Rác fürdő;

2021-03-12 08:42:30

Elárverezik a Rác fürdőt

Hosszas várakoztatás után a felszámoló éppen akkor hirdette meg a sok éve pusztuló fürdőt és szállodát, amikor a főváros pénzügyi helyzete a legbizonytalanabb.

Nyilvános árverésen értékesítené a felújított, de soha meg nem nyitott Rác fürdőt és a mellé épített 67 szobás szállodát a fenti ingatlanokat birtokló Rác Nosztalgia Kft. felszámolásával megbízott a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.. Az elektronikus licit március 26-án indul és április 12-ig tart. A kikiáltási ár és egyúttal az ingatlanokért fizetendő minimális összeg valamivel több mint 5 milliárd (5 088 240 000) forint, az árverésen való részvételhez megfizetendő előleg összege 254,4 millió forint.

Az I. kerületben, a Gellérthegy lábánál lévő fürdőt és a 2070 négyzetméteres szállodát csak egyben adják el. Az ingatlanokat több követelés is terheli. A hotel eladási árából 335,2 milliót szeretne megkapni a fővárosi önkormányzat vételár-követelés címén, 3,85 millió eurót és csaknem 1,6 milliárd forintot kér a Rác Beruházó Kft.( az üzletrészén alapított jelzálogjog okán valójában a fővárosi tulajdonú REK Kft.), míg a Budapest Gyógyfürdő és Hévízei (BGYH) Zrt. 23,3 millió eurót + 94 millió forintot meg nem fizetett kölcsön címén. Utóbbi a 3333 négyzetméteres műemléki védettséget élvező fürdőt is terheli. Az üzletet kissé bonyolítja, hogy az épületek alatti földterület a főváros tulajdona, a fürdő üzemeltetéséhez szükséges vízjogokkal pedig a BGYH rendelkezik. A fürdő esetében az államnak, a fővárosi önkormányzatnak és a BGYH-nak is van elővásárlási joga. Megkezdődik tehát a végső versenyfutás az ingatlanokért.

A fővárosi önkormányzat már korábban is tartott attól, hogy kiéneklik a kezükből a fürdőt és a szállodát. Ha így lenne, akkor a fővárosi önkormányzat csak magát – pontosabban az előző, Tarlós-féle városvezetést – hibáztathatná, ugyanis a jelenlegi helyzet nekik köszönhető. A felszámolási eljárást a fővárosi önkormányzat kezdeményezte a cég ellen, amelynek pedig maga is résztulajdonosa.

A Rác fürdő rekonstrukciója az M4-es metró és a Bálna mellett egy másik olyan projekt, amelyet még Demszky Gábor főpolgármestersége idejében indítottak el, de a Fidesz már ellenzékben is támadta. Tarlós István főpolgármesterré választása után mindkét beruházást megállították. Az M4-es metró új kocsijait szállító Alstom szerződését felmondták, a francia cég azonban perelt, így a 4-es metrót Tarlós második választási győzelme előtt átadták, azóta is az Alstom kocsik futnak rajta. Némi huzakodás és perlekedés után, jelentős csúszással, de a Bálnát is befejezték, majd a Tarlós -féle városvezetés az előző önkormányzati ciklusban eladta az államnak. A fürdő és a szálloda nem volt ilyen szerencsés, hiába készült el 2011-ben, mégsem nyithatott ki.

A fővárosi önkormányzat 2002-ben hozta létre a Rác Nosztalgia Kft.-t a fürdő felújítására. A főváros az építmények alatti földterületet vitte a közös üzletbe, míg a betársuló Rác Beruházó Kft. vállalta a felújítást és egy 67 szobás szálloda megépítését. A 16 ezer négyzetméteres komplexum kivitelezése 2005-ben kezdődött, a nyitást 2010 májusára ígérték.

Csakhogy a 2010-es önkormányzati választásokon a beruházást már korábban is élesen támadó Tarlós István került a főpolgármesteri székbe. A BGYH néhány hónap múlva bíróság elé citálta a Rác Nosztalgia Kft.-t, amelynek negyedrészben maga is tulajdonosa volt. Egy év múlva peren kívüli egyezséget kötöttek, de akkorra már kicsúszott a főváros kezéből az irányítás. A beruházáshoz 7,6 milliárd forintos kölcsönt nyújtó MFB megorrolt a háta mögött kötött egyezség miatt, és felmondta a céggel kötött hitelszerződést. Időközben lejárt a Rác Nosztalgia Kft. csődvédelme is, ami azzal fenyegetett, hogy dobra verik a fürdőt és a szállodát.

