Előfizetés

A kormányhivatalok elutasítják az ellenzéki városvezetők felajánlásait

Vas András
Publikálás dátuma
2021.03.16. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Miközben a Fidesz oltásellenességgel vádolja a baloldalt.
„Szándékainkkal teljes mértékben megegyezik az a törekvés, mely szerint a város közintézményeiben kialakítandó oltópontokon valósuljon meg minél több lakos Covid-19 elleni védőoltása. Háziorvosi rendelőink tömeges oltásra alkalmatlanok” – olvasható abban a nyílt levélben, amit 27 szombathelyi háziorvos jegyzett, s amit a város ellenzéki polgármestere tett közzé vasárnap a Facebook-oldalán. A doktorok így foglaltak állást abban a vitában, ami a múlt héten alakult ki Szombathely és a megyei kormányhivatal között. Mint arról a Népszava is beszámolt, Nemény András polgármester szerdán jelentette be: a helyi háziorvosok több mint kétharmadának kérésére a szombathelyi önkormányzat 17 oltópontot alakít ki, így akár ezer embert is be lehet majd oltani naponta. Ahogy azt a polgármester lapunknak is elmesélte, a járási tisztifőorvosnak egy bejárás során kellett volna átvennie az oltóhelyeket, ám hiába várták, nem jelent meg, s Harangozó Bertalan kormánymegbízott is elérhetetlenné vált, majd egy közleményben baloldali "zavarkeltésnek" minősítette az ajánlatot. Hasonló elutasításban volt része több fővárosi ellenzéki kerületvezetőnek is. Déri Tibor, Újpest momentumos polgármestere a Népszavának azt mondta, 40 millió forintból alakítottak ki ők is oltópontokat, amelyeket március 6-án hitelesítettek is. Használatukkal naponta 600 helybélit tudnának beoltani a kerület háziorvosai megduplázva ezzel a jelenlegi hatékonyságot. A kerület felvetéseire nem érkezett válasz, a főpolgármester ajánlatait pedig egyenesen komolytalannak minősítették kormányoldalról.  Az önkormányzatok által javasolt oltópontok felállítása nemcsak Szombathelyen vált szakmai helyett politikai kérdéssé. Déri Tibor, a IV. kerület vezetője március elején – a kormány hétvégi oltási tervének összeomlásakor – kérte, adják oda kerületének az újpestieknek járó vakcinamennyiséget, s bízzák az önkormányzatra annak beadását. – Válaszra sem méltattak: sem a kabinet, sem a szaktárca, sem a kormányhivatal nem reagált – mondta megkeresésünkre a IV. kerület polgármestere, aki hozzátette: az oltás felpörgetésére nagy szükség lenne, ugyanis Újpesten még a 70 évnél idősebb, krónikus betegek beoltását sem sikerült megoldani a polgármester szerint. Még február közepén hozta nyilvánosságra a főváros a maga oltási tervét, majd a hónap végén kérte a Budapestnek járó vakcinamennyiség átadását Karácsony Gergely főpolgármester, előbbit György István államtitkár, az országos oltási munkacsoport vezetője – egyébként a fővárosi kormányhivatal korábbi vezetője – komolytalannak nevezte. Karácsony Gergely a kormányzati oltási terv összeomlásakor Soproni Tamással, Terézváros polgármesterével és a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének társelnökével levélben ajánlotta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek a budapesti kerületek segítségét: többek között új oltópontokat javasoltak. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában feleslegesnek nevezte az ajánlatban foglaltakat, állítva, hogy a kormány oltási tervében kijelölt oltópontokon kívül nincs szükség újabb helyekre. Ennek ellenére Karácsony most vasárnap ismét felajánlotta a főváros segítségét, egyúttal kijelentve, „nincs ellenzéki, meg kormánypárti oltópont, a kormány szálljon le végre a magas lóról”. Mindeközben több fideszes városvezető arról számolt be az elmúlt hetekben, hogy milyen hatékonyan együtt tudnak működni a kormányhivatallal az oltás szerverezésében. A 16. kerületben például keddtől az önkormányzat által felállított oltóponton is elkezdődik a helyiek beoltása. Már, ha lesz elegendő oltóanyag, mely nemcsak Újpesten hiánycikk, hanem Újbudán is, ahol a Szent Kristóf szakrendelőbe – Bakai-Nagy Zita, a XI. kerület ellenzéki alpolgármesterének Facebook-bejegyzése szerint – március eleje óta nem szállítottak vakcinát, ahogyan – a Telex értesülése alapján – a XIII. kerületi Szegedi úti rendelőintézetbe sem.  

