Előfizetés

Megtorpanás előtt a brit oltási sikersztori

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.03.18. 16:42

Fotó: CHARLES MCQUILLAN / AFP
A tervekkel ellentétben a jövő hónapban nem kezdődik meg az 50 éven aluliak immunizálása, hacsak ezt egészségügyi probléma alaposan nem indokolja.
Száz napja kezdődött el a mindeddig szenzációsan zajló szigetországi oltási program. E sorok írásakor 26,5 millió brit, a lakosság közel 38 százaléka kapta meg első, míg 1,66 millió mindkét dózisát. Ám ahogy erről Emily Lawson, a projekt angliai vezetője a háziorvosi rendelőkhöz és az oltóközpontokhoz írt levelében beszámol, március 29-től jelentősen lelassul az oltóanyagellátás. A tervekkel ellentétben a jövő hónapban nem kezdődik meg az 50 éven aluliak immunizálása, hacsak ezt egészségügyi probléma alaposan nem indokolja. Matt Hancock egészségügyi miniszter szerda esti Downing Street-i sajtótájékoztatóján a világszerte bámulat tárgyát képező program sikereiről szeretett volna beszámolni, mielőtt újságírók a kiszivárogtatott levél tartalmával szembesítették. A láthatóan meglepett politikus azzal védekezett, hogy „mindig is lehetett tudni, mennyire kiszámíthatatlan az vakcinaellátás, ám az a fontos, hogy tartani tudjuk minden 50 éven felüli első oltását április 15-ig". Ígéretet tett, arra: július végére minden nagy-britanniai felnőttet értesítenek a Covid-védőoltás beadásáról. Március hátralévő részében egy-egy napon félmillió körüli brit kapja meg a védőoltást több mint 1600 oltóhelyen, a rendelőkön kívül kórházakban, stadionokban, mecsetekben, plébániatemplomokban, múzeumokban és más nyilvános helyeken.
Másnap, csütörtök déli parlamenti felszólalásában az egészségügyi miniszter aztán magyarázatot adott az oltóprogram megtorpanására. Mint jelezte, múlt héten biztonsági okokból újra kellett tesztelni egy 1,7 millió dózist tartalmazó kiszerelést Indiából. Hozzátette, hogy "ilyen eseményekre a gyártás rendkívüli bonyolultsága miatt mindig kell számítani és ez a minőségellenőrzés igényességét is bizonyítja" Brit kormányzati források előzőleg határozottan tagadták, hogy az áprilisi leállásnak köze lenne Brüsszelnek az Egyesült Királyságba irányuló oltóanyag-export megtorpedózására vonatkozó fenyegetéséhez. A két fél közötti feszültség kiéleződése, maga az a gondolat, hogy az EU területén gyártott vakcinák ne jussanak el célpontjukra, felháborodást keltett Londonban. Míg a Downing Street diplomatikusan figyelmeztetett, hogy "a lépés veszélybe sodorja a vírussal szembeni globális küzdelmet", Dominic Raab külügyminiszter durvábban fogalmazott. "Ilyen ellenséges lépéseket csak a britnél kevésbé demokratikus rendszerek szoktak tenni" - jelentette ki. Sok brit látja Ursula van der Leyen arrogáns fellépésében igazolva a Brexit, az Unióból való távozás létjogosultságát. 

A koronavírus áldozataira emlékeztek Bergamóban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.18. 16:21

Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
Egy évvel ezelőtt ezen a napon indultak el Bergamóból a koporsókkal teli katonai kamionok más olaszországi krematóriumok felé. A hosszú járműkonvojról készült felvételek az egész világot bejárták.
Olaszországban csütörtökön Bergamo városában emlékeztek meg a koronavírus-járvány első évében elhuny több mint százezer olasz betegről: egy évvel ezelőtt, 2020. március 18-án indultak el a koporsókkal teli katonai kamionok más olaszországi krematóriumok felé Bergamóból. A hosszú járműkonvojról készült felvételek az egész világot bejárták. A Sars-CoV-2 vírus halottainak szentelt emléknapon Mario Draghi kormányfő a bergamói temetőben koszorút helyezett el, majd fát ültetett el abban a parkban, amelyet a koronavírus-járvány halottainak emlékére létesítettek. A halottak száma a héten túllépte a százezret. A minden ezer halott után elültetett egy-egy fa az ország különböző térségeiből érkezett. A megemlékezés teljes csendben és nagyon kevés résztvevővel zajlott.
„Bergamo az egész ország fájdalmának szimbóluma, de ez a nap ne csak a gyász, hanem a remény napja is legyen”

– mondta a miniszterelnök.

