Előfizetés

A fideszesek bíznak az oroszokban

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.20. 06:20

Fotó: Népszava / Népszava
A kormánypárti szavazók 57 százaléka Soros Györgyben, 22 az Unióban, 21 az USA-ban és 14 százalékuk Oroszországban lát veszélyt.
A Fidesz szavazóinak 57 százaléka Magyarországra leselkedő veszélyként tekint Soros Györgyre, a kormánypárti hívek negyven százaléka azonban nem hiszi el, amit éjjel-nappal ont magából a fideszes propaganda - ez derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített reprezentatív telefonos közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint leginkább a Momentum szimpatizánsai kételkednek abban, hogy az amerikai üzletember veszélyeztetné Magyarországot, a megkérdezettek mindegyike úgy nyilatkozott, Soros György nem jelent veszélyt. Az MSZP és a Jobbik szavazóinak 28, illetve 24 százaléka azonban kockázatot lát a világ egyik leggazdagabb emberének tevékenységében. A teljes ellenzéki összefogást tekintve 16 százaléknyi szavazóra hatott a jelek szerint a kormány propagandája. A felmérés Magyarország külpolitikai orientációjával és a kormány külpolitikájával kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Az eredmények alapján a magyar választók még mindig erősen nyugatos értékválasztással bírnak, bár ez pártpreferenciáik alapján eltérő mértékű. Az összes megkérdezett tekintetében egyébként a legtöbben, 31 százalék Oroszországot (16 százalék szerint egyértelműen, 15 százalék szerint inkább veszélyt jelent), 30 százalék Soros Györgyöt (22 százalék szerint egyértelműen, nyolc százalék szerint inkább veszélyt jelent) tartja hazánkra nézve fenyegetőnek. Az Egyesült Államoknál az arányszám 15, az Európai Uniónál 12 százalék. 
Nem meglepő módon Oroszországot éppen a Fidesz szavazói látták a legcsekélyebb mértékben veszélyesnek Magyarországra (csak 14 százalékuk lát ebben veszélyt, míg 82 százalék nem), a legnagyobb arányban viszont a Momentum (79 százalék) és az MSZP (73 százalék) támogatói, a DK és a Jobbik esetében 51 százalék, illetve 35 százalék ez az arány. A teljes ellenzéki összefogásra vetítve éppen fele-fele a Vlagyimir Putyin rezsimjére veszélyforrásként tekintők, illetve ezzel egyet nem értők aránya. Azzal az állítással, hogy „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie” az összes megkérdezett 69 százaléka értett egyet, míg 26 százaléknyian elutasító véleményen voltak. Pártpreferencia alapján viszont egyértelműen a Fidesz választói a legkevésbé nyugatosak, csak 59 százalékuk ért egyet az állítással. Bár az ellenzéki összefogás támogatóinak 81 százaléka határozottan nyugatos, érdekes, hogy a Jobbik (76 százalék) mellett a DK támogatói (79 százalék) lógnak ki egy kicsit lefelé a sorból a 91 százalékban erősen nyugatos MSZP és Momentum (85 százalék) mellett. A kormány külpolitikájával kapcsolatban a Fidesz támogatóinak túlnyomó része (72 százalék) úgy véli, az elsősorban Magyarország érdekeit képviseli, az MSZP, a Momentum és a DK támogatóinak többsége (sorrendben: 54, 56, 52 százalékos arányban) azonban úgy látja, Orbán Viktor elsősorban Oroszország érdekeinek akar megfelelni. A Jobbik esetében 24 százaléknyian gondoltak elsősorban orosz érdekekre, míg 36 százalék úgy látja, nemzeti érdekeket képvisel a magyar külpolitika. 