Túl a kritikus határon

Hétfő reggelre megugrott az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma – amit az operatív törzs a brit mutáns terjedésének tudott be. 7706 új beteget találtak, ezzel 152 296-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, közülük 9300-at ápoltak kórházban. 1008-an voltak lélegeztetőgépen, ez a szám meghaladta azt a kritikus értéket, amelyre Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora korábban azt mondta, hogy 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg az egészségügy teherbíró képessége. Ezt a számot legutóbb – a személyzet átoltottságára hivatkozva – 1250-re korrigálta. Meghalt 131 beteg, így az elhunytak száma 17 083 főre emelkedett. 1 334 595 fő a beoltottak száma, ebből 398 962-en már a második oltását is megkapták.  

A szegényeket érinti a legrosszabbul a digitális oktatás

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.16. 06:00
Képünk illusztráció
Fotó: Balázs Attila / MTI
Felkészültebben érte az iskolákat a Covid-19 harmadik hulláma miatt elrendelt zárás, de pedagógusok szerint ez nem a kormánynak köszönhető. A szaktárca és a Klebelsberg Központ állítja: rengeteg fejlesztés történt.
Pontosan egy éve, 2020. március 16-án zárt be először minden oktatási intézmény Magyarországon és tért át tantermen kívüli, digitális munkarendre a koronavírusjárvány miatt. Bár néhány iskolának már volt tapasztalata a digitális távoktatás terén, a legtöbb intézményt váratlanul és felkészületlenül érte a váltás, a tantestületeknek néhány napjuk volt csak, hogy kitalálják, hogyan folytassák a tanévet. Most, egy évvel később, a Covid-19 harmadik hullámában ismét arra kényszerültek a döntéshozók, hogy minden iskolában távoktatást rendeljenek el. Kérdés, az elmúlt hónapok elegendőek voltak-e arra, hogy az intézmények felkészüljenek a karanténoktatásra? – A gyakorlati tapasztalatok miatt most könnyebb volt az átállás, de ez leginkább az iskolák érdeme, nem a kormányé. Érdemi digitális fejlesztés az elmúlt egy évben sem történt – vélekedett Turcsányi Ildikó általános iskolai tanár, a Pedagógusok Szakszervezetének egyik budapesti titkára. Leginkább egy átfogó digitális tananyagfejlesztést hiányol, ami szerinte mindmáig nem valósult meg. Az iskolák eszközellátottságán is javítani kellene, igaz, az elmúlt időszakban ők kaptak néhány tabletet és számítógépet. Az oktatással kapcsolatban azt mondta: tapasztalatai szerint már a harmadik, negyedik osztályos gyerekekkel is lehet jól dolgozni az online térben, de a kisebbek szülői segítségre szorulnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint viszont számos fejlesztés történt. Megkeresésünkre közölték: a fenntartói felmérések alapján tavaly tavasszal mintegy 8 ezer, az őszi-téli időszakban pedig mintegy 18 ezer korszerű, új eszköz beszerzéséhez biztosítottak lehetőséget. Emellett részletes, speciális igényű csoportokra is kiterjedő módszertani útmutatót tettek közzé az Oktatási Hivatal weboldalán, a