Mario Draghi beszédében emlékeztetett a tavaly ilyenkor tapasztalt nemzeti összefogásra: a Bergamo utcáin felállított tábori kórházakra, ahol a nyugdíjas orvosok álltak be dolgozni, valamint arra az ezer fiatalra, akik az egész országból Bergamóba siettek segíteni. A kormányfő a jelenlegi helyzetre utalva, elsőrendű célnak továbbra is a lehető leggyorsabb vakcinázást nevezte meg, mert „csakis az oltással indulhat újra Olaszország”. Bergamo lakossága hónapokkal ezelőtt az ügyészséghez fordult a szerintük tavaly késői zárlat miatt, ami az idősotthonokban rendkívül magas halálozási hullámhoz vezetett. 
Giorgio Gori bergamói polgármester adatai szerint a 120 ezres városban tavaly tavasszal 670-en haltak meg Covid-19 betegségben, a város tágabb térségében több mint háromezren. Úgy vélte, hogy „a halottak valós száma a kétszerese lehet a hivatalos jegyzékekben szereplőnek".

A halottak emléknapjáról csütörtökön az ország több részén megemlékeztek: a római Capitolium-dombon található városháza előtt Virgina Raggi főpolgármester tartott egyperces néma megemlékezést. Olaszországot tavaly március 10-én helyezték először zárlat alá. Március 18-án az észak-olaszországi intenzív osztályokon már kritikus volt a helyzet, a koporsókat a kórházak kápolnáiban és a templomokban helyezték el. Tavaly március 18-án 35 ezer volt az aktív betegek száma, kórházban 14 ezren voltak, lélegeztetőgépen 2257-en, a halottak száma már majdnem háromezer volt. A legtöbb beteg március 27-én halt meg, 969-en.  Egy év elteltével a halottak száma meghaladja a 103 ezret, kórházban több mint 26 ezer beteg van, intenzíven 3317-en. Az aktív betegek száma több mint másfél millió. Egy évvel ezelőtt a betegség majdnem kizárólag az ország északi régióit érintette, most a vírusmutánsok országosan terjednek.

A koronavírus-járvány a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülését eredményezte Európában

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.18. 13:47

Fotó: AMAURY CORNU / AFP
A koronavírus-járvány okozta társadalmi egyenlőtlenségek mélyülése, a faji, vallási, illetve szexuális kisebbségek elleni gyűlölet, valamint a terrorizmussal szembeni küzdelem jelentették a legfőbb kihívást Európa számára tavaly - közölte az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) csütörtökön közzétett, 2020-as adatokra támaszkodó éves jelentésében.
A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői a március 21-én esedékes, a faji megkülönböztetés ellen meghirdetett nemzetközi nap alkalmából készített jelentésükben kiemelték, a koronavírus-járvány okozta válság negatív hatást gyakorolt az emberi jogok érvényesülésére Európában. A járvány eredetével kapcsolatos összeesküvés-elméletek mindenekelőtt az ázsiai származású emberek megbélyegzésével, valamint antiszemita gyűlöletkeltéssel jártak. A jelentés szerint a világjárvány által aránytalanul érintett csoportok közül a romák helyzete romlott leginkább. Kiemelték: a távoktatás sok roma gyermeket zárt ki az iskolai részvételből az internethez és a számítógéphez való hozzáférés hiánya miatt. Az Európában illegálisan tartózkodó migránsok és menedékkérők különös nehézségekkel küzdöttek, ugyanis társadalombiztosítás hiányában nem tudták igénybe venni az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, ami növelte kitettségüket a koronavírus-fertőzésnek. Fokozott erőszakkal és elutasítással szembesültek a szexuális kisebbségekhez tartozók közül azok, akiknek a rendkívüli intézkedések vagy anyagi helyzetük miatt vissza kellett költözniük elutasító családjukhoz. A kijárási tilalom idején nőtt, egyes esetekben megháromszorozódott a számukra fenntartott segélyhívó központok felkeresése - közölték. A szakértők kiemelték, hogy az LMBTQ-közösséghez tartozók emberi jogaival szembeni légkör bizonyos európai országokban teret nyert, ami - véleményük szerint - összefügg a populista és homofób politikai retorikával. A 2020-as évet a korábbiakhoz hasonló mértékben jellemezte a rasszizmus, az antiszemitizmus és az iszlám vallásúakkal szembeni, úgynevezett iszlamofóbia. Az év folyamán kibontakozott Black Lives Matter (Fekete életek is számítanak/BLM) mozgalom feltárta, hogy a faji megkülönböztetésen alapuló rendőri visszaélések továbbra is jelentős mértékben érintik a kiszolgáltatott csoportokat, illetve megerősítette az intézményi rasszizmusnak nevezett aggályokat Európában. A rasszizmus rejtett vagy nyílt, az állami és magánszektorban való megjelenése rontotta az általános bizalmat társadalmi szinten és a bűnüldözésben egyaránt - emelték ki. A jelentés szerint növekedett a vallási alapú terroristatámadások száma Európában. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly sem csillapodott az európai zsidóság ellen érzett gyűlölet, a zsidóknak továbbra is erőszakkal, fenyegetésekkel kell szembenézniük - írták. A jelentéstevők emellett aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Párizsban, Nizzában, Bécsben és máshol elkövetett terrortámadások további gyűlöletet szíthatnak, és kirekesztést eredményezhetnek a muszlimokkal szemben. A muszlimellenes rasszizmus az integrációs és befogadásra fókuszáló erőfeszítések meghiúsulásának kockázatával jár, és tovább radikalizálhatja a fiatal muzulmánokat Európában - figyelmeztetett a szakértői bizottság.