaiban is lopakodva tekintélyelvű államcsíny zajlik.
A jogállam egypárti uralomba fordul áll. Az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a rendőrség, a titkosszolgálat már egytől egyig engedelmesen kiszolgálja a hatalmon levő erőt, amelynek van képe Jog és Igazságosságnak nevezni magát. A közrádió és –tévé szégyentelenül az állami propagandát továbbítja, itt Putyin és Erdogan a példa. A független szerkesztőségek az ország ellenségeinek számítanak, gyűlölet-teli támadások célpontjai. Csak azért, mert van bátorságuk kimondani az igazságot.
A kormány célja az, hogy senki se vághassa szemébe, amikor visszaél jogkörével. Merthogy naponta bontja le a demokratikus rendszert. Ezt a szalámi taktikát Rákosi találta ki. A tényfeltáró újságírókat gyakran citálják bíróság elé. Azzal is vádolják őket, hogy külföldi érdekek szolgálatában állnak. Többször is kiderült, hogy a titkosszolgálat megfigyeli őket. Az állami intézmények már nem fizetnek elő a független kiadványokra, a hirdetéseket pedig az engedelmes orgánumokhoz csoportosították át.
Ha az új hirdetési adóval sikerül kivéreztetni az ellenállást tanúsító szerkesztőségeket, akkor Magyarország és Oroszország után a lengyeleknél is megszűnik a független sajtó. Ám itt olyan értékekről van szó, amelyre az egész EU épül, de ha Kaczynski próbálkozása beválik, akkor másutt könnyen lelkes követőkre talál. Közben pedig a PiS már az oktatás szabadsága ellen készül és át akarja írni az tankönyveket is. Szorgalmasan gyakorolja a gyűlöletbeszédet és változatlanul célkeresztjében vannak a civilek, akik nem guggolnak be a vonal alá.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A konzervatív újság úgy ítéli meg, hogy valóban szoros kapcsolat fűzi össze a szlovén és a magyar miniszterelnököt, de azért kettejük helyzetét nem lehet egy lapon említeni. Merthogy Orbán 10 éve kétharmaddal kormányoz, Jansa viszont egy törékeny négypárti koalíció élén áll. A múlt hónapban csak nagy nehezen vészelte át a bizalmatlansági indítványt. A szlovén sajtó pedig többnyire balliberális, és ezen az sem változtatott, hogy magyar pénzből lettek hatalombarát szerkesztőségek.
A tegnap EP-vita kapcsán a tudósítás rámutat, hogy a magyar kormány nem újította meg a Klubrádió sugárzási engedélyét. A lengyel vezetés reklámadó bevetését készíti elő, ami hatalmas tiltakozásokat váltott ki. Szlovénia új szereplőként került melléjük – a pellengérre. Jourová ezúttal is arra figyelmeztette Ljubljanát, hogy ne próbálja meg aláásni a nemzeti hírügynökség függetlenségét. Továbbá hogy aggasztóak Jansa kirohanásai az újságírók ellen. A kérdésekre ugyanis tényekkel válaszolni, nem pedig támadásokkal. Jelezte ugyanakkor, hogy a Bizottságnak nincs igazán eszköze a szabad sajtó megóvására. Ezért néhány hónapon belül javaslatot kíván előterjeszteni, hogy az újságírókat védjék az alaptalan bírósági eljárásoktól.
A szlovén politikust az ülésen kímélte saját pártcsaládja, az EPP, annál élesebben bírálta viszont a liberálisok elnöke. Ciolos, a korábbi román miniszterelnök kijelentette: a sajtószabadság már veszélybe került Magyarországon és Lengyelországban, most pedig Jansa be akar lépni ebbe a baljós klubba. Hasonlóképpen vélekedtek a szociáldemokraták és a zöldek is. A jobboldali populisták viszont azzal intézték el az egész vitát, hogy az csupán propaganda.
