Visszalőtt az EU az osztrák kancellárnak, aki bolgár, cseh, lett és szlovén kollégájával együtt azt követelte, hogy tartsanak soron kívüli csúcstalálkozót, mert Brüsszel szerintük igazságtalanul osztotta el az oltóanyagokat a tagállamok között. A Bizottság, illetve az Európai Tanács elnöke szerint azonban az ötök véleménye, amelyet oszt Orbán Viktor is, nem állja meg a helyét, mert szó sincs arról, hogy a dolog az unió miatt öltötte volna lóvásár jellegét.
Az való igaz, hogy egyes országok lecsaptak olyan készletekre, amelyet mások nem vettek át, de ezért csak saját maguknak tehetnek szemrehányást. Hiszen az eredeti elképzelés az volt, hogy minden állam egyszerre kapja meg a neki járó kontingenst. Ám a lap szerint a másodlagos kereskedelem úgy alakult ki, hogy pl. Ausztria az AstraZenecát favorizálta és ezért kevesebbet rendelt a Pfizer szeréből. Von der Leyen, valamint Timmermans alelnök is elismerte ugyanakkor, hogy becsúsztak hibák a beszerzés körül, és ez ügyben idővel le kell vonni a tanulságokat, de jelenleg a fő feladat az oltások megszervezése.
A kérdést jó másfél hét múlva megvitatják az állam- és kormányfők soros tanácskozásán, emiatt nem hívnak egybe külön fórumot. A jelentés megjegyzi, hogy az AstraZeneca ráadásul újabb szállítási nehézségeket jelzett és ez ráerősít az elosztási gondokra. Ugyanakkor, hogy Málta és Dánia ennyire jól áll a vakcinák beadásával, az abból fakad, hogy mindkettő annyit vett, amennyit csak bírt. Emellett a lélekszám mindkét ország esetében viszonylag kicsi, ily módon már kisebb pótlólagos mennyiség is nagyot dob a statisztikán.
Magyarország más tészta, mert hogy viszonylag jól áll az oltásokkal, az javarészt annak köszönhető, hogy igen sok adagot rendelt az Európában nem engedélyezett kínai és orosz készítményekből. Már amellett, amit az EU küld.
Egyre zuhan a cseh miniszterelnök pártjának népszerűsége az októberi választások előtt, mert a kisebbségi kormány képtelen feltartóztatni a koronajárványt. Az ANO már alig 20 %-ot kapna, ha ma járulnának az urnákhoz az emberek, ami történelmi mélypont. Megelőzné a Kalózpárt, bár a különbség a hibahatáron belül van.
Az ország igen sikeresen szállt szembe a vírussal egy éve, de most a megbetegedések 10 %-kal gyorsabban terjednek, mint a szomszédos németeknél. A lakosság számához viszonyítva Csehország világelső a halálesetek száma alapján. Az elkeserítő ranglistán Nagy-Britannia és Magyarország követi - derül ki a Johns Hopkins Egyetem adataiból.
Ezért a hatalom igen kemény korlátozásokat rendelt el, ideértve hogy nem szabad külföldre utazni. Egyben további vakcinákat kért az európai partnerektől, továbbá hogy vegyenek át pácienseket, ha azok számára már nincs szabad hely a hazai intenzív osztályokon. Zárva vannak az iskolák, és nem nyithat ki a legtöbb bolt, illetve szolgáltató cég. Az ipari üzemek azonban működnek, mert a kormány azt akarja, hogy ne álljon le a gazdaság és megmaradjanak a munkahelyek. A bírálók szerint Babis túl későn reagált a 3. hullámra.
A vezércikk szerint beigazolódott, amit a lap egy éve jósolt, hogy ti. a járványba belefárad a lakosság, a gazdaság pedig súlyos tehertételnek lesz kitéve, arra azonban senki sem számított, hogy idáig összesen 2,6 millió áldozatot követel a Covid-19. Bebizonyosodott ugyanakkor, hogy nagyon is számít, egy országnak milyen kormánya van. Trump tagadta a gondot, ebből azután az utóbbi 10 év legsúlyosabb közegészségügyi katasztrófája lett Amerikában.
