Előfizetés

Összeomlóban Montenegró egészségügyi rendszere

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.11. 10:28

Fotó: MILOS VUJOVIC / AFP
Annyi a koronavírusos beteg, hogy nem bírják kezelni a helyzetet.
Az Európai Uniótól és a NATO-tól kért segítséget Montenegró, mert az egészségügyi rendszer nem bírja kezelni a rengeteg koronavírusos beteget, írja a Reuters alapján a 444.hu. A 620 ezres állam jelenleg Európa leginkább sújtott országa - írja Djordje Radulovic külügyminiszter levelében. A podgoricai kormány a járványhelyzet miatt úgy döntött, hogy bezárja az iskolákat, bevásárlóközpontokat, a játszótereket, a vendéglátóhelyeket és a fogadóirodákat, valamint este 9 és reggel 5 óra között kijárási tilalmat vezetnek be. Eddig 1902-en vesztették életüket a járványban, jelenleg 9 063 fertőzöttet tartanak nyilván, összesen 80 803-an kapták már el a vírust. Két napja a Népszava is megírta, hogy egyelőre alacsony az érdeklődés a koronavírus elleni védőoltás iránt Montenegróban. Az erre a célra létrehozott telefonszámon eddig csupán 34 ezren jelezték, hogy szeretnék megkapni a vakcinát 

Előre menekül a CDU

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.11. 09:30

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP
Az utóbbi hónapok kétes ügyei miatt etikai kódexet léptet életbe parlamenti frakciója számára.
A baj nem jár egyedül, még a CDU számára sem. Előbb megrendült a bizalom a kereszténydemokraták szupersztárjának tartott egészségügyi miniszter, Jens Spahn iránt, s lassan csökkenni kezdett a párt népszerűsége, majd a Spiegel kiderítette, hogy a párt egyik parlamenti képviselője, Nikolas Löbel, a járvány első szakaszában egészségügyi védőmaszkokkal nyerészkedett, amivel 250 ezer euró bevételhez jutott. Az ügy roppant kínos a CDU számára, hiszen a botrány néhány nappal a rajnavidék-pfalzi és a baden-württembergi tartományi választás előtt robbant ki. Mindez különösen rosszul érintette Armin Laschet pártelnököt, akinek nem egészen két hónappal a CDU élére való megválasztása után máris komoly nehézséggel kell szembenéznie. Ugyanakkor mindez  éppen annyira érinti Markus Södert, a bajor CSU elnökét is, hiszen február vége óta  a Keresztényszociális Unió politikusát, Georg Nüssleint is hasonló vádakkal illetik. Így aztán a két, "egymás kioltó" eset nem különösebben befolyásolja, hogy melyikük lesz majd az uniópártok kancellárjelöltje. Nüsslein hétfőn kilépett a CSU-ból. Kiderült, hogy tanácsadócége, a Tectum Holding 660 ezer eurós kapott a maszkok továbbításáért és az összeg után nem fizetett adót. Nüsslein azonban visszautasította a vádakat. A müncheni ügyészség mindenesetre nyomozást indított megvesztegetés vádjával, a mannheimi ügyészség pedig Löbel ügyében kezdeményezett vizsgálatot. Az ügy  az önmagát kereső nagykoalíciós partner, a szociáldemokrata párt számára is kapóra jött, Carsten Schneider, az SPD frakcióvezetője "gátlástalan haszonvággyal" vádolta az uniópárti politikusokat. Löbel a hét elején kénytelen volt visszaadni parlamenti mandátumát. A bajoknak azonban ezzel sincs vége, még Spahn ügye is Damoklész kardjaként lebeg a CDU felett. A tárcavezető, aki egyúttal a kereszténydemokraták elnökhelyettese, múlt év őszén, amikor meredeken nőtt a koronavírusos fertőzések száma, egy vacsorán 9999 eurónyi adományt gyűjtött. Miért épp ennyit? Mert az adományokat csak 10 ezer eurótól kell hivatalosan közzétenni. Tavaly nyáron a CDU fiatal reménysége, Philipp Amthor került bírálatok kereszttüzébe: az amerikai Augustus Intelligence startup kérésére a Bundestag hivatalos levelezését használva lobbizott Peter Altmaier szövetségi gazdaságügyi miniszternél azért, hogy a vállalat előnyösebb helyzetbe kerüljön Németországban. Ellenszolgáltatásként részvényopciókat, igazgatótanácsi kinevezést, illetve egyéb javakat és szolgáltatásokat kapott. Bár Amthor jelezte, hogy egy időre háttérbe vonul, Mecklenburg-Elő-Pomeránia kereszténydemokrata vezetése indítja a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson. Ez így egyszerre sok a CDU-nak, a párt mielőbbi lépésekre kényszerül, hogy ne vádolhassák korrupcióval. Az uniópártok frakciója például etikai kódexet kíván kiadni arról, mit szabad a képviselőknek és mit nem. Még nem tudni, hogy a tervezet milyen pontokat tartalmaz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint például korlátozni kívánják a lobbitevékenységet. A mellékállást viszont aligha tiltják be, a CDU/CSU-frakcióban az uniópártok számára fontos gazdák, ügyvédek is ülnek. Azt ellenben megtilthatják, hogy a képviselők már honatyaként kezdjenek vállalkozásba. Átláthatóbbá kívánják tenni továbbá a különféle vállalkozásokban való részvételt, és az abból származó bevételeket. A pártadományok eddigi 10 ezer eurós korlátját „sokkal lejjebb viszik majd” – írta a frakciótagoknak az uniópártok képviselőcsoportjának kereszténydemokrata vezetője, Ralph Brinkhaus és CSU-s partnere, Alexander Dobrindt. Az összeghatár még kérdés, de a keresztényszociális pártban egyesek szerint szerint minden adományt be kellene jelenteni. Armin Laschet CDU-elnök is gyorsan lépett. Saját tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában a CDU frakciója szintén magatartási kódex bevezetését tervezi. Látszik, hogy választási évben drága a botrány.

