Előfizetés

Naivitás tétlenül várni, hogy a világ megjavuljon - interjú Nagy Dénes filmrendezővel

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2021.03.16. 09:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A pozitív változás alapja, hogy elfogadjuk, nem csak áldozatok voltunk a történelem során, hanem elkövetők is egyben – mondja Nagy Dénes filmrendező, aki első nagyjátékfilmjéért, a Természetes fényért Ezüst Medve-díjat kapott a Berlinalén.
Az első egészestés nagyjátékfilm általában személyes indíttatású alkotás. A világháború témája miért volt fontos? Inkább az izgatott, hogy mit állít ez a film, amelynek főszereplője ugyanolyan helyzetben van, mint én: sötétséget érzékel maga körül – ezt lehet az aktuálpolitikára is érteni, de magára az egész világra is. Ám hiszek abban, hogy e komplikált helyzeten majd túllépünk és minden visszatér a normális kerékvágásba. Viszont ha így futunk neki az életnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem vesszük észre azt, ami előttünk van, amire azonnal kellene reagálni. Például, amikor itt voltak a menekültek a Keleti pályaudvarnál, én meg ültem az irodámban, kortyoltam a nagyon finom kávét és azon gondolkodtam, milyen filmet fogok készíteni. Utólag döbbentem rá és tettem fel magamnak a kérdést: miért nem vittem oda egy takarót vagy némi élelmiszert? A fantáziámmal voltam elfoglalva, a valóságról pedig lemaradtam. A Természetes fényben látható katonákkal is pontosan ugyanez történik meg: túl akarnak lenni a háborún és abban reménykednek, hogy hazamennek és minden olyan lesz, mint régen. Az az elsődleges szempont, hogy túléljenek: így számos döntéshelyzetben nem megfelelően reagálnak. Semetka jó embernek gondolja magát, miképpen én is – de valójában gyengék vagyunk és nem tudunk eléggé érzékenyen reagálni a jelen pillanatra. A modern emberi társadalom tragédiája, hogy késve reagálunk. A miértre kerestem a választ. Ha a mai világot és a második világháború korát ugyanaz a sötétség uralja, akkor hol az optimizmus? Nincs. Naivitás van. Azt várjuk, hogy a világ megjavuljon, de nem teszünk semmit. Az aktuálpolitikára értve: ma nagyon nehéz időszakot élünk meg Magyarországon és azt gondoljuk, hogy idővel majd más lesz. De ennek érdekében nem teszünk semmit. Az a legnagyobb tévedésünk, hogy azt gondoljuk, nem a mi feladatunk a változás érdekében tenni. A filmben Semetka sem gondolja, hogy az ő feladata a sötétséget kivilágosítani. Szeretne visszatérni a családjához és tovább művelni a földet: az ő tragédiája, hogy ezt gondolja. Nekünk itt és most van feladatunk. Ezzel nem ítéletet akarok mondani a magyar honvédek felett, hanem pont azt hangsúlyozni, hogy milyen védtelenné válunk krízishelyzetben. A Természetes fény a jelen sötétségében, a kultúrkampf és a történelmi-filmtagadás korában született meg, miközben a hatalom a lelkesítő magyar filmeket várja. Nem olyat, mely a magyar katonák bűneit mutatja be, művészi érzékenységgel. Engem a személyes érzéseim motiváltak, de nagyon fontos részletekbe menően ismerni a múltat és azzal szembenézni. Elképesztően ártalmas az a kép, hogy áldozatként képzeljük el Magyarországot. A pozitív változás alapja, hogy elfogadjuk: nem csak áldozatok voltunk a történelem során, hanem elkövetők is egyben. A történelem sosem egysíkú. Volt egy vetítésünk nyáron a Nemzeti Filmintézetben, ahol Káel Csaba kormánybiztos is látta a filmet és döntőbizottság jelenlétében azt mondta: amikor ő történelmi filmekről beszélt, ilyenre is gondolt. Meglepődtem és persze örültem. Értem, hogy az most a hangulat, hogy a lelkesítő filmeket jobban kell támogatni, de a Természetes fény sem ostorozza a magyarokat. Nem olyan, mint Elen Klimovnál, ahol az elkövetőket a rendező a megtestesült gonosznak ábrázolta. Én azt mutatom be, hogyan tud egy ember efféle szörnyű helyzettel szembesülni. A filmem célja nem az ítélkezés, hanem a megértés. Hangsúlyozom: nem csak a második világháború esetében. Visszamenőleg is sok mindenre érdemes rákérdezni. Például: mi vezetett Trianonhoz? Nem csak az ellenségekre kell mutogatni, hanem Magyarország szerepét is tisztázni érdemes. Például: miért blokkolta az állam a cseheknek vagy a románoknak az autonómiáját? Előrébb jutunk, ha a magunk felelősségét vizsgáljuk. De Magyarországon ez most nagyon nem divat. A konzervatív gondolkodók egyre inkább hiszik azt, hogy nem is vettünk részt semmi rosszban. Például a holokauszt is csak a németek bűne. A múltunk kifehérítése most a trend.  