Megint változó nyitási víziók, oltási újratervezések

Boda András Vas András
Publikálás dátuma
2021.03.20. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyelőre rövid távon tervezi a korlátozások fenntartását a kormány, és a nyitásra készül, pedig a járványadatok megint tovább romlottak.
– Amikor eléri az átoltottság a 2,5 millió embert, el lehet kezdeni az újraindítást – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiónyilatkozatában, egyúttal jelezte, eddig 1,5 millió ember kapta meg itthon a vakcinát. Noha bő egy hét alatt aligha lehet egymillió embert beoltani – az utóbbi tíz napban mintegy 500 ezer vakcinát adtak be – a kormány egyelőre csak arról döntött: hétfőtől még egy hétig biztosan fennmaradnak a jelenlegi korlátozások. Igaz, a kormányfő jelezte, hogy a húsvéti időszakról külön hoznak majd rendelkezéseket. Ezzel együtt is túlzott optimizmusra utal mindez a napi járványadatok tükrében: soha nem regisztráltak még olyan sok új fertőzöttet (10759), mint tegnap, és a 213 áldozat is új negatív rekord. A kórházban lévők száma minimálisan csökkent, de továbbra is tízezer fölötti, és 1174-re emelkedett a lélegeztetőgépen lévők száma. A kórházak terheléséről szólva Orbán Viktor azt monda, hogy az ellátórendszer bírja a nyomást, és jelezte, további 1618 lélegeztetőgéppel felszerelt ágy van a már foglaltakon felül. Igaz, kitért arra is: „A kérdés mindig az, hogy van-e elegendő orvos és ápoló, aki ezeket működteti.” Szerinte van, és ennek alátámasztására felidézte, hogy a hétvégén videókonferencián egyeztetett a kórházigazgatókkal, és bár mindenkinek akadt gondja, "mindenkiről látható volt, hogy meg fogja tudni oldani ezeket a problémákat.” Kérdés, hogy az igazgatók meddig tudják megoldani a problémákat. Jávor László, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa Győr+ című lapnak adott interjújából kiderül: intézményüknek már most több pácienst kell kezelniük, mint ahányat vállaltak a miniszterelnökkel folytatott konferenciabeszélgetésen. A főigazgató szerint ugyanis a miniszterelnök megkérdezte tőle, hogy legfeljebb hány pácienst tudnak most ellátni, ő pedig jelezte, a győri kórházban maximum 360-at, ezzel szemben már szerdán 371 covidos fekvőbetegük volt.
Orbán Viktor a pénteki nyilatkozatában bírálta Brüsszelt, amiért nincs elég vakcina, és többször is odaszúrt a baloldalnak, kérte az ellenzéki politikusokat, fejezzék be az oltásellenes kampányt. A kormányfő reagált arra is, hogy több ellenzéki város felajánlotta, oltópontot hozna létre. Mint mondta, a kormány elég oltópontot képes létrehozni, de ha mégis szükség lesz segítségre, akkor majd szólnak. Ennek fényében különös, hogy néhány órával ezután Budapest Főváros Kormányhivatala közleményében azt nehezményezte: a baloldali fővárosi kerületek nem adnak elég segítséget az oltáshoz. – Ilyen zavaros, egymásnak ellentmondó ezernyi hírt még semmilyen ügyben nem tapasztaltam korábban – állapította meg Orbán péntek reggel, majd úgy folytatta: – Mindenkit arra kérek, hogy ne üljön föl fake-newsnak. Próbáljanak ránk hallgatni. Nincs azonban könnyű dolga annak, aki csak rájuk hallgat. Most például azt mondta a miniszterelnök, hogy akkor lehet a nyitás első lépéséről beszélni, ha az átoltottság eléri a 2,5 millió embert. Majd közölte azt is, hogy akkor lehet megtenni „az első újraindítási lépést, amikor minden 65 év feletti ember, aki regisztrálta magát, be lett oltva.” Ezzel szemben februárban ő maga még azt ígérte: „Március 15-ére minden 60 év fölötti magyar állampolgárt, aki regisztrált, be fogunk oltani.” Vagyis nemhogy a március 15-ei határidőt nem sikerült tartani, ma már nem is a 60, hanem a 65 év felettiekre szűkítette azok körét, akiknek beoltását sürgeti. Ezzel alighanem jelentős könnyítést adott apparátusának a kormányfő: a KSH januári adatai szerint ugyanis a 60 és 64 év közöttiek száma több mint 650 ezer – igaz, azt nem tudni, hogy ebből a korosztályból mennyien regisztráltak. További ellentmondás, hogy február közepén azt mondta a kormányfő: „Ha a kínai vakcinával is elkezdünk oltani, ami nincs messze már, akkor minden olyan embert, aki eddig regisztrált oltásra, húsvétig be is tudunk oltani.” Elkezdték a kínai vakcinát használni, ám most már a 65 felettiek esetében sem említette a húsvéti határidőt a kormányfő.

