Előfizetés

A Covid-19 miatt meghalt emberek háromnegyedének a szívében is jelen van a vírus

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.17. 17:43

Fotó: IMAGE POINT FR / NIH / NIAID / AFP
Azt még mindig nem tudják a kutatók, hogy a koronavírus közvetlenül támadja-e meg a szívet vagy az immunsejtek okozzák a problémákat.
A Covid-19 miatt meghalt emberek háromnegyedének a szívében is jelen van az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) – derítette ki a szívszöveteket vizsgáló eddigi legrészletesebb kutatás. Negyvenegy beteg mintegy ezer szívszövetmintáját elemezve azt is kimutatták, hogy nagyobb valószínűséggel lép fel szívritmuszavar haláluk előtt – írta a Massachusetts-i Általános Kórház orvoscsoportja a Modern Pathology című tudományos szakfolyóirat szerdán megjelent számában közzétett tanulmányában. Kutatók már korábbi tanulmányokban részletes bizonyítékokat mutattak be arról, miként károsítja a szívet a Covid-19. Egyeseknél a troponin megemelkedett koncentrációját mutatták ki a vérben, ez a molekula a szívizomsejtek károsodásakor kerül a vérkeringésbe. Mások a szívet körülvevő burok gyulladásában és magának a szívnek a gyulladásában szenvedtek. Az azonban nem volt világos az orvosok előtt, hogy a koronavírus okozza-e ezeket a problémákat közvetlenül megtámadva a szívet, vagy a károsodást a túlzott immunválasz váltja ki. Az amerikai kutatók kimutatták, hogy 30 beteg szívében volt jelen a SARS-CoV-2 vírus. Csak ezeknél a betegeknél lépett fel fibrilláció vagy szívritmuszavar, szemben a tanulmányba bevont többi beteggel. Ezt az összefüggést James Stone, a kórház szív- és érrendszeri patológusa, a kutatást végző csoport vezetője „meglehetősen rendkívülinek” nevezte. Az még mindig nem világos a kutatók előtt, hogy ezekben az esetekben a vírus közvetlenül támadta-e meg a szívet. A fertőzött szívsejtek többsége immunsejt volt, amelyeket a SARS-CoV-2 képes megszállni máshol a szervezetben még azelőtt, hogy azok elindulnának a szív felé. Az sem világos, hogy a vírus vagy maguk az immunsejtek okozzák-e a problémákat. Ennek ellenére a tanulmány magyarázatot ad arra, hogy a dexamethason szteroid alkalmazása miért jelenthet segítséget egyes Covid-19-ben szenvedőknek. Ez volt az egyik első gyógyszer, amelyről felfedezték, hogy megelőzheti a halálozást a súlyos Covid-19-ben szenvedőknél. Csökkenti a gyulladást, azaz mérsékli a koronavírust rejtő immunsejtek jelenlétét a szívben – magyarázta Stone. A dexamethasonnal kezelt betegek csupán 50 százalékánál volt jelen a vírus a szívben, szemben a gyógyszerrel nem kezelt betegek 90 százalékával. Más nagy klinikai vizsgálatokkal szemben ez a tanulmány kis létszámú volt, ezért nem lehet kimondani, hogy a szer másoknál jobban védi a szívet – idézte a Science tudományos folyóirat honlapja Nicholas Hendrent, a Texasi Egyetem kardiológusát. Kutatók szerint további szövetvizsgálatokra van szükség nemcsak annak kiderítésére, hogy a Covid-19 miként vezet a betegek halálához, hanem annak megértésére is, hogy miként károsítja a túlélők szívét. 

