Előfizetés

Stoppolnák a kivándorlást Budapestről

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.13. 07:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kollektív lakástulajdonban látja a jövőt a főváros, de nem szocialista, hanem nyugati minta alapján. A cél: legyenek megfizethető árú lakások Budapesten.
Az elmúlt öt évben hatvanezer fővel többen költöztek ki a fővárosi agglomerációba, mint ahányan beköltöztek Budapestre. Az exodus egyik legfontosabb oka a megfizethető lakások hiánya. Csakhogy a kiköltözők nem teljesen hagyják el a várost, többségük továbbra is ide jár dolgozni, gyerekeiknek itt keresnek óvodát, iskolát, itt veszik igénybe a szolgáltatásokat. Mindez olyan autóforgalom-növekedést eredményez, amit Budapest már alig képes kezelni. A főváros a társadalom széles rétegei számára megfizethető lakásszektor bővítésével fordítana a trenden. Az új lakásmodellek bevezetésével 2027-re 45-75 ezer a jelenlegi piaci árnál olcsóbb lakhatási megoldással bővítené a kínálatot.  Az új Integrált Településfejlesztési Stratégia kiemelt szempontként tekint a lakhatási válság kezelésére. A legjobb az lenne, ha a kormány nagy hatású bérlakás építési programot indítana, de erre jelenleg kevés az esély. Ráadásul az állami programok szinte kivétel nélkül a biztos jövedelemmel, önerővel rendelkező rétegeknek szólnak. Tavaly tizenegyszer annyit költött a kormány szociális szempontokat figyelmen kívül hagyó lakáspolitikai intézkedésekre – például a csok-ra –, mint a rászorultság alapján adott támogatásokra.  A főváros így olyan alternatív megoldásokat keresett, amelyekkel érdemi változások érhetőek el – magyarázta a Népszavának Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, aki szerint három fő probléma van a lakhatással Budapesten. Nincsenek olcsó, a lakosság széles rétegei számára megfizethető lakások, a javarészt informális keretek között működő magánbérleti szektor bizonytalan és drága, ráadásul nagyon erős a diszkrimináció például a kisgyermekes családokkal és a romákkal szemben. S végül az önkormányzatok költségvetési helyzete – különösen most a járvány, a válság és a kormányzati megszorítások miatt – nem teszi lehetővé a szociális lakásépítést. A kormány lakáspolitikája az igazságtalanságán túl árfelhajtó hatású is, ráadásul sokkal csekélyebb a társadalmi hasznossága, mint lehetne. 
A főváros által megbízott szakmai csapat olyan megoldásokat keresett – tekintettel a szűkös forrásokra – amely elszakad a tégla-malter-beton szentháromságtól, kisebb tőkebefektetést igényel és lehetővé teszi az önkormányzatok, illetve a magántulajdonosok bevonását. Az egyik modell a távlati célként 2500-9000 ingatlannal működő szociális lakásügynökség, amely kihasználja a meglévő, de üresen álló magánlakásokban rejlő kapacitást. Jelenleg