Azt hiszem, Kína. Láttam a hírszerzési anyagokat és erre a következtetésre jutottam – mondta Bill Barr akkori igazságügyi miniszter tavaly ősszel arra a kérdésre, hogy melyik külföldi állam jelenti a legnagyobb veszélyt az amerikai elnökválasztás tisztaságára. A terelés szándéka akkor is nyilvánvaló volt, most azonban kiderült, hogy akárcsak 2016-ban, ismét Oroszország próbált segíteni Donald Trumpnak.
Az amerikai hírszerzés szerdán nyilvánosságra hozott jelentése szerint Kína, bár fontolóra vette a beavatkozás lehetőségét, végül úgy döntött, hogy valószínűleg kudarcot szenvedne és a kísérlet visszaüthet, ezért meg sem próbálta a titkos akciót. Az is igaz, hogy Pekingnek szinte mindegy, ki az amerikai elnök, mert Washingtonban széles körű konszenzus van a Kína-politikát illetően. A jelentés szerint Oroszországon kívül Irán és mások – például Kuba, Venezuela és a libanoni Hezbollah – is folytattak befolyásolási műveleteket. Teherán például Trump ellen – és ezzel értelemszerűen Joe Biden javára – ügyködött.
A mintegy másfél tucat hírszerző szervezet információit hivatásos – azaz nem politikai kinevezett – szakértők összesítették. A jelentés még a Trump-kormányzat alatt íródott, most csupán a titkosságát oldották föl. Nem derül ki belőle, hogy készítői milyen tények alapján jutottak „nagy biztonsággal” a következtetéseikre, de a megfogalmazást általában olyankor használják, amikor vannak ilyenek. Ugyanakkor azt is megállapítják, hogy a szolgálatoknál léteznek kisebbségi, a kínai veszélyt hangoztató vélemények is.
Az orosz műveletekre állami szinten, Vlagyimir Putyin tudtával került sor és az sem zárható ki, hogy az elnök maga irányította a beavatkozást. Elsősorban Trump környezetében lévő személyeket próbáltak megtéveszteni hamis információkkal és Bident akarták hitelteleníteni. A dokumentum nem nevezi meg, de az egyik ilyen, Trumphoz közeli személy alighanem az elnök ügyvédje, Rudy Giuliani volt, akihez egy Andrij Gyerkacs nevű, egykor a KGB akadémiáján tanult, oroszbarát ukrán parlamenti képviselő révén jutottak el. Egy másik csatornát Trump volt kampányfőnöke, Paul Manafort jelentette, akinek közvetlen munkatársa, Konsztantyin Klimnyik az oroszok emberek volt. Moszkva egyrészt megpróbálta Ukrajnára terelni a beavatkozás gyanúját, másrészt korrupciós ügyekbe keverni Bident és családját. Ugyanakkor a beavatkozás nem terjedt ki a szavazatokat összesítő számítógépes rendszerek elleni támadásokra. Bár voltak ilyen kísérletek, azok feltehetően „független” orosz hekkerektől érkeztek és a decentralizált amerikai választási rendszer ezt eleve megnehezíti.
Avril Hayes nemzeti hírszerzési igazgató szerint a külföldről jövő rosszindulatú befolyásolási kísérletekkel a jövőben is számolni kell: az Egyesült Államok ellenfelei megpróbálják mélyíteni a megosztottságot és aláásni a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat.
