Mindenekelőtt a kézbesítőknek, akik nyugdíjakat visznek ki idős embereknek. Egyelőre azonban nem kaptak választ a levelükre, de nemcsak ezért, hanem a bérfejlesztési huzavona miatt is elégedetlenek a postások. A majdnem nyolcezer kézbesítő körében különösen feszült a hangulat, zúgolódik a mintegy ötezer levélfelvevő is.
A község lakosainak száma folyamatosan növekszik, a postásoké viszont nem, és a pénzük sem - panaszkodik egy nyugat-magyarországi faluban a kézbesítő, akinek bruttó 137 ezer forint a bére és öt órában foglalkoztatják, mert többre állítólag nincs keret. Küldemény pedig annyi van, hogy nem tudja a címeket munkaidőben lejárni, így kénytelen tovább maradni. A több mint háromezer lakosú településre hárman vannak, és valamennyien hasonló cipőben járnak. A vidéki kollégák gyakran kerülnek ilyen helyzetbe - jegyezte meg Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ) elnöke, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy azt a postást sem becsülik meg, aki már 15-20 éve ezt csinálja, mert a bére nem több mint a garantált szakmunkás minimálbér, ami most bruttó 219 ezer forint. Így havonta nagyjából 140 ezer forintot visz haza, betegség esetén csak a hatvan százalékát, amiből aligha lehet eltartani egy családot.
Emiatt létszámhiány léphet fel, ami esetenként összefüggésben van a fluktuációval. Nem ritka, hogy jelentkezik valaki, majd három nap után felmond, mert úgy gondolja, hogy nem neki való ez a munka. A betanulási idő rövidebb lett, a valamikori három hónap helyett körülbelül két hét, s mivel a munkaadó nincs abban a helyzetben, hogy válogasson a munka után érdeklődők közül, már annak is örülnie kell, ha a kevés pénzért egyáltalán talál valakit a feladatra. A szakszervezeti vezető szerint hiányzik a kellő körültekintés a jelentkezők kiválasztásánál. Ugyanez a postahivatalokban dolgozó körülbelül ötezer levélfelvevőre is elmondható.
Az állam saját céget nem támogathat, így a Magyar Postát sem, hisz az ilyen lépés uniós tilalom alá esik, a pandémia alatt azonban több ország a tiltó rendelkezés átmeneti felfüggesztését kérte Brüsszeltől - állítja az elnök, aki példaként a sikerrel próbálkozó lengyel postát említette. Tusz Ferenc szerint a kézbesítők bruttó bére 300-350 ezer forintnál nemigen lehetne kevesebb, de a posta ilyen mértékű bérfejlesztésre állami segítség nélkül nem képes. Ezért lenne jó az EU-nál az állami támogatás tilalmának feloldását kérni, és ha ezt munkahelymegtartással indokolnánk, akkor a finanszírozást bizonyára engedélyeznék a döntéshozók.