Titkok, trollok és hekkerek

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.03.11. 09:00
Szentpétervár, Szavuskin utca 55. Innen
Fotó: AFP/CHARLES MAYNES
Oroszország a hadviselés új vállfaját űzi: informatikai katonákkal támadja ellenfeleit, elsősorban az Egyesült Államokat.
A 2016-os amerikai elnökválasztás óta szembesült a világ azzal, hogy az orosz hekkerek és trollok egy csoportja a modern hadviselés „elitosztagává” nőtte ki magát. Putyin „katonái” azóta sem pihennek és változatlanul sikeresek. Az amerikai The Wall Street Journal (WSJ) vasárnap közölt egy cikket arról, hogy az amerikai külügyminisztérium dezinformáció elleni részlege több, a Pfizer-BioNtech és a Moderna koronavírus elleni vakcinák hitelét rontó gyanús publikációra bukkant, amelyek mögött minden bizonnyal az orosz titkosszolgálatok állnak. A lapnak egy névtelenül nyilatkozó amerikai külügyi illetékes négy olyan kis látogatottságú, elsősorban a külföldieket célzó portált nevezett meg, amelyek rendszeresen közölnek hamis híreket. Közlése szerint a News Front, a New Eastern Outlook és az Oriental Review az orosz polgári és katonai hírszerzéshez (SZVR és GRU) valamint a Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz köthetők. Hozzátette, a dezinformációs központ azonosított egy negyedik portált is, a Rebel Inside-ot, amelyet az orosz hadsereg manipulál, de ez az utóbbi időben inaktív volt. A megnevezett portálok esetében nem először merül fel az orosz szolgálatokkal való összefonódás gyanúja. Mindhárom már korábban is jelentetett meg félrevezető információkat nemzetközi szervezetekkel, katonai konfliktusokkal és tiltakozásokkal kapcsolatban, és mindannyiszor az orosz titkosszolgálatok sejlettek fel a háttérben. Dmitrij Peszkov az orosz elnöki hivatal szóvivője a vakcinákról folyó normális vita részének nevezte a megjelent cikkeket. Hozzátette: "Ez nonszensz. Az orosz különleges szolgálatoknak nincs közük a vakcinák bírálatához…. Ha minden olyan publikációt, amely a Szputnyik V-t bírálja, az amerikai biztonsági szolgálatok munkája eredményének tekintenénk, rég megőrültünk volna, hiszen ilyen közléseknek minden órában és minden percben tanúi vagyunk az angolszász tömegtájékoztatási eszközökben"- fogalmazott Peszkov. Ugyancsak a napokban került nyilvánosságra az Európai Unió külügyi szolgálatának a médiajelentése, ami a nyilvánosan elérhető médiajelentések és nyilatkozatok alapján adta közzé, hogy a Kreml közeli orosz médiában "rendszerszintű kampányok" folynak az EU tagállamai, de mindenekelőtt Németország ellen. A számok döbbenetesek. Az uniós külügyi szolgálat befolyásolási statisztikája szerint 2015 vége óta Németországgal kapcsolatosan több mint 700, Franciaország esetében 300, Olaszország és Spanyolország esetében 170, illetve 40 körül van az olyan hamis híreket és rágalmakat terjesztő cikkek száma, amelyek egyértelműen a Kremlhez köthetők. Sem a nyugati vakcinák elleni támadás sorozat, sem az orosz trollhadsereg Németország elleni felpezsdült tevékenysége nyilván nem véletlen. Utóbbi vélhetően bosszú az FSZB Alekszej Navalnij elleni meghiúsult mérgezési kísérletéért, Navalnij németországi gyógykezeléséért és védelméért, előbbi pedig részben a modern hidegháború része, másfelől pedig a befolyásszerzésre használt vakcinaháború következménye. A két eset azonban