– Most látom először a benyújtott jogszabályt – mondta a Népszavának Erő Zoltán, Budapest főépítésze, miután a korábbi ígéreteit megszegve úgy terjesztette a parlament elé az önkormányzatok építésügyi jogköreit is érintő salátatörvényt a kormány, hogy bárkivel egyeztetett volna. Erő Zoltán a korábbi tapasztalatok alapján semmi jóra nem számít a törvénymódosítás kapcsán. A városvezetés leginkább attól tart, hogy az új építési szabályozási rendben elvész a főváros kerületek feletti irányító szerepe, így Budapest nem fejlődhet tovább egységes városként, helyette 23 kisváros verseng majd egymással.
Így elképzelhető, hogy a szabályozási jogköröket oly módon szűkíti a kormány, hogy a főváros nem jelölhet ki például új főutakat vagy villamosvonalakat. A törvényjavaslatból ez egyelőre nem olvasható ki, ám nem tudni, mit tartalmaz majd a végrehajtási kormányrendelet – magyarázza Erő Zoltán. Az mindenesetre nem jó jel, hogy a jogszabály eleve eltörölné a főváros jogát a beépítési sűrűség és az épületek párkánymagasságának maghatározására, vagyis a kerületek maguk dönthetnének arról, hol milyen nagy és magas épület húzható fel.
Mint arról a Népszava korábban többször is beszámolt, a kormány alaposan átszabná az önkormányzatok építésszabályozási jogköreit. (Az építéshatósági jogköröket már korábban elvették és átadták a kormányhivataloknak.) A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott jogszabályt a Miniszterelnökség készítette elő, ebből kiderül, hogy korábban kiszivárgott tervezet több ponton is módosult, mire a parlament elé került.
A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról címet viselő salátatörvény már első változatban is nagyon sok – összesen 31 törvény – módosítására tett javaslatot, de a végleges variánst két újabbal bővítették. A társasházi törvény beemelése még érthető, hiszen abban a lakáson belüli építési tevékenységről van szó, amelyhez egyébként a törvény elfogadása esetén nem lesz szükség a társasház hozzájárulására, mint ahogy bizonyos esetekben az alapító okirat módosításához is elég lesz az egyszerű társasházi közgyűlési többség.
Akad olyan rész is a salátatörvényben, amely éppenséggel kikerült a végleges változatból. Az ok éppoly talányos, mint az új paragrafusok bekerülése esetén. Így például teljes egészében törölték a településfejlesztés és a településrendezés céljai közül „a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentését és a következményeihez való alkalmazkodást”. Ezzel erősen megkérdőjeleződik a tervezethez készült alátámasztó dokumentumban megjelölt törvényalkotói szándék, miszerint a klímavédelem céljait be kell emelni a településfejlesztési gondolkodásba. A másik cél az egyszerűsítés és a gyorsítás volt. Ehhez képest most a címből is kihúzták azt a kitételt, miszerint „a települési önkormányzatok terheinek csökkentése érdekében” alkották volna.
De törölték az építési tilalom – szabályzatkészítés ideje alatti – elrendelésére, illetve a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket, és a Balaton parti sétányt és a partvonal határait kijelölő meghatározást is. Ennél aggasztóbb, hogy az új utak kialakításához szükséges szabályozási vonal kijelölését is kivették az önkormányzatok kezéből, így a beépíthetővé váló zártkerti vagy üdülőterületi telkek tulajdonosainak belátásán múlik majd, hogy a meglévő szűk utcácskák kiszélesíthetőek-e annyira, hogy ott elvezethetőek legyenek a közművek és épülhessen járda. Ráadásul az erre a célra kisajátított területért fizetnie is kellene az önkormányzatoknak.
Benne maradt viszont az a passzus, amely tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg az érintett építési övezetre és építési telekre vonatkozó követelményeket, amelyek felülírják az érintett önkormányzat – a fővárosban a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat – hatályban lévő településterveinek kormányrendelettel ellentétes szabályait. Módosult a törvény hatályba lépésének ideje is, amely a korábbi július elsejéről 2022. január elsejére tolódott ki.