ugyanis a lakásállomány 12 százaléka üres, Budapesten ez 100 ezer ingatlant jelent. Ezt a szabadon lévő kapacitást úgy használnák ki, hogy a piacinál olcsóbb legyen, ugyanakkor mindkét fél – a bérlő és a tulajdonos – számára biztonságossá tegye az ügyletet. A szociális lakásügynökség modellje lassan tíz éve forog a szakmai köztudatban, több önkormányzat beemelte a programjába és kísérleti projektek is indultak, de valódi áttörést nem sikerült elérni – ismeri el Hegedűs József szociológus, a Városkutatás Kft. egyik alapító vezetője, a modell hazai bevezetésének „atyja”. Az elgondolás alapja az, hogy a lakástulajdonosok a piaci árnál 20 százalékkal olcsóbban adják ki lakásukat az ügynökség által közvetített bérlőnek. Az ügynökség – és a mögötte álló önkormányzat – az árengedményért cserébe átvállalja a kiadás kockázatát: garantálja a lakás folyamatos „töltését”, illetve azt, hogy a bérlő nem tesz kárt a berendezésben, és nem halmoz fel közüzemi tartozásokat. Ennek fejében viszont az ügynökség választhatja ki a bérlőt, jellemzően szociális szempontok szerint. De az adott településen hiányzó állások (rendőr, tűzoltó, tanár, ápoló stb.) betöltése is lehet cél. A modell működtetése azonban elég drága, így ahhoz, hogy elterjedhessen, javítani kell a pénzügyi biztonságán. A módszer csiszolására most egy unió által támogatott nemzetközi program indult a modellt kisléptékben már a gyakorlatban is alkalmazó Utcáról Lakásba Egyesület részvételével, amelyben Budapest mellett Varsó és Barcelona is részt vesz. A Hegedűs József által javasolt megoldás az lehet, hogy az ügynökségek ne a semmiből építkezzenek, hanem már az induláskor kapjanak egy tőkeköltséggel nem terhelt ingatlanvagyont – jellemzően az önkormányzati bérlakásállományt –, amelyeket megfelelő felújítás után részben nyomott bérleti díj fejében a rászorulóknak, részben magasabb áron, a piaci lakbér 60-80 százalékáért (négyzetméterenként 1800 forintért, 50 négyzetméteres lakás esetén havi 90 ezer forintért) adnának bérbe. Ez lehetővé tenné a keresztfinanszírozást, illetve esélyt adna a bérbe adható lakások számának növelésére a várható nyereségből. A bérleti díj emelését jelenleg jogszabály tiltja, de politikailag akkor is kockázatos lépés, ha a település szabad kezet kap – ismeri el Hegedűs. Csakhogy pénzügyi stabilitás nélkül a modell nem válhat katalizátorává a lakhatási válság kezelését célzó folyamatnak. A Városkutatás számításai szerint a lakosság 60 százaléka meg tudja fizetni a fent említett magasabb, de még nem piaci lakbért, főként, ha cserébe eltűnik a magánbérleti piacon meglévő kiszolgáltatottsága. A bérlakás-vagyon a „csendes” privatizáció okán folyamatosan fogy, jelenleg 5 százalékra tehető az arányuk, ami Budapesten 36 ezer önkormányzati lakást jelent.