Okmányhibák: a kormány a bürokráciát okolja

„Már több, mint egymillió védettségi igazolvány került kiküldésre. Ilyen számnál mindig előfordulhatnak hibák” – írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ, miután arról érdeklődtünk, miként történhetett meg, hogy sokan téves oltási igazolványokat kaptak. Mint arról írtunk, volt, aki Covid-fertőzés és oltás nélkül is igazolványhoz jutott, és a járvány egyik áldozatának is kipostázták a védettséget igazoló dokumentumot. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a bürokrácia tévedéseivel és „félrevezető információkkal” magyarázta a hibákat. Hozzátette: a panaszokat a vedettsegiigazolvany@1818.hu e-mail címen lehet jelezni. Koncz Tamás  

Mindenkit kioszt a kamar

„A járvány eddigi legsúlyosabb időszakában, a 23. órában arra kérjük a politikusokat, hogy fejezzék be mind a hamis illúziók keltését, mind a vádaskodást, a lakosság félrevezetését és elbizonytalanítását.” – írta közleményében a Magyar Orvosi Kamara. A testület a médiával sem elégedett, azt szeretné, hogy „ne legyen értelmezhetetlen szakadék a kormánykritikus és a kormánypárti vagy közszolgálati hírek között, mert a tények nem oldalfüggőek.”