Der Standard
Paul Lendvai azon a véleményen van, hogy Szlovénia egyre inkább orbanizálódik, amikor azt hangoztatja, hogy meg kell tisztítani a közszolgálati sajtót, illetve a kultúrát a „baloldali erőktől”. A Jansa-kormány egy éve került hatalomra, az újságíró szövetségek és független megfigyelők azóta folyamatosan riadót fújnak, mert magyar mintára egyre nagyobb nyomás nehezedik a médiára és kulturális intézményekre. Pedig az ország mintadiákként indult a rendszerváltás után. Csak éppen a 2008-as gazdasági válság véget vetett a látszólagos idillnek.
Azóta a kormányfő nagy barátja, Orbán Viktor gondoskodott arról, hogy Jansa pártja négy millió euróért tévét és újságokat vehessen magának. Ami azt illeti, izgalmasnak ígérkezik a 2. félévben az unió szlovén elnöksége.
Die Welt
A német uniópártoknak már sokkal korábban ki kellett volna rakniuk Orbán Viktor szűrét – közölte a német zöldek európai ügyekben illetékes parlamenti szóvivője. Franziska Brantner vitába száll az EPP strasbourgi frakcióvezetőjével, mert Weberrel ellentétben úgy ítéli meg, hogy a magyar politikus nem a baloldalnak, hanem a demokrácia lerombolásának nyit ajtót. De a CDU-CSU a legutóbbi időkig védte, amit a magyar vezető arra használt ki, hogy módszeresen leépítse a jogállamot és az alapjogokat.
A konzervatívok naivan azt hitték, hogy jobb belátásra tudják bírni, de persze leginkább hatalompolitikai számítások vezérelték őket. Ám a megbékítés kísérlete csak a szélsőjobbot erősítette és megosztotta Európát. A jobboldali populisták, illetve radikálisok azonban a demokráciát veszélyeztetik. Utóbbi híveinek világossá kell tenniük, a konzervatívoktól kezdve a baloldalig bezárólag, hogy a jogállam nem alku tárgya.
Ezért Brantner szerint Merkelnek és Södernek végre szorgalmaznia kell, hogy Orbánt a Néppártból is rakják ki, továbbá, hogy hatékony szabályokkal vessenek gátat a korrupciónak, valamint a kliens-rendszernek. Minden más az alapító atyák értékeinek újabb elárulását jelentené, egyben felhívás volna keringőre a jobboldali demagógok számára.
Die Presse
Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke úgy látja, hogy a Bizottság túl keveset tesz a független magyar, lengyel és szlovén sajtó védelmében, nincs hozzá bátorsága, igaz viszont hogy eszközei korlátozottak ezen a téren. Katarina Barley, aki korábban igazságügyi miniszter volt, nem biztos abban, hogy az új jogállami mechanizmust mozgósítani lehet a médiaszabadság érdekében, bár megáll az az érv, hogy a független tájékoztatás szükséges a brüsszeli támogatások felhasználásának ellenőrzéséhez. De ezt majd az Európai Bíróság eldönti.
A politikus hangsúlyozza, hogy egykori minisztertársának, von der Leyennek aktivizálnia kellene magát, bár nincs könnyű dolga, mert a Bizottságba a kormányok delegálnak biztosokat és hát az országok többsége konzervatív irányítás alatt áll. Amit az EU végrehajtó testületének vezetője még a beiktatásakor mondott, hogy ti. párbeszédre törekszik Budapesttel és Varsóval, arról Barley azt mondja, hogy a dialógus körül nem volt hiba. Születtek is kötelező megállapodások, csak éppen a magyar és a lengyel kormány nem tartja be azokat.
Ugyanakkor különösen aggasztónak tartja, hogy a német Alkotmánybíróság nemrégiben megkérdőjelezte az Európai Bíróság egyik határozatát. Több sem kell Orbán Viktornak, aki a jelek szerint stratégiai lépésre készül. És nagy feneket fog keríteni annak, amikor egy szép napon bejelenti: nem tesz eleget az EUB verdiktjének.
Der Standard
Orbán Viktor új jobboldali frakciót próbál tető alá hozni az Európai Parlamentben. Célja az, hogy egyesítse az összes euroszkeptikus erőt, és már tárgyal is a két szóba jöhető csoporttal, a konzervatívokkal és demokratákkal, illetve a szélsőséges Indentitás és Demokráciával. Ő jelenti az összekötő kapcsot a két alakulat között, miután azok idáig elzárkóztak az együttműködéstől. A színfalak mögött megy az egyeztetés, mert az érintett pártok most jó lehetőséget látnak arra, hogy változtassanak az EP irányvonalán.