Hiánypótlás

A Demszky- és a Tarlós-érában is felmerült, hogy a lakáshelyzetet rendezni kéne, de nem sokra jutottak. A Studio Metropolitana által 2004-ben írt középtávú lakásprogramból semmi sem valósult meg. A Tarlós István vezette kabinet végleg feladta az összvárosi lakáskoncepció gondolatát: a 2014-ben elkészült koncepció kizárólag a fővárosi tulajdonban lévő önkormányzati lakásokkal foglalkozott. 2016-ban az olimpiai pályázat kötelező elemeként ugyan készült egy bérlakás-koncepció, de ezt Fővárosi Közgyűlés végül nem fogadta el. Karácsony Gergely a 2019-es önkormányzati választásokon aktív, összvárosi lakáspolitikát ígért. Ennek első eleme a lakáskoncepció, amely egyelőre csak munkaanyag. A programokról a részletek kidolgozása után, legkorábban ősszel dönthet a Fővárosi Közgyűlés.

Hisznek a közösség erejében

A programban van egy új elem is: a külföldön már nagy karriert befutott „kollektív lakhatási modell”. Sokféle változata alakult ki az elmúlt évtizedekben, de ezek mindegyikében közös, hogy azokat célozza meg, akiknek van némi tőkéjük (ez lehet családi támogatás, lakástakarék, vagy éppen babahitel) és állandó jövedelmük, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy belépjenek a lakáspiacra. Gondoljunk például egy tanítónő-rendőr házaspárra, akik a szülőktől kapnak ugyan néhány milliót, állásuk is van, de ebből nem tudnak megvenni egy 30 milliós lakást. A modell szerint az állam vagy az önkormányzat biztosít ehhez támogatást egy üres telek, vagy egy felújítandó, átalakítandó épület – mondjuk egy régi, üres iskola, vagy egykori üzem – ingyenes átadásával. De az is lehetséges, hogy a szövetkezetbe tömörült tagok által összeadott önerő pótlásaként további támogatást ad, illetve hitelt vesz fel, vagy kezességet vállal a lakások kialakításához szükséges költségekre. Ezt a hitelt azután a lakók fizetik ki 15-20 év alatt a piaci lakbér 60-70 százalékát kitevő „közös költség” mellett. A lakhatás költsége az előzetes modellszámítások szerint egy XII. kerületi iskolaépületben kialakított 30 négyzetméteres garzon esetén havi 70 ezer forintra jönne ki rezsivel, az önkormányzati támogatás függvényében 1-3 millió forint önerő befizetése mellett, míg egy pesti peremkerület üres telkére felhúzott házban egy 52 négyzetméteres otthonért 3-9,5 milliós önerő mellett havi 148 ezerbe kerülne mindez. Az önerőbe beszámítható lenne az építkezés/felújítás során végzett munka is – ismerteti a koncepció lényegét Hegedűs József. A lakások a társasház közösségének kollektív tulajdonába kerülnek, és minden tag kizárólagos és határozatlan idejű használati jogot kapna. Ha az egyik tag elköltözne, akkor ezt a korlátozott tulajdonjogot adhatja el. A lakásért kapott vételárból azonban ki kell fizetnie a támogatás rá eső részét, illetve az értéknövekedés egy részét is. Öröklés esetén szintén ki kellene fizetni a belépéskori támogatás inflációval növelt összegét. A modell lehetőséget ad a közösségi, megfizethető lakásszektor állományának nagy arányú növelésére. A hét éves tervszám: 700-2800 lakás. Jó lakhatási körülményeket biztosítana fiatal pároknak, gyermekes családoknak. Ezenfelül arra is lehetőséget nyújtana, hogy lerobbant bérházakat, vagy panel toronyházakat újítsanak fel. S az sem megvetendő szempont, hogy a lakhatáshoz adott, közösségi adóból fizetett támogatás nem porlad szét magánvagyonokban, hanem benne marad a rendszerben és akár egymást követő generációknak biztosíthat emberhez méltó lakhatási körülményeket. 

