Oltási rend - Generációkra szabott esélyek

Noha a kormány állítja, hogy az idősekre koncentrál az oltási rendben, ez nem minden korosztályra igaz: a nyolcvan felettiek kisebb eséllyel jutnak vakcinához.

Júniusra, de akár május végére a teljes magyar lakosság megkapja a védőoltást – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tegnap. Az kétséges, hogy tartható-e ez az ütemterv – nem egy határidőt módosítottak már –, az viszont biztos: az átoltottságig marad a veszély, mert a harmadik hullám még mindig felszálló ágban van. Csütörtökre újabb 6500 embernél mutatták ki a koronavírust, már majdnem tíz és félezren vannak kórházban és rekordmagas, 207 volt a halálos áldozatok száma. Egy nap alatt több mint negyvennel nőtt a gépen lévők létszáma, tegnap már 1170-en szorultak lélegeztetésre. Ez pedig már közelíti azt a számot, amit Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora jelölt kritikusnak: számításai szerint a magyar egészségügy teherbíró képessége 1200-1250 lélegeztetett beteg körül határozható meg. Nála optimistább Gulyás Gergely: szerinte a jelenleginél két és félszer több lélegeztetésre szoruló embert is el tudna látni a rendszer. Ezzel szemben Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke – aki, mint arról beszámoltunk, a napokban cenzúráról, félretájékoztatásról és szakmai hibákról írt nyílt levelében – a Válasz online-nak adott interjúban úgy fogalmazott: „A koronavírus-ellátás ilyen tömegű beteg esetén katasztrófamedicinát igényelne a hazai tönkrement egészségügyben. Katasztrófamedicina esetén vége az eddig használt szabályoknak, tudomásul kell venni, hogy azok már nem tarthatók, minden megoldás megengedett, amivel több életet menthetek meg.”

Nemcsak a jelenlegi kórházi állapotok megítélése ellentmondásos, hanem az is, mi várható a közeljövőben. Gulyás Gergely optimistán március végére tette a fordulópontot, szerinte utána zuhan a betegszám. Az országos tisztifőorvos azonban hosszú küzdelemre készül, Müller Cecília szerint rendkívüli mértékben nőhet a fertőzöttek száma, még messze nincs itt a nyitás ideje. Tegnap – a várakozásokkal ellentétben nem derült ki –, hogy a kormány mit tervez: Gulyás Gergely csütörtökön csak azt monda, hogy Orbán Viktor miniszerelnök pénteken tesz bejelentést.

Az ellentmondások az oltási rendszerből sem tűntek el. Noha a kormány hangsúlyozza, hogy az idősek oltására koncentrál – Gulyás Gergely tegnap megerősítette, elsősorban a 65 év felettieket kapják a vakcinát és nem például az érettségiztető tanárok – sok adat árnyalja a képet. Mindenekelőtt az, hogy az 1,7 millió regisztrált idős nagyjából fele még mindig nem kapta meg a vakcinát. Ráadásul az idős korosztályok átoltottsági aránya között nagy különbségek mutatkoznak.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb, múlt heti adatai szerint Magyarországon a 80 évnél idősebbeknek csak az 50,6 százalékát oltották be. Ez az európai középmezőnyt jelenti, Izlandon a legidősebbek 97 százalékát, Máltán 88 százalékát, Írországban a 80 százalékát oltották be. A 70-79 évesek között 44,7 százalékos a beoltottság – ezzel viszont már toronymagasan vezeti az európai listát Magyarország. A 60-69 évesek negyede is megkapta már legalább az első oltását itthon, ami szintén kiemelkedőnek számít a kontinensen. Mindez azt jelzi, hogy az idősökön belül is a 60-79 évesekre fókuszál a kormány, a 80 felettiekre kevésbé, nekik kisebb esélyük van a gyors beoltásra.

Rugalmatlan rendszer

Előre vennénk az oltási sorrendben a súlyosabb betegeket, de erre nincs érdemi mozgásterünk, ugyanis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) központi listája és utasításai szerint az életkor a legfőbb rendező elv, ezt be kell tartanunk – monda lapunknak Lantos István gödi háziorvos.

– Nagyon fel vannak háborodva a fiatalabbak, mert ők is már veszélyben vannak – fogalmazott Magyar Anna, II. kerületi háziorvos.

Egy név nélkül nyilatkozó békés megyei háziorvos is arról beszélt lapunknak: egy negyvenes éveiben járó betege „orvosi szempontból nem kérdés”, hogy a sor elejére lenne sorolandó, de hivatalos úton esélye sincs ezt elérni. A Zuglóban rendelő Hámori Katalin kérdésünkre elmondta, hogy az oltási listákat kiadó NEAK-nál nincs olyan kapcsolattartó sem, akinek az orvosilag indokolható változtatásokat jelezhetnék.

Márpedig válogatni lenne kiből. A lapunknak nyilatkozó orvosok kivételes esetekben pár súlyos állapotú beteget az idősebbek mellé tudtak sorolni trükkökkel, például ha megüresedett egy hely, de ez nem veszélytelen. Az orvosokat ugyanis megbüntethetik, amennyiben eltérnek a hivatalos oltási tervtől. – Eddig szemrehányást nem kaptunk egy-egy beteg előre sorolásáért, és bár kiküldtek egy fenyegető levelet az oltási rend szigorú betartásáról, én minden döntésemet tudom szakmailag indokolni. Viszont nem tudom, hogy lesz-e ezért megtorlás – mondta Magyar Anna.

A vakcinák rugalmasabb elosztásáért kiált a krónikus betegek valamennyi statisztikája. Több mint 1,4 millió magyar túlsúlyos, de közülük csak kevéssel több mit 300 ezren 75 éven túliak. Ugyanakkor 55 és 75 év között 800 ezer ember elhízott, s még a 45-55 év közötti csoportban is majdnem 180 ezer és ugyanez a helyzet az egymillió cukorbeteggel, bár őket a veszélyeztetettségi sor elején szerepeltetik.

A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke lapunknak kiemelte, hogy a koronavirus.gov.hu oldalon közzétett adatokból látni, majdnem minden harmadik elhunyt szenvedett ebben a betegségben, tehát érthető, hogy az oltási sorrendben is előre kerülnek a cukorbetegek. Füzesi Brigitta azt tapasztalja a visszajelzések alapján, hogy a háziorvosok segítik a pácienseiket, ahogy az egész országot behálózó civil szervezeteik is. Egyik legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy regisztrációra biztassák azokat a társaikat, akik még nem jelentkeztek védőoltásra. Nekik sincsenek adataik a regisztrált cukorbetegekről, ezért felmérést kezdenek, hogy megtudják, milyen a cukorbetegek átoltottsága. A Rákosmenti Gyerekcukorbetegek Egyesületének vezetője is fontosnak tartaná, hogy a felnőtt környezet oltassa be magát a cukorbeteg gyerekek védelmében, hiszen a 18 év alattiaknak még nincs ellenőrzött vakcina, ami megvédené őket a fertőzéstől.

A pajzsmirigybetegségek is korán kezdődnek, összesen 700 ezren küzdenek az alul- vagy túlműködés tüneteivel. Első körben ennek a betegségnek az autoimmun háttere miatt kifejezetten ellenezték a szakemberek, hogy pajzsmirigy problémákkal küzdők az orosz vakcinát kapják, most azonban több hatvanas évei végén járó olvasónk jelezte, hogy ezzel akarják beoltani. A magas vérnyomásra már mindent jónak tartanak, hiszen hárommilliónyi érintettel kell számolni.