Az ilyen típusú konzervatív gondolkodással nem tudok azonosulni, ez zsákutca. A bűnbakkeltés zártsághoz vezet és ahhoz a fikcióhoz, hogy egyek vagyunk. Ajánlom Závada Pál regényét, amely sokkal részletesebben beszél a második világháborúról. Rengeteg olyan borzalom történt, amelynek nyoma sincs a mai közbeszédben. Nem tart attól, hogy a múlt bűneivel való szembesítés miatt nem fogják eléggé nemzetinek tartani a Természetes fényt? Egyáltalán, fontos-e ma ez az idea? Én nagyon szeretem Magyarországot. Szeretek itt élni. Jó volna, ha mindenkinek jó lenne itt élni. A film ezzel a céllal készült. Azzal, hogy elfojtunk dolgokat, nem lesz jobb érzés magyarnak lenni. De kérdezem, mit jelent a nemzeti Magyarország ideája? Ki tudja ma visszafejteni a tiszta vérvonalát a honfoglalásig? Nekem a szüleim német származásúak, de magyarnak tartották magukat. Ha megnézzük a vezetékneveinket, nincs még egy olyan náció, ahol ennyiféle etnikum megmaradt volna. Jelölik, hogy honnan jövünk: Szerb Antal, Török Ferenc, Bolgár György – a listát nagyon sokáig folytathatnám. A filmben az őrnagy, aki hazaküldi a Semetkát, egy vajdasági parasztember, a neve Franczia Gyula. Ő magyarnak vallja magát, de a családja kétszáz éve Elzászból jött ide, amikor a Habsburgok betelepítették. Nekem például orosz feleségem van, a gyerekeim pedig egyszerre magyarok és oroszok. Ez gazdagodása a létnek, nem pedig a leszűkítése. Hangsúlyozom: a második világháborúban a megszálló magyar hadsereg katonáinak minimum az egyharmada nem magyar anyanyelvű volt, hanem szlovák, rutén vagy román. És valóban: tényleg nincs semmi nemzeti abban, hogy kivittük például a szláv szlovákokat, hogy harcoljanak a szlávok ellen. A 71. Berlinálén volt a világpremier, gondolom sok online interjút adott. Igen. Miket kérdeztek? A német újságírók rengeteg aktuálpolitikai kérdést tettek fel, miközben a többi országból érkező zsurnaliszták nem, az angolszász kritikusok pedig „csak” egy háborús filmet láttak. A németek nagyon kíváncsiak voltak arra, vajon a film mennyire tükrözi a mai viszonyokat. Azt szinte mindenki feszegette, hogy a társadalom milyen viszonyban áll a második világháborúval, szó van-e arról, hogy a magyarok kollaboráltak a náci németekkel. Megdöbbentek azon, hogy mennyire nem a közbeszéd része a második világháború. Ungváry Krisztián is csak mintegy húsz évvel ezelőtt kezdett írni erről a korszakról – az oroszellenesség a rendszerváltás előtt tabunak számított, illetve utána már említett áldozatkép dominál. Az angolszász újságírók jelentős többségének újdonság volt, hogy Magyarország német szövetséges volt és az ő oldalukon harcoltak. Filmrendezőként nem furcsa ilyen kérdésekre válaszolni? Zavarbaejtő. Nyilván azért készítek filmet, hogy az önmagáért beszéljen. A Természetes fényre is művészeti alkotásként tekintek, melynek csak egy összetevője a történelem. Több kritika a már említett Elem Klimov Jöjj és lásd! című klasszikusához kapcsolta a Természetes fényt. Az a film annyiban tényleg inspirált, hogy biztos voltam abban, mást szeretnék mutatni, mint Klimov. Az én nagyapámból indultam ki, aki szintén ott volt Oroszországban – nemrég halt meg kilencvenkilenc évesen –, és emberként ismerek. Elképzeltem, hogy ő hogyan viselkedett volna egy olyan helyzetben, ha az osztaga felgyújt egy falut. Sosem tudtam őt azonosítani azzal a képpel, ahogy a Klimov-film mutatja be a németeket, akik sátáni kacagással ölik az embereket. Én a katonák szemszögét mutatom meg, ezzel teljesen szembe megyek Klimovval. Ha valós referenciát kell mondanom, akkor Tarkovszkij Sztalkerének a hangulata a mérvadó. Mindig is izgatott a ködös, félhomályos orosz vadon, amely egyszerre szenvtelen és lírai. Závada Pál regényétől igencsak eltávolodott végül.  Valóban, a jelenetek szintjén a filmnek nem sok köze van a könyvhöz. A regény húsz évet ölelt át és számos főszereplője van, én csak egy embert, Semetka Istvánt emeltem ki és négy napját mutatom meg. Konkrétan egy jelenet sincs a könyvből átemelve. Amit a vásznon látunk, azokat olyan eredeti naplók inspirálták, amelyeket éveken keresztül kutattam a Hadtörténeti Levéltárban. A film szellemisége mégis azonos Závada regényének szellemiségével, miközben írtam a forgatókönyvet ez inspirált, és ily módon ez is egyfajta adaptáció.  

