Sebastian Kurz vakcinagyártásról álmodik

Ausztria, Dániával és Izrallel közösen fog oltásokat gyártani - járta be a hír a sajtót az osztrák kancellár jeruzsálemi útja óta. A gyógyszeriparban otthonosan mozgó volt gazdasági miniszter azonban állítja: már az egészségügy digitalizációja is előrelépés lenne.

Tizenöt millió adagról 20 millióra növeli a nyárig gyártási kapacitását az osztrák Polymun cég. Az 1992-ben alapított klosterneuburgi biotechnológiai vállalkozás úgynevezett "lipid nanorészecskéket" gyárt, azt a különleges „csomagolóanyagot“, amely megakadályozza az mRNS (szállító ribonukleinsav) gyors lebomlását. Az mRNS-t a sejtbe juttatva olyan fehérjék termelésére késztetik a szervezetet, amelyek betegségek, fertőzések gyógyítására alkalmasak. A különleges csomagolóanyagot, amelyhez a Polymun a lipidet Kanadából és az Egyesült Államokból szerzi be, a covid elleni oltás úttörőjének, a Pfizer/BioNTech cégeknek szállítja. A kapacitás növeléséről szóló hír jelentőségét mutatja, hogy az erről múlt pénteken összehívott sajtóértekezletet a családi vállalkozás tulajdonosa, Hermann Kattinger közösen tartotta az osztrák kancellárral.

Sebastian Kurz pár nappal korábban Izraelben járt villámlátogatáson, hogy a koronavírus elleni védőoltásos védekezésben világelső ország miniszterelnökével, Benjamin Netanjáhuval közös vakcinakutatásról, fejlesztésről, gyártásról tanácskozzon. A jeruzsálemi útra vele ment a dán kormányfő is, növelendő az út jelentőségét. Az uniós országok is felkapták a fejüket a hír hallatán, arra következtettek, hogy Bécs elunta a lassú brüsszeli szérumbeszerzést, keresi az új lehetőségeket. Kurznak, aki különleges viszonyt ápol „Bibivel“, atyai barátjának tekinti, már tavaly májusban felajánlotta az izraeli miniszterelnök, hogy álljanak össze oltáskutatásra, kutatásra, gyártásra, de akkor a kancellár, hangoztatva európai hűségét, hárított, s a kollektív uniós beszerzést választotta.

A március eleji jeruzsálemi látogatás csupán pár óra volt, az eredetileg a Teva gyógyszermultinál tervezett látogatást ki is húzták a programból. A három résztvevő a nagyszabású terveket egy 50 millió eurós alapítvány tervével intézte el, jóllehet az ilyen programok sokszáz milliónál kezdődnek. Az elemzők meg is állapították, hogy Izraelnek nincs saját vakcinája, a "Brilife"-nak nevezett, eredetileg idén nyárra ígért szérum, még csak a kísérleti stádium második szintjénél tart, a gyártáshoz szükséges anyagokat az oltásbajnok Izrael kizárólag importból szerzi be. A közel-keleti ország élenjár a rákkutatásban, de a virológiában nem. Ausztriához hasonlóan nincs elég tudományos munkatársa, és a kísérletek harmadik fázisához önkéntes próbajelentkezőkből is kevés van. (Az osztrák sajtó gúnyosan javasolta is, hogy Ausztria polgármestereit kellene Izraelnek felajánlani, ők az oltás idején gyakran tolakodtak a sorok élére.)

Az osztrák oltóanyag előállítása, amelyet az ifjú kancellár a fejébe vett, ugyanolyan fantazmagória, mint hosszú évekig az „ausztro-Porsche“ gyártásának ötlete volt, mondják a kételkedők, hivatkozva a gyakorlatra, hogy egy vakcina kifejlesztése általában legalább öt esztendőt vesz igénybe. A néppárti kormányfő szerint viszont nem a nulláról kell kezdeni, a hol élettan-tudománynak, hol biotechnológiának, hol gyógyszerkutatásnak mondott ágazat Ausztriában 917 vállalkozást mondhat magáénak, ezek együttes ausztriai forgalma 22,4 milliárd euró, kutatási+fejlesztési ráfordításaik elérik az 1,24 milliárd eurót. Híres nemzetközi cégek telepedtek meg az országban. A német Boehringer Ingelheim 2014 óta 1,4 milliárd eurót folyatott bécsi K+F tevékenységére, a svájci Octapharma új kutatási központja kiépítésére Bécsben 142 milliót költött, a svájci Novartis 200 millió erót adott ki tiroli termelésre, a Merck MSD Animal Healt Kremsben nyitott új állati szérumgyártót 430 millióért, a Pfizer pedig a Duna menti Orthban kifejlesztett nemzetközi minőségellenőrző központba invesztált 50 milliót.

A családi vállalkozásban működő Polymun Hermann Kattinger a kizárólagos tulajdonos, fia Dietmar a cég vezérigazgatója. A 80 tudóst foglalkoztató céget már tavaly októberben meglátogatta illetékes miniszterei társaságában Sebastian Kurz, az izraeli út előtt pedig fontosnak tartotta kimondani, miközben a Novartis és a Pfizer ausztriai vezetőivel is tárgyalt, hogy a Polymunnak a koronavírus elleni osztrák oltóanyag megalkotásában meghatározó szerepe lesz. A kancellárnak meggyőződése, hogy a vírus, főként újabb és újabb mutánsai révén egyelőre nem tűnik el a színről, érdemes hosszútávon készülni az ellenanyag gyártására.

Bár Ausztriában jelenleg csak négy helyen folyik oltóanyaggyártás - Kundlban a Novartis/Penicillin, Kremsben az MSD, Orthban a Pfizer/FSME, Bécsben pedig a Boehringer Ingelheim - , de a nagyértékű oltóanyag termelési knowhow-jával az ország rendelkezik, csak a kapacitások hiányoznak. Ez a meggyőződése a volt osztrák gazdasági miniszternek, a gyógyszergyártással foglalkozó Martin Bartensteinnek is, aki eltanácsolja a kormányt attól, hogy meggondolatlanul elhagyja az európai közös beszerzéseket. A szakember véleménye szerint az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) nem kellene mindig az Egyesült Államok és Egyesült Királyság mögött kullognia, a Johnson and Johnson vakcináját például náluk gyorsabban forgalomba engedhetné. Bartenstein nem hisz az önálló osztrák-izraeli-dán vakcina megszületésében, annak viszont nagy jelentőséget tulajdonítana, ha Ausztria - izraeli mintára - meg tudná valósítani az egészségügyi rendszer professzionális digitalizációját.