Nemzeti Köznevelési Portálra pedig interaktív okostankönyveket is feltöltöttek, amelyeken naponta 100 ezres pedagógus és tanulói aktivitást regisztráltak. Megemlítették az iskolai KRÉTA tanulmányi rendszerben elérhető Digitális Kollaborációs Teret (DKT) is, amelyet tavaly ősztől használhatnak a diákok és a tanárok, s elvben lehetővé teszi a digitális órák megtartását, feladatok kiadását és nyomon követését. A DKT fejlesztéséről és beüzemeléséről a Népszava is több alkalommal beszámolt, az eddigi tapasztalatok finoman szólva is „vegyesek”. A rendszer sokszor akadozik vagy leáll, az elmúlt hetekben erre többször is sor került – legutóbb épp március 8-án, az újabb iskolazárás első napján volt teljesen használhatatlan. Turcsányi Ildikó lapunknak azt mondta, iskolájukban legfeljebb adminisztrációra használják a KRÉTA-t és a DKT-t is, feltéve, ha be tudnak lépni. Digitális oktatásra a Microsoft Teams platformját használják, mert az stabilan és megbízhatóan működik. Pedig szerinte a DKT-ban is lennének hasznos lehetőségek, ha nem lenne kiszámíthatatlan a működése. Az egyik ilyen – mint arra az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) is felhívta a figyelmet –, hogy a DKT nem igényelne plusz adminisztrációt a tanároktól sem az értékelések, sem a tanulói csoportok kialakítása során, mert mindez automatikusan megjelenik a KRÉTA felületén is. A KK érdeklődésünkre az is elárulta, mintegy 2 ezer, a legelmaradottabb régiókban található, tankerületi központok által fenntartott intézmény részesült digitális eszközökben egy uniós projekt keretében. – A tanulói és tanári eszközök kiosztásánál minden esetben a területi lehatároláson túl figyelembe vesszük a tanulói, pedagógusi létszámadatokat is – írták. Hozzátették: az elmúlt három évben 45 630 notebookot osztottak ki a pedagógusok között, tavaly pedig 24 ezer tanulói tablettel, 16 ezer, a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő LEGO robottal, decemberben további 3200 tanulói notebookkal is támogatták az intézményeket. Mindezen felül mintegy 10 ezer, a hátrányos helyzetű diákok lemorzsolódása ellen küzdő pedagógus kapott két részletben, bruttó 500 ezer forintos támogatást uniós forrás felhasználásával. – A technikai ellátottság több helyen valóban javult valamennyit, de ennél sokkal markánsabb állami segítségnyújtásra lett volna szükség – állítja Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei regionális ügyvivője. Szerinte a legszegényebb régiókban, településeken szinte semmit nem változott a helyzet tavalyhoz képest. Különösen az általános iskolák vannak nehéz helyzetben, ahol sokszor rendszergazdák sincsenek, hogy beüzemeljék az eszközöket, szoftvereket. Tapasztalatai szerint a szegény családok eszközellátottsága sem javult, s az iskolák sem tudnak elég laptopot, tabletet kölcsönözni. Összeségében úgy látja, hogy elkezdődött valamiféle módszertani megújulás a digitális oktatás terén, de paradigmaváltásról továbbra sem lehet beszélni.   

