Előfizetés

Még mindig van olyan ország, ahol egy embert sem oltottak be

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.11. 13:25

Fotó: STR / AFP
A leginkább vitatott társadalmi kérdések közé tartozik ma az, hogy ki, mikor és mennyiért jut hozzá a koronavírus elleni oltáshoz.
Emberéleteket veszélyeztet a koronavírus elleni oltóanyagok egyenlőtlen globális elosztása, és az, hogy a vakcinákat előállító vállalatok nem hajlandók megosztani más cégekkel a gyártási technológiát - áll az Amnesty International (AI) csütörtökön Londonban ismertetett felhívásában. A világ legnagyobb nemzetközi jogvédő szervezete a felhívás kiadásával globális kampányt indított a koronavírus elleni oltóanyagok általános hozzáférhetőségének biztosításáért. Az AI közleménye szerint a gazdag országok - amelyekben a világ népességének mindössze 16 százaléka él - a hozzáférhető oltóanyag-készleteknek több mint a felét felvásárolták. Ugyanezek az országok a világszerte eddig beadott dózisok több mint 60 százalékát használták fel, miközben száznál több azoknak az országoknak a száma, amelyekben még egyetlen embert sem oltottak be. Stephen Cockburn, az Amnesty International gazdasági és társadalmi igazságossági programokért felelős igazgatója a felhívásban úgy fogalmazott: a legnagyobb jelentőségű és leginkább vitatott társadalmi kérdések közé tartozik ma az, hogy ki, mikor és mennyiért jut hozzá a koronavírus elleni oltáshoz, és a választ erre a kérdésre az erős országok és vállalatok érdekei diktálják.
A jogvédő szervezet szerint a gyógyszeripari vállalatok és a gazdag országok magatartása miatt világszerte többmilliárd ember számára vált valószínűtlenné, hogy az idén akár egyetlen adag életmentő oltást megkaphasson. Az AI felhívása szerint az oltóanyagokat gyártó vállalatok, köztük az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer/BioNTech milliárdos juttatásokat kaptak az adófizetők pénzéből a vakcinák kifejlesztésére és előállítására, ezek a cégek azonban - több más vállalathoz hasonlóan - nem hajlandók közzétenni kutatási eredményeiket, tudásanyagukat és technológiájukat. Emiatt más gyógyszeripari cégek nem tudják felhasználni ezeket a tudományos eredményeket saját oltóanyag-gyártásuk felfuttatására, pedig ez is növelné a kínálatot, és az alacsonyabb költségvetésű országok számára is hozzáférhetővé tenné a vakcinát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már tavaly májusban létrehozta a gyártási technológiák hozzáférhetővé tételére szolgáló platformot (Technology Access Pool, C-TAP), amelyen a vállalatok adatokat és tudásanyagot tehetnek közzé, emellett gyártást és technológia-átadást engedélyezhetnek más gyártóknak, annak érdekében, hogy az oltóanyagok mindenki számára gyorsabban hozzáférhetővé váljanak. Mindeddig azonban egyetlen gyógyszeripari vállalat sem csatlakozott a C-TAP-hez - áll az Amnesty International csütörtöki kampányindító közleményében. Az Amnesty International közölte: kampánya arra irányul, hogy a gyártók - köztük az AstraZeneca, a Pfizer, a BioNTech és a Moderna - tegyék közzé tudásanyagukat és technológiájukat, annak érdekében, hogy a világon mindenki méltányos eséllyel juthasson hozzá a koronavírus elleni oltáshoz.