Ezzel elúszott volna a 250 milliós állami támogatás és az apportként bevitt telek. A főváros ekkor a költségvetési tartalékok terhére, erősen diszkontáron megvásárolta az MFB követeléseit, majd felszámolási eljárást kezdeményezett a Rác Nosztalgia Kft., illetve a Rác Beruházó Kft. ellen. Ez tart még ma is.

A főváros kérésére a kormány időközben stratégiailag kiemelt vállalkozásokká minősítette a két céget, így az ügy az állami felszámolóhoz a Nemzeti Reorganizációs Kft.-hez – azon belül is a kormány kedvenc felszámolójához, Börcsök Sándorhoz került. A cég akkor a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete alá tartozott, amelynek vezérigazgatója akkortájt Szivek Norbert, Tiborcz István többszörös üzleti partnere volt.

Mindez nem maradt következmények nélkül. 2016 őszén az MFB váratlan fordulatként azzal kereste meg a fővárost, hogy bontsák fel a korábbi 2,2 milliárdos megállapodást, cserébe a bank által képviselt potenciális befektető 8 hónapon belül megnyitja a szállodát és a fürdőt, kamat címén pedig 890 millió forintot fizet a fővárosnak. A titokzatos befektető az akkori hírek szerint az Orbán Ráhel – Tiborcz István házaspár érdekköréből került volna ki. A Fővárosi Közgyűlés kínosra sikeredett közjáték után visszautasította az ajánlatot.

S akkor megindult a nagy időhúzás. A Rác Beruházó Befektető és Szolgáltató Kft. (RB) felszámolását 2016 nyarán, míg a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft.-ét (RN) 2016 decemberében rendelte el a Fővárosi Törvényszék. A stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetek felszámolási zárómérlegének elkészítésére ugyan 270 napot ad a törvény, de ez meghosszabbítható. Az eljárások többsége azért egy év alatt lezárul, de a kényesebbek évekig húzódnak. A főváros eleve másfél-két évvel számolt a Rác fürdőnél, de már ezen is réges-régen túlfutottak.

A 2019-ben megválasztott új városvezetés lépéskényszerbe került. Egyrészt attól tartottak, hogy különféle háttéralkuk miatt nagyon nyomott áron kel el az ingatlanegyüttes és akkor elúsznak az eddig beletett milliárdok. Másrészt 2019 decemberében lejárt a fürdő megvételével megbízott REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.-nek adott megbízási szerződés. A Karácsony Gergely vezette új közgyűlésnek így meg kellett erősítenie a Tarlós-kabinet korábbi döntését, miszerint legfeljebb 7,4 milliárd forint erejéig szálljon be a licitbe, ha a felszámoló végre meghirdeti a fürdőt és a hotelt értékesítésre. Ha a főváros nem ad utasítást erre, akkor a REK Kft. nem tehet ajánlatot. Ha pedig más veszi meg a fürdőt és a szállodát az árverésen, akkor a fővárosi önkormányzat hiába vásárolta meg a beruházáshoz 7,6 milliárd forintos kölcsönt nyújtó MFB-től 2,2 milliárd forintért a követelést és költött azóta százmilliókat ügyvédekre, őrzésre, fenntartásra, a cégek üzemeltetésére – a pénz elúszik. Ezt pedig semmiképpen nem akarták megkockáztatni.

A fővárosi önkormányzatnak jelen pénzügyi helyzetében aligha lesz pénze a felújításra. Nagy kérdés, hogy a licitben meddig tud elmenni. Már korábban is úgy tervezték, hogy csak a fürdőt tartanák meg, amelynek üzemeltetését a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.-re bíznák. A hotelt viszont nem vennék a nyakukba. A létesítmény kettéválasztásával megszabadulnának a szállodafelújítás milliárdos nyűgétől, az épületek alatti, illetve az előtte lévő sétány telkéért pedig földhasználati díjat kérhetne a főváros. Szőke László, a BGYH azóta menesztett vezérigazgatója nagyon is ambicionálta volna ezt a változatot. Szőke egyébként kedvtelve hirdette magáról, hogy addig is ő akadályozta meg a fürdő és a szálloda eladását. Lehet benne igazság. A fürdő ugyanis mit sem ér víz nélkül, márpedig gyógyvizet csak a BGYH közvetítésével kaphatna az új tulajdonosa, csakhogy a fürdős cég mindössze öt évre hajlandó garantálni a vízhasználatot. Márpedig egy milliárdokért megvásárolt, majd újabb milliárdokért felújított fürdő víz nélkül nem éppen vonzó üzlet. Az évekig tartó alkudozás során a 2011-re gyönyörűen felújított fürdőt és az újonnan megépített szállodát gyakorlatilag újra fel kell újítani. Ennek költsége sok milliárdos tétel lesz.