Somogyi valóság: falubusszal mennek oltakozni

Doros Judit, Vas András
Publikálás dátuma
2021.03.13. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az elmúlt hét drasztikusan romló járványhelyzete megijesztette az embereket, már csak elvétve utasítják vissza a felajánlott vakcinát.
Hirtelen eltűntek az oltáslemondók, a vakcinák között válogatók, legalábbis ezt állították a lapunk által megkérdezett háziorvosok. Szerintük megfordult a tendencia, s immár nem nekik kell hívogatni a betegeket, ki adatná be magának valamelyik koronavírus elleni oltást, hanem egyre többen jelentkeznek náluk, hogy regisztráltak, s sürgetnék, hogy mihamarabb sorra kerüljenek. - Amit a kormány a propagandával nem tudott elérni, megtették az elmúlt bő egy hét folyamatosan romló vírusstatisztikái: megijedtek az emberek, s elhitték, a fertőzés ellen a legjobb védekezés, ha beoltatják magukat – mondta egy somogyi háziorvos. – Korábban tíz páciensemből, akiket felhívtam, hat-hét mondott igent az oltásra, most pillantok alatt összeáll egy-egy napra az oltandók listája. Az idősek eddig is fegyelmezettebbek, vagy legalábbis tudatosabbak voltak, az elmúlt napokban viszont rengeteg 40-50 éves jelentkezett, olyanok is, akik egy hónapja az interneten még az oltás ellen ágáltak. Egy baranyai háziorvos megjegyezte, megszűnt a vakcinák közötti válogatás is. Eleinte mindenki a Pfizer vagy a Moderna oltóanyagát szerette volna, az AstraZeneca és a kínai Sinopharm vakcinájában sokan kételkedtek, az orosz Szputnyikot pedig szinte teljesen elutasították. Utóbbival szemben akkora volt a bizalmatlanság, hogy – ha egyáltalán volt rá lehetőség, hogy kapjanak – az orvosok az elosztópontokon hagyták az orosz vakcinát, ugyanis senki sem hagyta beadatni magának. Az egyetlen kivételt egy nagyatádi család jelentette, aki háziorvosuk elmondása szerint mindhárman kifejezetten a Szputynikot kérték. - A héten AstraZenecával oltunk, jellemzően nincs is semmi ellenérzés iránta, bár a múlt hét végén az interneten megjelent osztrák és dél-koreai esetek kapcsán azért néhányan ódzkodtak tőle, de sikerült meggyőzni őket – magyarázta egy kaposvári háziorvos. – Láthatóan a romló vírushelyzet miatt az emberek jelenleg jobban félnek, hogy megfertőződnek, és kórházba, vagy még inkább lélegeztetőgépre kerülnek, mint amennyire tartanak a vakcinák mellékhatásaitól. Persze igazából mindegy, a lényeg, hogy ugrásszerűen megnőtt az oltási hajlandóság. Nem igazából az oltásokkal van a gond - hiszen például a saját, jellemzően háromezres betegszámú körzetükben eddig mindössze elvétve, egy-két esetben tagadták meg a vakcina felvételét az érintettek –, inkább az adminisztrációs háttér zavarai okoznak gondot – mondták el egri és Eger környéki falvak háziorvosai a Népszavának. Egyikük szerint komoly csalódottságot okoz az emberekben, hogy hiába regisztráltak elsők között az oltásra, van aki egyszerűen hiányzik a rendszerből, a jelentkezésükről nincs adat, visszajelzés, és az oltandók listájában sem szerepel. Ez független attól, hogy krónikus beteg, vagy egészséges páciensekről van-e szó. Volt, aki megpróbált újra regisztrálni, de a rendszer nem engedte, hogy ugyanarról az e-mail címről ezt megtegye, mások viszont annak ellenére kaptak visszajelzést az elvileg érvényes regisztrációjukról, hogy nem szerepelnek az oltandók listáján. A háziorvosok lapunknak azt mondták, ők ilyenkor tehetetlenek, nem nyúlhatnak bele a rendszerbe, ezért arra biztatják a betegeiket, hogy jelezzék ezt a hiányosságot a megfelelő fórumokon, és „harcolják ki” maguknak az oltást. A falvakban jellemzően megszervezték azt is, hogy az idősebbeket ne a családtagok szállítsák az oltópontokra, hanem az adott település falubuszával, szervezetten, s az adott időpontra menjenek be, s ott a tapasztalatok szerint rendben és gördülékenyen kapják meg a vakcinát az érintettek. Egerben az egyik házorvosi praxisban a náluk lévő listáról a betegek közel felét sikerült beoltani, zömmel a hatvan év felettieket: most itt is AstraZenecát adnak. Információik szerint a jövő héten a hatvan év alattiak oltását is elkezdik az oltóponton, vagyis az egri kórházban, ahol tudomásuk szerint az orosz vakcina lesz a soros.  

Soha nem regisztráltak ennyi új esetet

Meghalt 130, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 9011 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést - közölte a koronavirus.gov.hu pénteken. Az aktív fertőzöttek száma 134 652-re nőtt. Kórházban 8718 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 949-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 48 677-en vannak.