Dánia is felfüggeszti az AstraZeneca használatát

napi.hu
Publikálás dátuma
2021.03.11. 12:03

Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
A beoltottak körében több súlyos vérrögképződéses esetről érkezett jelentés. Ezek egyike halálos kimenetelű volt.
A dán egészségügyi hatóság csütörtökön ideiglenesen, legalább 14 napra felfüggesztette az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinák beadását.  A hatóság közleménye szerint a döntés azután született meg, hogy a beoltottak körében több súlyos vérrögképződéses esetről érkezett jelentés. Ezek egyike halálos kimenetelű volt - írta meg a napi.huBusiness Insideren olvasható cikk alapján. A hatóság ennek ellenére azt közölte, hogy még nem egyértelmű, hogy a vérrögképződés összefüggésben van-e a vakcinával. Korábban hasonlóan döntött Ausztria is - írta meg a Népszava.
Az AstraZeneca a Business Insidernek nem kommentálta az esetet.

Csak Aszád lehet biztos a jövőjében

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.03.11. 10:30

Fotó: OMAR HAJ KADOUR / AFP
“Bárcsak másik országban élnék, ami biztonságos, és vannak ott iskolák és játékok” - ezt kívánja egy hétéves szír kislány, aki édesanyjával és testvéreivel együtt az észak-szíriai Idlib egyik menekülttáborában él.
A család három éve kényszerült elhagyni otthonát a harcok miatt; eleinte közeli településeken húzták meg magukat, abban a reményben, hogy hamar visszatérhetnek, ám a háború nem hagyott alább, ezért költöztek az idlibi táborba. A sátor, amit magukkal hoztak, nem sokat ér, mivel alig nyújt védelmet a dermesztő téli hideggel vagy a rekkenő nyári hőséggel szemben, és a kislány sem érzi magát biztonságban benne. A gyermek arról beszélt: szeretné, ha végleg lezárulna a háború, újjáépítenék az országot, hazatérhetnének, halálfélelem nélkül járhatnának iskolába és lenne elég élelem. Azt is elmesélte, hogy felnőttként tanár szeretne lenni, hogy segítsen írni-olvasni megtanulni a körülötte élő lányoknak. A kislány történetét a Save the Children (Mentsétek meg a Gyermekeket) nevű nemzetközi segélyszervezet osztotta meg, amely öt különböző országban, 1904 szír kiskorú részvételével készített felmérést a szíriai polgárháború kitörésének tizedik évfordulójára. A kutatás szerint az otthonukból elmenekült 13 és 17 év közötti szírek több mint háromnegyede nem szeretne a következő két évben Szíriában élni - még azoknak közel harmada  sem, akik az országok belül leltek menedékre. Ők egyszerűen nem látnak esélyt a boldogulásra a polgárháború által romba döntött hazájukban. Habár Szíriában a harcok tavaly tavasz óta többnyire szünetelnek, a béke még mindig elérhetetlen messzeségben van. Nem úgy tűnik, hogy Bassár El-Aszád elnök a megegyezésre törekedne. Miért is tenné? A kormányerők brutális eszközökkel, Oroszország és Irán segítségével majdnem teljesen leverték a felkelést, a rezsim győzelmét pedig a rivális arab országok is elfogadták. A széljárás annyira megváltozott, hogy a néhány éve még a szír iszlamista felkelőket támogató Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, Abdulláh Bin Zájed kedden orosz kollégája oldalán már arra panaszkodott, hogy az amerikai szankciók bonyolítják a regionális megbékélésre irányuló erőfeszítéseket és Szíria újjáépítését. Washington a büntetőintézkedésekkel el akarta számoltatni az Aszád-rezsimet a lakosság ellen elkövetett atrocitásokért - köztük azért, hogy a tüntetők közé lövettek, halálra kínozták a foglyokat és vegyi fegyvereket vetettek be. Ugyanakkor az is igaz, hogy helyreállítás nélkül a szíriai civilek helyzete kilátástalan marad. A legvalószínűbb forgatókönyvnek most az tűnik, hogy a damaszkuszi vezetés megússza a felelősségre vonást, Aszádra pedig fényes jövő vár. A szír elnök a hivatalos közlések szerint ugyan enyhe lefolyású koronavírus-fertőzésben szenved, ám úgy tűnik, rövid időn belül kijöhet a karanténból, és hamarosan külpolitikai elszigeteltsége is megszűnhet.