„Oltani kell a pedagógusokat”

Csak ebben az esetben tudnak biztonságosan működni a köznevelési intézmények – figyelmeztetett Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke. Időben lépett a kormány az újabb iskolazárással? Az NPK következetesen azt képviselte, hogy folyamatosan nézni kell az adatokat, és ezek elemzése, valamint az előrejelzések alapján kell meghozni a döntéseket. Mindig is hangsúlyoztuk, hogy amennyiben egy köznevelési intézményben megbetegedések vannak, akkor ott a helyi kérésnek megfelelően el kell rendelni a digitális oktatást. Ugyanakkor azt is támogattuk, hogy legalább az alsós évfolyamokon, ameddig a lehetőségek engedik, maradjanak a gyerekek jelenléti oktatásban, hiszen az ő olvasási, írási, számolási, eszközhasználati készségük még nagyon nehézzé teszi a nem személyes oktatást. A szülők is sokkal nagyobb leterheltségnek vannak kitéve, valamint ha mindannyian otthon lesznek egy családban, akkor maguk a digitális oktatáshoz szükséges feltételek is igen nehezen teremthetők meg. Hogy látja, most felkészültebbek az iskolák? A tavaly tavaszi időszak tapasztalatai sokat segíthetnek. Egységesebb lett az oktatáshoz szükséges platformok használata, sokkal felkészültebbek a pedagógusok, akár az idő beosztásában, akár a kiadható tananyag mennyiségében. Ugyanakkor nyilván ebben a helyzetben nem lehet mindazt elvégezni, amit a megszokott körülmények között adni tudunk a tanítványainknak. Továbbra is vitás kérdés az érettségi. Van jó megoldás? Egységes álláspontot ebben a kérdésben is igen nehéz kialakítani, hiszen a kollégák és a diákok között is vannak, akik úgy gondolják, hogy hagyományos érettségi legyen, mások pedig úgy, hogy egyáltalán ne legyen. Véleményem szerint most még arra kell készíteni mindenkit, hogy hagyományos érettségi lesz. Természetesen előfordulhat akár a tavalyihoz hasonló megoldás is a vírushelyzet függvényében, remélhetőleg nagyjából a tavaszi szünet végéig ki fog alakulni, hogy mit lehet és mit nem. Alapvetően jó lenne, ha lenne írásbeli és szóbeli is, hiszen ki egyik, ki másik formában erősebb, és így lehetősége van komplexen megmutatni a tudását. A tanárok nem élveznek elsőbbséget az oltási terveben. Jól van ez így? Az NPK az oltási sorrend meghirdetésének nyilvánosságra jutásakor azonnal a köznevelési államtitkárhoz fordult (a levél megtalálható az NPK honlapján - a szerző). Kértük, hogy az egészségügyi és szociális szféra után a pedagógusok következzenek. Azért tettük ezt, mert csak ebben az esetben tudnak a köznevelési intézmények biztonságosan működni. Ez pedig azért fontos, mert ekkor tudnak a szülők is nyugodtan a saját munkájukra koncentrálni, és csak ebben az esetben érhetjük el, hogy minden gyermek megkapja a kora szerint megfelelő fejlesztést, és részesülhessen azokból a közösségi élményekből, amelyek fontosak a tanulás mellett.

Képzik a tanárokat

Még 2019. májusa és júniusa között mintegy 40 ezer pedagógus vett részt egy digitális kompetenciák fejlesztésére irányuló, alapozó továbbképzésen, közülük 38 ezren sikeresen teljesítették is – írta a Klebelsberg Központ. Tavaly novemberben – a járvány miatt online formában – elindult a középhaladó szintű továbbképzések szervezése is, ezeket a kurzusokat 29,3 ezer fő kezdte meg. Idén januárban pedig újabb kezdő szintű továbbképzések indultak, amelyekre eddig 1660 pedagógus iratkozott be. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig azt közölte: már a pedagógusképzés 2013-as átalakításakor a korábbinál markánsabban jelent meg a digitális pedagógia, és erre a jövőben is kiemelt figyelmet fordítanak. 

Több mint 300 ember ellen indult eljárás a március 15-i „gyűléseken”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.15. 22:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Mi Hazánk és vírusszkeptikusok is jogellenesen tüntettek Budapest belvárosában.
Jogellenes gyűlések helyszínein tartózkodás miatt 273 résztvevővel szemben,  a maszkhasználat szabályainak megsértéséért 24 emberrel szemben, 17 jelenlévővel pedig mindkét szabálysértés miatt feljelentést tettek a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei – írta március 15-i intézkedési összefoglalójában a police.hu
Kiemelték: 2 résztvevővel szemben közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés miatt tettek feljelentést, míg a jogellenes gyűlések szervezése, illetve megtartása miatt 4 emberrel szemben indítottak közigazgatási eljárást.

A rendőrség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet tiltása ellenére összegyűltekkel szemben intézkedtek. 
„A hatályos jogszabályok alapján a veszélyhelyzet idején rendezvényt, illetve gyűlést szervezni, tartani, annak helyszínén tartózkodni tilos. Ennek értelmében a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai a gyűlések helyszínén tartózkodókat igazoltatták.”

A Népszava hétfőn beszámolt arról, hogy „Elég a lezárásokból” feliratú transzparenssel tüntetett többek között a budapesti Las Vegas Casino előtt a Mi Hazánk radikális szervezet a nemzeti ünnepen. A rendezvényen több száz ember, közöttük vírusszkeptikusok is megjelentek, majd átvonultak az Országgyűlés elé. A Telex tudósítása szerint a Kossuth téren szintén tiltakozott néhány vírusszkeptikus, végül többen a Nemzeti Múzeumhoz vonultak.