Látnivaló, hogy a ragály jelentette veszély az egész világot érinti. Ami Vuhanból elindult, az pillanatok alatt átterjedt más országokra. A brit variáns Leeds után nagyon gyorsan megjelenik, mondjuk, Los Angelesben. Biden ugyanakkor megmutatta, hogy ha a sarkára áll egy vezetés, akkor igen hatékonyan meg tudja szervezni a tömeges oltásokat.
Mindenkinek feltétlen tisztelettel kell adóznia az orvosoknak, ápolóknak, akik sokszor a végkimerülésig dolgoztak, hogy mentsék az életet, sőt, nem egyszer az életüket áldozták a betegekért. De az is egyértelmű, hogy ha a hatalom a társadalom áldozatvállalását kéri, akkor őszintén kell beszélnie a tudományról és arról, ami bevált. Trump és mások illúziókat és rémképeket terjesztettek.
A ragály felerősítette az egyenlőtlenségeket a lakosságon belül, ezeket most enyhíteni lehet. Emellett foglalkozni kell azzal, miként lehet legközelebb, hasonló esetben elkerülni az oktatás leállását. Viszont egyértelmű, hogy a nyílt társadalom az innováció serkentésével megmutatta erejét. Merthogy az alapkutatások támogatása nagyban hozzájárult a hatékony vakcinák villámgyors kifejlesztéséhez.
Tízezrével fordítanak hátat a lengyelek a vallásnak, mert a katolikus egyház a hatalomhoz fűződő szoros viszony folytán a nevét adta egy sor igen népszerűtlen kormányzati intézkedéshez, így emiatt sok liberális felülvizsgálja a hitét. Olyan kemény törvényekről van szó, mint szigorú abortusztilalom, vagy az LMBT-jogok korlátozása, de sokat számítottak az egyházon belül kirobbant szexuális botrányok is.
Kaczynski eleve azt ígérte, hogy erkölcsi megújulást hoz, és hogy az ország visszatér katolikus gyökereihez. Emiatt az egyház fokozott befolyást élvez a politikában. Persze státusza történelmi okoknál fogva mindig is különleges volt a lengyeleknél, lásd szerepét a szocializmus elleni küzdelemben, különösen II. János Pál pápává választása után.
De a legutóbbi felmérések már azt mutatják, hogy a lakosságnak 15 %-a egyáltalán nem jár templomba, 25 % pedig legfeljebb évente néhányszor. Az elfordulás abban is megmutatkozik, hogy egyre kevesebb fiatal vállalja a papi hivatást. A korábbinál sokkal kevesebben vesznek részt a hittanoktatásban. A misék csökkenő látogatottságát azonban befolyásolja a járvány is.
Ugyanakkor az egyház nagy állami segítséget kap, de már a klérus körében is nyugtalanságot okoz, nem üt-e vissza a PiS-szel fennálló szoros kapcsolat. A Wiszinski bíborosról elnevezett egyetem egyik tanára azt mondja, hogy az ilyen együttműködésből hosszú távon nem az egyház szokott profitálni.
De a Jog és Igazságosság népszerűsége is erősen megcsappant: jelenleg 28-29 %-nál jár, szemben a korábbi 40 %-kal. A kormány ennek ellenére továbbra is azon van, hogy felszámolja a hatalmát akadályozó korlátokat, ami az EU szerint ellentétes az európai értékekkel, akárcsak Magyarország esetében.
A legfőbb harci terep jelenleg a média, de a hatalom komolyabb ellenőrzés alá kívánja vonni a külföldi támogatást élvező civil szervezeteket is. A jogrendszer átalakítása körül már jó ideje megy a vita. Most már ott tart a kormány, hogy megrendszabályozza az önállóságuk mellett kardoskodó bírákat.