Még nincsenek sokan a Balatonnál

- Hamis gulyás és göngyölt dagadó – ismerteti a napi menüt a balatonlellei étterem pincére, mire a bejárat előtt várakozó két férfi bólint, jó lesz. Úgy tíz perc múltán át is veszik a rendelést, aztán indulnak haza: mindketten helybéliek, s mint utóbb kiderül, az étterem másokban nem is nagyon bízhat. Pedig a múlt héten, a háromnapos hétvége előtt Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, a Balatoni Szövetség elnöke felhívásában attól tartott, hogy a tópartot tavaly tavaszhoz hasonlóan elözönlik majd a városokból érkezők, megnő a fertőzés veszélye, leterhelik a helyi egészségügyi rendszert, illetve a kereskedelmet. A szervezet vezetőjének félelmei jól láthatóan nem váltak valóra – amiben persze szerepe lehetett annak is, hogy egyelőre inkább télies, mintsem tavaszias az idő. A tóparti településeken semmivel sincs nagyobb forgalom, mint a normál évek azonos időszakában, sőt, miután a szálláshelyek, valamint a vendéglátó egységek jelentős része zárva, így még inkább kihaltnak tűnik minden a Balatonnál. - A hétvégére sokan jöttek a nyaralóikba, kertészkedtek, takarítottak, de aztán haza is mentek – meséli a balatonmáriafürdői Böröcz Géza. – Tavaly is inkább húsvét után maradtak az emberek, ráadásul most Somogy fertőzési mutatói az országban a legrosszabbak közé tartoznak, így vélhetően ez is visszatart sokakat. - Nem is értem, miért riogattak mindenkit azzal a felhívással – jegyzi meg Vári Zsuzsanna. A máriafürdői boltos szerint ráadásul meglehetősen lesújtó képet festett a tóparti kereskedőkről a Balatoni Szövetség levele, hiszen azt sugallta, hogy nem képesek alkalmazkodni egy esetlegesen nagyobb tömeghez. – Nézzenek körül, hiányzik innen valami? – mutat körbe a boltban, melynek árukészletét egy budapesti belső kerületben sem érhetné kritika. – Amúgy is teljesen fölösleges volt pánikot kelteni, nem volt nagy roham a hétvégén, teljesen kulturáltan lehetett vásárolni. - Nem tudni, hogy a levél, az időjárás, vagy a tényleg durva járvány miatt, de nagyon kevesen jöttek tartósan a nyaralókba – jelenti ki Fonyódon Durákovics Péter. A székesfehérvári férfi február közepén költözött a nyaralójába, ahonnét home office-ban dolgozik. – Amúgy is, milyen joggal tiltja meg bárki, hogy a saját ingatlanomat akkor használjam, amikor akarom, főleg, hogy a balatoni települések elég durva adókat szednek be a nyaralótulajdonosoktól. És miért hiszi azt egy tóparti polgármester, hogy a járvány alatt, csak mert nem otthon, hanem itt vagyok, sokkal többet megengedek magamnak, s nem tartom be az előírásokat. Hülyének nézi a nyaralókat, akik láthatóan csak akkor fontosak, ha fizetni kell. – Csak a nagymamáékhoz jöttünk látogatóba – magyarázza már a boglári strand játszóterén egy fiatal nő. – Kifejezetten figyelünk otthon is, hogy ne menjünk sehol tömegbe, a partra is csak azért jöttünk nyugodtan, mert rajtunk kívül nincs senki. Ahogyan a lellei kikötőben is csak egy kutyasétáltatóba, illetve két biciklisbe botlunk, a klasszikus nyaralóövezet pedig olyan kihalt Máriafürdő és Lelle között, mintha egy januári hétköznap autóznánk végig rajta: kilométer hosszan csak lehúzott redőnyök, lelakatolt kertkapuk, embernek, autónak nyomát sem látni. – Húsvétig nem lesz itt semmi – mondja egy boglári boltos. – És nem azért, mert mindenféle leveleket írogatnak egyesek, hanem, mert addig máskor sem jön igazából senki. Onnantól viszont akkor is jönnek, ha naponta fenyegetik meg az embereket, de nem is baj: itt a többség a nyaralókból él, nélkülük halálra vannak ítélve a települések.

Belátható időn belül érkezhet egy BKV-sztrájk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.19. 22:23

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek az érdekképviseletek, ami akár záros határidőn belül munkabeszüntetést is hozhat.
Március 19-én a BKV szakszervezetei kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek a bértárgyalások mielőbbi eredményes lezárása érdekében - közölte péntek este a vállalat. Mint írták, eddig is szerettek volna megállapodni a dolgozói oldallal, de a megegyezést a mostani, pandémiával súlyosbított, forráshiányos időszak megnehezítette. 
A szakszervezetek 6%-os bérfejlesztési és 10%-os cafeteria emelési igénnyel léptek fel. A kollektív munkaügyi vita azt jelenti, hogy ha hét napon belül nem születik megegyezés, sztrájk kezdeményezhető.

Az egyeztetés ideje alatt is kezdeményezhető figyelmeztető sztrájk egy alkalommal, de annak időtartama a két órát nem haladhatja meg. "A bértárgyalás során a BKV Zrt. vezetése ígéretet tett arra, hogy – karöltve a Tulajdonossal – folyamatosan keresni fogja a szükséges források bevonásának lehetőségét. Bízunk benne, hogy ezek a törekvések sikerrel járnak, viszont a mostani, rendkívüli időszakban szükségünk van az érdekképviseletek megértő és türelmes támogatására is."- zárul a cég közleménye.