Névjegy

Nagy Dénes Budapesten született 1980-ban, filmrendező, forgatókönyvíró, vágó. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett 2009-ben rendezői szakon, osztályfőnöke Szász János volt. A Berlini Filmakadémián egy évet tanult. Kovács Éva című rövidfilmjét bemutatta a Tampere Rövidfilm Fesztivál (2006), a Russian Playgroundot a Cannes-i Kritikusok Hetén vetítették (2009), Vmeste (Együtt) című rövidfilmjét 2008-ban a Magyar Filmkritikusok díjazták, a 38. Magyar Filmszemlén pedig elnyerte a legjobb rövidfilmrendezőnek járó díjat. Lágy eső című rövidfilmje a portugál Curtas nemzetközi filmfesztiválon megkapta a legjobb fikciós rövidfilm díját. Természetes fény című első nagyjátékfilmje elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve-díját. 

Kiváló Művész lett Nemcsák Károly és Mikó István, az SZFE több új vezetőjét is kitüntették

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.15. 12:45

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Lackfi János Babérkoszorút kapott.
Magyarország kormánya a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Magyarország Kiváló Művésze, Magyarország Érdemes Művésze és Magyarország Babérkoszorúja díjakat adományozott. Ezen a listán is szerepel a kormány által modellváltásra kényszerített Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) több új vezető tisztségviselője, miután az egyetemen osztályt indító Szarvas József Kossuth-díjat, az egyik intézet vezetését elvállaló Sára Balázs Balázs Béla-díjat, az osztályt indító Homonnay Zsolt pedig Jászai-díjat kapott. Hozzájuk csatlakozhat most büszkén a Magyarország Kiváló Művésze-díjjal kitüntetett Bodolay Géza, az SZFE új rektorhelyettese (vele készült interjúnk itt olvasható); a Magyarország Érdemes Művésze-díjjal kitüntetett Lajos Tamás producer, aki az egyetem újdonsült tulajdonosa, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának tagja; valamint Nemcsák Károly színész, aki az SZFE felügyelőbizottságának tagja.
Magyarország Érdemes Művésze lett az a Vincze Balázs is, aki az akkor még fideszes pécsi önkormányzat alá tartozó Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként nyíltan beismerte, hogy politikai okokból tiltotta le egy olyan előadás bemutatását a városban, amelynek Alföldi Róbert volt a főszereplője. Ugyanebben a kitüntetésben részesült a botrányos igazgatóváltás utáni Újszínház korábbi művészeti vezetője, a Magyar Krónika szerzője, Pozsgai Zsolt is. A díjazottak teljes névsora: Magyarország Kiváló Művésze díjat kapott: Bodolay Géza Jászai Mari-díjas színházi rendező, érdemes művész; Farkas Zoltán „Batyu” Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész; Mikó István Jászai Mari-díjas színművész, rendező, előadóművész, érdemes művész; Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész; Németh Judit Liszt Ferenc-díjas énekművész, érdemes művész; Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, művészeti író, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész. Magyarország Érdemes Művésze díjat kapott: Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas színművész; Buglya Sándor Balázs Béla- és Csokonai Vitéz Mihály-díjas filmrendező, producer, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; Csere László Jászai Mari-díjas színművész; Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész; Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedűművész; Lajos Tamás Balázs Béla-díjas operatőr, producer; Leblanc Gergely Harangozó Gyula-díjas balettművész; Lux Ádám Jászai Mari-díjas színművész; P. Benkő Ilona Munkácsy Mihály-díjas iparművész, keramikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; Pozsgai Zsolt Balázs Béla-díjas rendező, dráma- és forgatókönyvíró; Szlávik István Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező; Takács-Nagy Gábor Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester; Vincze Balázs Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus. Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott: Bán János Herczeg Ferenc-díjas író, újságíró; Lackfi János József Attila-díjas költő, író, műfordító; Száraz Miklós György József Attila-díjas író.

Kultúra a karanténban

Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.13. 10:30

Fotó: ZICHY SZÍN-MŰHELY
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

Opera Live

A Bánk bán keresztmetszetének március 15-i, ingyenes ünnepi közvetítése alkalmából operaházi tagsága 35. évfordulója alkalmából Kertesi Ingridet is köszönti a Magyar Állami Operaház hétfőn 20:00 órától az intézmény Facebook-oldalán. Ezt megelőzően ma 20:00 órától izgalmas, fúziós feldolgozásban látható Claudio Monteverdi Poppea megkoronázása című darabja az Opera Otthonra online fizetős szolgáltatásában, Bella Máté új hangszerelésével, Almási-Tóth András rendezésében. Opera Otthonra március 13., 20:00, Magyar Állami Operaház Facebook-oldala, március 15., 20:00

Érzéki szabadságvágy

Karanténfeszültség; a férj súlyos katonai diktatúrában érzi magát, a feleség totális felhatalmazást kér a járvány idejére, a takarítónő családon belüli erőszak elől menekül a lakásba. Az érzékek pedig a papírformának megfelelően újra és újra legyőzik a makacsul feltámadó szabadságvágyat. A darab azt vizsgálja, milyen hatással van a karantén az emberi kapcsolatokra. Erősíti az összetartozást, vagy szétzilálja a szálakat? Egressy Zoltán Gordiusz című művének ősbemutatóját a Zichy Szín-Műhely színrevitelében Léner András rendezi Fekete Lindával, Gubik Ágival és László G. Attilával a főszerepben. A Hatszín Teátrumban rögzítve az eSzínház közvetítésében, március 13., 19.00

Születésnapi ajándék

Fennállásának 16. évfordulóját ünnepli a Müpa, a jeles alkalomból meglepetéssel készült: mától március 15-ig mindenki számára elérhetővé teszi HD-minőségű felvételeket tartalmazó digitális médiatárát, így ez idő alatt bárki regisztráció nélkül élvezheti a világszínvonalú előadásokat, válogathat a több mint 100 HD-minőségű koncertvideó és mintegy 50 irodalmi est felvétele közül. A hétvégén új tartalmakkal, többek között a Special Providence, Jamison Ross, Bogányi Gergely és az Orfeo Zenekar koncertjével bővül. A Müpa honlapja, március 13-15.