Miniszteri hátraarc

„Helyreigazítás: A 2021. március 17. napján közzétett »Miniszteri hátraarc« című cikkünkben azt a valós tényt, hogy dr. Bajkai István azt közölte a Népszavával, hogy az EU olyan dolgokat is kifogásolt, amelyek nem az ellenőrzés megfelelőségéhez kötődnek, hanem magához a közbeszerzési törvényre és így az irányelvek átültetésére vezethetők vissza, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha dr. Bajkai István azt állította volna, hogy a kormány és a parlament hibázott az átültetés során”.

– Nem tartom szerencsésnek, hogy a közbeszerzési főosztály tevékenysége eddig gyakorlatilag kiszervezett volt. Ez szerintem helytelen – csapott az asztalra 2018 júliusában a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely azt, az elődje, Lázár János által elfogadott gyakorlatot kritizálta nem sokkal a tárca átvételét követően, hogy a kormány külsős cégeket vont be az uniós beruházások közbeszerzéseinek ellenőrzésére. Pedig a 4,8 milliárdos szerződést nem akárkikkel kötötték 2016-ban: a konzorciumnak tagja volt az SBGK ügyvédi iroda, amelyben társtulajdonos Bajkai István Fidesz-alapító, az Orbán család tagjait különféle ügyekben képviselő ügyvéd, illetve az az Ész-Ker Kft., amely korábban az Európai Csalás Elleni Hivatala által kifogásolt Tiborcz István-féle közvilágítási ügyben is feltűnt.

Gulyás két évvel ezelőtt a Népszava kérdésére válaszolva sajtótájékoztatón tette világossá: nem újítják meg a szerződést. A médiában nagy port kavart 2018-as bejelentést felidéztük a Bajkai életútjával foglalkozó februári cikkünkben is, mire kaptunk egy meglepő helyreigazítást: az országgyűlési képviselő, ügyvéd szerint szó sincs arról, hogy a szerződést berekesztették volna, az most is hatályban van. Feltúrtuk a Közbeszerzési Értesítőt, amiből kiderült: tavaly nyáron a tárca kérésére az eredetileg 2020-ig tartó 4,8 milliárdos keretösszegű szerződéseket meghosszabbították 2022 végéig.

Pedig a 2018-as nyilatkozatai arra utaltak, a miniszter nagyon is komolyan gondolta az addigi gyakorlat megszüntetését. Akkor úgy fogalmazott: miután a szerződés „kifutott, nincs jogi értelemben vett teendő” vele. A Miniszterelnökség akkor úgy döntött – 80-85 szakember felvételével – inkább házon belül oldják meg a közbeszerzések ellenőrzését, mert ez a megoldás „mérsékeli azokat a költségeket, amiket korábban a magyar állam kifizetett”. Majd mindezt megerősítendő egy hónappal később a kormány Orbán Viktor aláírásával elfogadott egy határozatot, amely leszögezte: átcsoportosítanak 3,05 milliárd forintot a Miniszterelnökséggel közvetlen foglalkoztatási jogviszonyban kerülő munkatársak foglalkoztatására a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések központi ellenőrzése érdekében. Végül ez az osztály költözött abba, az Andrássy út 70. szám alatt található épületbe, amit 2,9 milliárdért vásároltak meg, s ahova még belsőépítészeti terveket is rendeltek.

A 24.hu akkoriban arról cikkezett, Gulyás nem véletlenül volt elégedetlen: az EU ezekben az ügyekben szabálytalanságokat állapított meg és visszafizetésre kötelezte a magyar kormányt. Ezzel kapcsolatban Bajkai nemrég azt közölte a Népszavával, szó sincs arról, hogy „a konzorcium nem megfelelően teljesítette volna a feladatát, és ez lett volna az oka a visszafizetésre kötelezésnek”. Majd arra utalt, a jogalkotó – azaz a kormány és a parlament – felelőssége, hogy „az európai uniós irányelvek nem az EU által kívánt módon kerültek átültetésre a magyar jogrendszerbe”.

Megkérdeztük a kancelláriát, miért változtatta meg a miniszter tavaly az álláspontját. Most a tárca munkatársai úgy emlékeztek, 2018-ban nem a szerződés megszűnéséről – pedig Gulyás még múlt időt is használt: a szerződés „kifutott” –, hanem „a külső tanácsadói szolgáltatás igénybe vételének csökkentéséről” volt szó. Érdeklődésünkre, hogy miért kell fenntartani a kapcsolatot a konzorciummal, ha külön osztály foglalkozik az ügyekkel a Miniszterelnökséget, azt a választ kaptuk, hogy „a tanácsadói szerződés kapacitás-tartalékként maradt hatályban, az ügyteher átmeneti ingadozása esetén lehet igénybe venni külső szolgáltató segítségét”. A tárca hangsúlyozta, a külsős tanácsadók igénybevétele minimális, az idei év első két hónapjában bruttó 8,4 millió szolgáltatási díjat számoltak el, ami „a 2018. második félévben jellemző, átlagos kéthavi mennyiségnek csupán 3,6 százaléka”. Azt viszont nem közölték, hogy 2018 óta összesen mennyi pénzt hívott le a keretből a konzorcium.

Megkérdeztük azt is, hogy 2018-ban mit kifogásolt az EU, illetve a konzorcium vagy a törvényalkotó tehető-e felelőssé, de erre nem kaptunk érdemi választ. A kancellária kitérő választ adott, „az Európai Bizottságnak minden egyes tagállamban vannak kifogásai. A közbeszerzési gyakorlatra vonatkozó észrevételei nyomán alkalmazott esetleges korrekció összege más projektek finanszírozásához felhasználható, így Magyarországot semmilyen kár nem éri, hazánk uniós forrást nem veszít el, tehát forráselvonás-szankció alkalmazására nem kerül sor. ”