Porördögöt fotózott a Marson a Perseverance

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.17. 17:42

Fotó: NASA/AFP
A tornádószerű jelenségről készült felvételt a Twitteren tette közzé a NASA.
Lefotózta a marsi porördögöt a vörös bolygón szolgálatot teljesítő Perseverance. A kutatók által régóta ismert jelenségről készült képeket a NASA marsjárójának Twitter-oldalán be is mutatták. Az örvénylő levegőoszlopok, amelyet portölcséreknek is neveznek, tiszta időben keletkeznek, amikor közvetlen, erős napsugárzás hatására a talaj fölött lévő, felhevült levegő felszáll, a felszínen lévő porréteg légbuborékszerűen forogni kezd. 

Magyar műszer áll Hold körüli pályára

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.17. 17:41

Fotó: ESA
A sugárzásmérő az űrállomás lakó- és logisztikai moduljában méri a falon átjutó sugárzást és jellemzőit.
A hazai fejlesztésű TRITEL sugárzásmérő lesz a holdkörüli pályára álló Lunar Gateway űrállomás belső sugárzásmérő rendszerének egyik eleme. Az űreszközt az Európai Űrügynökség (ESA) döntése nyomán az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztették a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával. Az űrállomás belső sugárzásmérő rendszere (IDA) az űrállomás lakó- és logisztikai moduljában (HALO) fogja mérni az űrállomás falán átjutó és abban keletkező ionizáló sugárzás dózisát és jellemzőit az idő függvényében – áll a fejlesztők közleményében. Az űrhajósok átlagosan évente 250-szer akkora sugárterhelésnek lesznek kitéve az űrállomás fedélzetén, mint a Föld felszínén, ezért egészségük érdekében kiemelten fontos szerepet játszik a sugárdózismérés. A Gateway külső platformján elhelyezkedő sugárzásmonitorozó rendszer (ERSA) mérési adatait is felhasználva lehetőség nyílik arra, hogy a kutatók megvizsgálják, mennyire nyújt hatékony védelmet az űrállomás fala az űrbéli sugárzásokkal szemben. Mint írták, az ESA - meghívásos pályázat keretében - felkérte az Energiatudományi Kutatóközpontot arra is, hogy fejlessze ki az IDA központi egységét és készítse el annak prototípusát. Ez lesz az az (interfész) egység, amelyen keresztül az IDA rendszer detektorai az űrállomás tápellátó és kommunikációs rendszeréhez csatlakoznak. Az IDA központi egységének prototípusát, valamint a TRITEL dózismérő rendszert az EK által alapított űripari cég, a REMRED Kft. gyártja.
A közlemény szerint a Gateway harmad-negyedakkora méretű lesz, mint a több mint húsz éve a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS), és nem lesz állandóan lakott, azonban fontos szerepe lesz a Hold felszínére leszálló újabb emberes küldetésekben. A közel 40 tonnásra tervezett űrállomás a Holdhoz legközelebb 3000 kilométerre, a legtávolabb pedig 70 ezer kilométerre fog keringeni. A Hold körüli térségben gyűjtött tapasztalatokat a szakemberek a jövő Mars küldetéseiben kívánják hasznosítani. Felidézték, hogy Magyarország több mint 40 éves tapasztalattal rendelkezik az űrhajósok űrbéli sugárterhelésének vizsgálatában. Az Energiatudományi Kutatópontban (korábban KFKI, ill. MTA KFKI AEKI) számos aktív és tápellátást nem igénylő, úgynevezett passzív dózismérő rendszert fejlesztettek, amelyekkel emberes űreszközök és mesterséges holdak fedélzetén végeztek méréseket. Tavaly volt negyven éve, hogy az első magyar fejlesztésű dózismérő műszer, a Pille feljutott a világűrbe, amellyel Farkas Bertalan űrhajós végzett méréseket a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Amerikai, ESA és orosz együttműködések keretében a rendszer különböző változatai azóta is számos űreszköz fedélzetére eljutottak. A Pille legújabb változata - az orosz szegmens szolgálati rendszerének részeként - 2003 óta folyamatosan és megbízhatóan üzemel az ISS fedélzetén. Legutóbb 2018 júniusában helyeztek üzembe újabb Pillét az ISS-en – olvasható a közleményben.