csak csepp a tengerben, az utóbbi évekre visszatekintve talán nincs olyan befolyásos nyugati ország, amelynek választási kampányába, referendumaiba ne történt volna orosz beavatkozás, vagy beavatkozási kísérlet, ahol többé-kevésbé kártékony és/vagy egyenesen veszélyes módon ne tűntek volna fel az orosz hekkerek. Kormányzati szerverek, bankok, kritikus infrastruktúra elleni hekkertámadások tömkelege történt az elmúlt években. Hogy minek köszönhető ennek az egyre félelmetesebb hekker és trollhadseregnek a sikere, arra Danyiil Turovszkij – "Orosz hekkerek – Így lettek lázadókból Putyin katonái" című könyve ad magyarázatot. Az Athenaeum Kiadónál tavaly ősszel megjelent kötet átfogó képet nyújt a kezdetekről, a különböző csoportok működéséről valamint arról, hogy az internet sötét bugyraiban, az úgynevezett dark neten feltűnő pitiáner internetes bűnözőkből, bankkártya csalókból, szélsőséges nacionalista vagy kezdetben az ellenzéki oldalon megjelent „kiber hazafiakból” esetenként hogyan váltak a hatalom eszközeivé, végrehajtóivá, Putyin katonáivá az amúgy briliáns ifjú informatikai tehetségek, vagy miként lettek fizetett trollokká jó tollú emberek, újságírók. Az orosz hekkerek nemzetközi fölényének gyökerei a szovjet idők kimagaslóan jó matematikai képzéséig, az erre épülő szervezett versenyformákig és felkészülési keretekig nyúlnak vissza, amelyek már akkor sem kerülték el a szovjet titkosszolgálatok figyelmét. A rendszerváltás utáni káoszban szárba szökő orosz nyelvű internetes bűnözés – mert nemcsak orosz nemzetiségű hekkerek tartoznak ide, hanem mindazon volt szovjet területek informatikai zsenijei, akik az orosz nyelvű darkneten tartották a kapcsolatot és egységesen lelkesedtek az orosz nyelvű Hekker című magazin minden soráért – viszonylag későn került az orosz szolgálatok figyelmébe, későn fedezték fel, hogy a hatalom is óriási hasznot tud húzni ezekből a fiatalokból. A bankkártya csalásokkal dollármilliárdokat összelopkodó orosz hekkerek mindig is tudták, ameddig csak az amerikai pénzintézeteket és számlákat támadják, az orosz hatóságoktól viszonylag biztonságban érezhetik magukat. Aki mégis a „.ru” világában kalózkodott, azokat Oroszország sem kímélte. A legjobbakat pénzzel, büntetéselengedéssel vagy zsarolással irányították át a szolgálatok zsoldjába, de nyilván voltak és vannak olyan „hazafiak”, akik minden kényszer nélkül álltak a Kreml szolgálatába. A többszörösen díjazott oknyomozó újságíró szerző nemcsak a leghíresebb orosz hekkerek vagy hekker csoportok történetét mutatja be, személyes interjúk és életutak felvázolásával, hanem azok viselkedés lélektanát, motivációit is, nem feledkezve meg a jó oldalról, a kiberbűnözőkkel szembeszálló nem kevésbé zseniális etikus hekkerekről sem. Turovszkij briliáns könyve egyben félelmetes is. Mindenekelőtt azt igazolja, hogy a számítógép és az okostelefon személyes adataink leggyengébb láncszeme. 

Danyiil Turovszkij

 A Moszkvában született 31 éves szerző az egyik legismertebb orosz újságíró, szerkesztő. A lenta.ru és a Meduza.io orosz ellenzéki portáloknál dolgozott. 2015-ben az Iszlám Államról szóló cikksorozatát a brit The Guardian is átvette és a GO magazintól megkapta az Év újságírója címet. Jól ismeri az internetes bűnözők világát, tinédzserként őt is vonzotta az internetes kalózkodás világa.