Előfizetés

Baleset miatt forgalomkorlátozás van az M1-esen Budapest felé

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.15. 08:24
Képünk illusztráció Forrás: Shutterstok
A sztráda Budapest felé vezető oldalát lezárták.
Felborult egy autószállító tréler az M1-es autópályán a bábolnai pihenő és a Komárom-Kisbér csomópont között. Emiatt a Budapest felé vezető oldalon, a 89-es kilométernél forgalomkorlátozásra, sávzárásra kell számítani - tette közzé hétfő reggel honlapján az Útinform. A katasztrófavédelem az MTI-vel azt közölte, hogy a sztráda Budapest felé vezető oldalát lezárták, mert több jármű karambolozott az M1-esen, Ács térségében. A mentők is a helyszínen vannak - írták.    

Sajtódíjak a szabad sajtó ünnepén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.15. 08:15

Fotó: MÚOSZ
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) idén is március 15-én hozta nyilvánosságra sajtónapi díjait: a Magyar Sajtódíj, a Földes Anna Interjúdíj, a Gazdasági Újságíró Díj és az Aranytoll Díj kitüntetettjeinek névsorát.
A Magyar Sajtódíj a MÚOSZ három éve alapított szakmai díja a legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére. Az idei díjazottak: a Telex szerkesztősége, Lukács Csaba (Magyar Hang) és Keller-Alánt Ákos (Szabad Európa). A Telex 2020 októberében indult, mára Magyarország egyik legnagyobb hírportáljává vált. Közösségi finanszírozásból működik. A Telex stábjának gerincét az Index.hu-nál 2020. július 24-én közösen távozó több tucat ember alkotja, akik a felmondásuk után úgy döntöttek, hogy a lehető legtöbben együtt maradva szeretnék a mostoha hazai sajtóhelyzeten változtatni. A Telex nagy erőssége a függetlenség: kívülről senki nem szól bele, miről írnak vagy kivel dolgoznak, kizárólag az újság szerkesztősége határozza meg a témaválasztást annak alapján, hogy egy adott történés mennyire fontos, érdekes és/vagy aktuális. Lukács Csaba a Magyar Hang hetilap újságíró-lapigazgatója. Bár lapot vezet, aktív szerző is egyben: riportjai, tudósításai, publicisztikái a mai magyar zsurnalisztika legkiválóbb darabjai közé tartoznak. Témái között sok a romániai vonatkozású (romániai EP-választások, romániai kizsákmányolt gyermekek, bukaresti építkezések, unitáriusok, Olténia, a székelyudvarhelyi járványkórház stb.), ami érthető, mivel szerzőjük Erdélyben nőtt fel, beszél románul, jól ismeri Romániát. Lukácstól ugyanakkor teljesen idegen a nemzeti, etnikai elfogultság, egyforma tisztelettel ír magyarokról és románokról. Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. A Magyar Sajtódíjra a közmédiában működő cenzúra mechanizmusainak, személyi összefüggéseinek és gyakorlatának részleteit bemutató írásaiért jelölték. A felterjesztő javaslat szerint: „Hogy a közmédia a Fidesz és a kormány politikai befolyása alatt áll, azt mindenki tudja, aki a magyar közéleti sajtóban dolgozik és/vagy fogyasztja a közmédia tartalmait. Keller-Alánt Ákosnak azonban sikerült cikksorozatában az érintetteket megszólaltatva kézzelfoghatóvá és átélhetővé tenni a politikai cenzúra működését. A cikkek a magyar sajtó teljes (nem kormányoldali) részét bejárták, és világszerte figyelmet keltettek. A cikksorozat a tavalyi évben az egyik legfontosabb közéleti tartalom volt a hazai médiában/médiáról.” A Földes Anna Interjúdíjat Serdült Viktória, a HVG munkatársa kapta a koronavírus-járvány második hullámának csúcsán Csilek András infektológussal készült interjújáért (Van az emberi szenvedésnek egy olyan foka, amit nem szabad megmutatni - https://hvg.hu/itthon/20201225_Csilek_Andras_koronavirus_nagyinterju). Serdült Viktória az egyetem mellett, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián tanulta az újságírást (többek között az iskola legendás vezetőjétől és tanárától, Földes Annától). Először a Magyar Hírlap külpolitikai rovatánál helyezkedett el. Dolgozott a Magyar Rádió hírszerkesztőségében, vezető szerkesztő volt a Blikknél. Az Origo és a Zoom érintésével érkezett a hvg.hu szerkesztőségébe. A belpolitikai rovat munkatársaként igyekszik bemutatni a társadalmi jelenségeket, feltárni problémákat, felkarolni az esélyegyenlőség ügyét. Kiemelt témája az európai integráció, és a világjárvány kezdete óta a hazai egészségügy. A MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztálya a Gazdasági Újságíró Díjat Gulyás Mártonnak és a Partizán szerkesztőségének ítélte oda. Mint méltatásukban írják: „Gulyás Márton és a Partizán szerkesztősége néhány hónap alatt robbant be a köztudatba, és lett az egyik legfontosabb tájékozódási pont. Arról kérdez a műsorvezető, amire azokban a napokban a legfontosabb rákérdezni, azt kérdezi, akit meg kell szólítani, olyan tempóban és olyan felkészülten, amire már nagyon régen volt példa. Médiatörténelem is, amit a Partizán művelt. Felvette a versenyt a milliárdos költségvetéssel dolgozó politikai propaganda-nagyüzem "kaptafa" gyáraival, és bebizonyította, hogy szinte csak a közösségi forrásokra támaszkodva is előállítható magas színvonalú, sokak számára elérhető médiatermék.” Az Aranytoll díj a MÚOSZ több évtizedes múltú életműdíja, amelyet hagyományosan a határainkon inneni és túli magyar nyelvű újságírás magasan jegyzett képviselői kaphatnak meg. Idén az Aranytoll Bizottság szavazatai alapján Kereszty András, a Népszabadság volt főszerkesztő-helyettese és a Népszava volt főszerkesztője, Farkas László, az Új Írás szerkesztője, Szűcs Gábor, a Kurír volt főszerkesztője és a Szabad Föld volt lapigazgatója, Rózsa Péter, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió volt munkatársa, a 168 óra volt főszerkesztője, a Klubrádió szerkesztője, Varsányi Zsuzsa, a Magyar Rádió zenei műsorainak volt szerkesztője, valamint – a szakma határon túli reprezentánsai közül – Markó Béla költő, volt politikus, esszéista és újságíró részesült az elismerésben.  

Rusvai Miklós szerint egyre fiatalabbak a fertőzöttek

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.14. 20:16

Fotó: Balogh Zoltán / MTI/MTVA
A víruskutató szerint ez egyrészt a vírusmutánsok miatt van, illetve hogy az idősek többsége az oltással már védettséget szerzett.
Egyre alacsonyabb a koronavírus-fertőzöttek átlagéletkora – közölte Rusvai Miklós víruskutató vasárnap az M1 aktuális csatornán.
A kutató szerint ez egyrészt azért van, mert a vírusmutánsok fertőzőképessége erősebb, másrészt pedig azért, mert az idősek többsége az oltással már védettséget szerzett.

Rusvai Miklós arról is beszélt, hogy az első oltás után három héttel, oltóanyagtól függően, 60-90 százalékos védettség érhető el, ezért ki lehet tolni a két oltás közötti időtartamot. – Az oltóanyagok veszélytelenek, és védelmet nyújtanak a betegség súlyos lefolyása ellen – jelentette ki.  Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív törzs szerdai tájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre súlyosabb esetekkel találkoznak az orvosok, sok a fiatal és sokan családosan érkeznek a kórházakba. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője pedig a pénteken azt közölte, hogy a fertőzöttek átlagéletkora 46 év.