Ha ugyanis egyesülnek, akkor fontos erővé lépnek elő Strasbourgban. Több képviselőjük lenne, mint a szociáldemokratáknak és így a vitákban befolyásolni tudnák a hangulatot a szavazások előtt. A politikai földrengés az év vége előtt következne be, mert akkor – két év elteltével – szokás szerint újra osztják a posztokat. Ebből a nagy pártcsaládok idáig kirekesztették a szélsőségeseket, de ez rögtön megváltozik, ha azok megalakítják a 2. legfontosabb frakciót.
A Néppártban egyébként sokan megkönnyebbüléssel fogadták, hogy Orbán vette a kalapját, mert így nem kell vitázni, hogy szabaduljanak-e tőle. Ám a csoportban voltak olyanok, akik szóltak, hogy a lépés visszaüthet, mert a politikus minden lehetséges eszközzel bosszút akar majd állni a sértésért.
Guardian
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a koronaválság idején különösen a kormányok körmére kell nézni, nehogy azok tartósan korlátozzák a polgári szabadságjogokat. A szigorítások persze elkerülhetetlenek, hiszen emberéleteket kell menteni, csak éppen nem lehetnek tartósak, hiszen alapvető jogok kerültek nyomás alá. Az elemzés emlékeztet arra a tételre, hogy a fékeket és ellensúlyokat éppen azért hozták létre, mert a társadalmak hajlamosak illiberális lépésekre, ha beüt valamilyen komoly baj.
Csak éppen az látszik, hogy ezek a lépések immár nem csupán a járvány idejére szólnak. A Társaság az Európai Szabadságjogokért éppen most hozta nyilvánosságra jelentését, és eszerint a fertőzés az egész földrészen hozzájárult a demokrácia meggyengüléséhez. A magyaroknál, lengyeleknél és szlovéneknél ürügyül szolgál a hatalom további központosításához, a jogállami normák fokozatos lebontásához.
Fennáll a veszély, hogy a kormányok még többet tudnak meg a viselkedésünkről, illetve hogy az emberek ezt nem veszik észre, mert vagy túl fáradtak, vagy más köti le őket. De az is félő, hogy eltolódott a tűréshatás, hogy mennyi ellenőrzést vagyunk hajlandóak eltűrni mindennapi életünkben. De nem szabad megengedni, hogy a Covid-19-et, amely már így is nagy károkat okozott nekünk, még megfejelje, hogy ok nélkül károsítja a szabadságunkat.
Financial Times
Ismét olvasói levélben utasítja vissza, hogy lap nemrégiben Magyarországot bírálta, amiért az túl szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, a Miniszterelnöki Hivatal egyik munkatársának édesapja. Stefanovszky D. András szerint itt megint a nyugati képmutatás érhető tetten, hiszen Peking első számú kereskedelmi partnere Németország és Franciaország több fegyvert ad el a kínaiaknak, mint a németeknek.
Ténynek nevezi, hogy a CDU-CSU már nem az, ami Kohl és Strauss alatt volt. Merkellel az uniópártok balra sodródnak, hogy fennmaradjon a szövetség a szociáldemokratákkal. Az értéket hatalomra váltják, így hangzik a megalkuvó reálpolitika.
Ez pedig kihat az Európai Néppártra, amely már nem a konzervatív, kereszténydemokrata elveket testesíti meg. Ezért nem meglepő a szakítás Orbán Viktorral. Az EPP hanyatlása felgyorsul, a Fidesz viszont esélyt kap egy új európai tömörülés megalakítására.
A levélíró a nyugati alakoskodás bizonyítékát látja abban is, hogy az újság említett kommentárja szerint Magyarországon szorul vissza a jogállam. Hiszen a Bundestagban éppen most robbant ki a CDU háza táján egy korrupciós botrány, Svédországban és Franciaországban olyan övezetek vannak, ahová az átlagembernek nem tanácsos belépnie, a hollandoknál pedig családokat diszkriminálnak.
Letter: On China, Hungary is no different to rest of the EU