Füstbe ment terv: előznek a kormánytagok az oltásnál

Boda András Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.03.13. 06:20

Fotó: ORBÁN VIKTOR FACEBOOK-OLDALA
Nemcsak a lakosság, a kormány tagjainak oltása sem az előzetes tervek szerint történik.
Ez derül ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter utóbbi hetekben tett kijelentéseiből. Február 11-én azt mondta: „A kormánytagok azután kaphatnak vakcinát, hogy lezárult a 60 évesnél idősebbek oltása, kivéve az ennél idősebb kormánytagokat.” A 60 évesnél idősebbek oltása még nem fejeződött be, ezt csütörtökön maga Gulyás is elismerte, a miniszter mégis megerősítette: a múlt héten elkezdődött a kormánytagok oltása, ő maga például Szputnyik V vakcinát kapott. Orbán Viktor kormányfőt már február végén beoltották. Vagyis bár az ígérték, hogy a 60 évesnél fiatalabb kormánytagok csak a 60 év felettiek beoltása után kapnak vakcinát, ez mégsem így történt.  Megkérdeztük a Miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy miért nem tartották magukat eredeti tervükhöz, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Ugyanakkor Müller Cecília országos tiszti főorvos február végén az mondta: Orbán Viktornak azért ajánlotta a mielőbbi oltást, hogy példát mutathasson a lakosságnak. A kormánytagok védelmét pedig azért tartotta elengedhetetlennek, hogy az ország meg tudjon küzdeni a harmadik hullámmal. Mindez viszont felveti a kérdést, hogy minderre miért nem gondoltak két héttel korábban, amikor a kormánytagok oltási rendjéről beszélt Gulyás Gergely – akkor már ráadásul a harmadik hullám és az alacsony oltási hajlandóság sem okozhatott meglepetést. A járvány elleni küzdelem egyre élesebb, a fertőzés terjedése ugyanis még mindig felívelő ágban van, miközben a kórházi ellátás teljesítőképessége határa felé közelít. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) még tavaly tavasszal elkészített egy 32 oldalas etikai ajánlást, amely azt segíti felmérni, melyik betegnek jobbak az életkilátásai, ha nincsenek meg valamennyi súlyos állapotban lévő ápolt ellátásának feltételei. Bár már vannak kórházak, amelyekben kénytelenek használni az irányelveket – ez Hegedüs Zsoltnak, a MOK etikai kollégiuma vezetőjének RTL-nek adott nyilatkozatából derült ki –, Falus Ferenc korábbi tiszti főorvos szerint a legtöbb fekvőbeteg-intézményben még nem érkezett el ez a kritikus pont. Falus a Népszavának kifejtette, az ilyen kiélezett helyzeteket ma még a betegek átirányításával többnyire el lehet kerülni, mert a mentőszolgálat tudja, hol van szabad kapacitás. Közölte, akkor lesz baj, ha olyan gyorsan telnek meg a Covid- osztályok, hogy nem lesz idő a kapacitás jelentésére, így mire a 30 kilométerre lévő váci kórházba ér a mentő egy újpesti beteggel, már ott sem lesz hely. Falus Ferenc hangsúlyozta, a legfontosabb adat nem hozzáférhető, nem látjuk tisztán, hogy hány intenzíves ágy működik az országban, ennek mekkora hányada szabad. – Nem lehet tudni, hogy hol kritikus a helyzet, a kórházi vezetőknek ugyanis hónapokkal ezelőtt megtiltották az adatok kiadását, központi nyilvános adatbázis pedig nincs – mondta a volt tiszti főorvos, aki szerint arról sincs információ, hogy elérte-e az intenzívkapacitás az ígért kétezer ágyat, vagy ha nem, mennyit sikerült javítani az eredetileg 1100 ágyas ellátottságon. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság tavaly novemberben tartott online konferenciát a járványhelyzetben alkalmazható megoldásokról; akkor ötezer beteg volt kórházban a koronavírus szövődményei miatt, és 378-an szorultak gépi lélegeztetésre, amit a szakemberek már akkor kritikus telítettségnek mondtak. Ehhez képest most a járvány harmadik hullámának még mindig a felfutó ágában vagyunk, a tegnap reggeli adatok szerint 8718 ember szorult kórházi kezelésre, 949-en pedig lélegeztetőgépre, miközben egyetlen nap alatt több mint kilencezer új beteget regisztráltak, és 130 volt a vírus áldozatainak napi száma.

Müller rendelete

Müller Cecília országos tiszti főorvos péntek délután elrendelte, hogy a háziorvosok hétvégén és munkaszüneti napokon is kötelezően oltsanak, ha van náluk beadható vakcina, s azt az idősek otthonában is beadhatják. Teljes napért 80 ezer forintot kapnak, de ha csak a berendelt betegek fele megy el, akkor kevesebbet. Az érintett 60 év feletti regisztráltak pedig levelet kaptak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, hogy kitöltött nyomtatvánnyal várhassák a háziorvosi telefonokat.