Előfizetés

Fokozatosan kell feloldani a korlátozásokat - a konzultáció válaszadói szerint

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.20. 10:23

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Dömötör Csaba köszönetet mondott annak az 528 ezer embernek, aki elmondta a véleményét.
Az újraindításról szóló, pénteken véget ért online konzultáció válaszadóinak 88 százaléka szerint a járványügyi korlátozásokat fokozatosan, lépésről lépésre kell feloldani, és csak 12 százalék mondta azt, hogy egy lépésben, a járvány végén - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szombaton a Facebookon az MTI tájékoztatása szerint.
Dömötör Csaba köszönetet mondott annak az 528 ezer embernek, aki elmondta a véleményét. Közölte, a kormány az eredmények alapján elkészíti az újraindítási tervet, amelynek egyes szakaszai a beadott oltások számához igazodnak majd.
"A nyitás részleteiről a miniszterelnök hazai szakemberekkel és olyan külföldi miniszterelnökökkel is egyeztet majd, akik előttünk járnak az oltási programban"

- mondta Dömötör Csaba.

A kormány azon dolgozik, hogy amint a járvány visszaszorul és nő a beadott oltások száma, fokozatosan újra lehessen indítani az életet Magyarországon - tette hozzá.  Az államtitkár a konzultáció eredményeiről szólva kifejtette, a résztvevők 65 százaléka ért egyet azzal, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes korlátozó intézkedések alól. Elmondta, 74 százalék szerint, ha azt a járványügyi helyzet engedi, az első lépések között enyhíteni kell az este 8 óra utáni kijárási tilalmat, szigorú biztonsági szabályok mellett.
"Az éttermek és szállodák nyitása ügyében ez a támogatottság 87, a sportlétesítmények nyitásával kapcsolatban pedig 75 százalékos"

- közölte.

A kormány képviselője aláhúzta, a résztvevők 58 százaléka ért egyet azzal, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek meg kell engedni, hogy rendezvényeket, így koncerteket, sporteseményeket látogathassanak. A külföldiek belépésével kapcsolatban a válaszadók 79 százaléka egyetért azzal, hogy a járvány végéig Magyarországra csak olyan külföldiek léphessenek, akiket vagy beoltottak, vagy rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. A konzultáció részletes eredményeit a kormány internetes oldalain is közzéteszi - jegyezte meg Dömötör Csaba.

11 132 új fertőzöttet regisztráltak, meghalt 227 beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.20. 08:41

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
10 583 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1237-en vannak lélegeztetőgépen.
1 520 350 fő a beoltottak száma, ebből 465 643 fő már a második oltását is megkapta.  11 132 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 560 971 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 227 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 18 068 főre emelkedett - közölte szombat reggel a kormányzati tájékoztatási központ.  A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 366 774 fő, de az aktív fertőzöttek száma is már 176 129 főre emelkedett. 10 583 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1237-en vannak lélegeztetőgépen.  Hatósági házi karanténban 52 885-en vannak, a mintavételek száma 4 242 762-re nőtt.  Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (106 547) és Pest megyében (77 276) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (32 355), Borsod-Abaúj-Zemplén (31 345) és Hajdú-Bihar megye (30 366). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (12 163). 
Azt írják a brit vírusmutáns nagyon gyorsan terjed, jelentősen nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma, ezért a kormány március 22-től újabb egy héttel meghosszabbította a jelenlegi korlátozásokat. A hétvégén is folyamatos az oltás, a hétvégén is oltó háziorvosok kiegészítő díjazásban részesülnek. A következő napokra a háziorvosoknak átlagosan 10 fő oltására elég AstraZeneca vakcina jutott, további 44 fő idős embert tudnak kórházi oltópontra szervezni, ahol Szputnyik és Pfizer vakcinákkal oltanak. Az idősektől azt kérik, hogy aki még nem tette meg, az regisztráljon a védőoltásra. 

Már holnap léphetne az EU, ha erős lenne az akarata – interjú R. Daniel Kelemennel

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.03.20. 08:00

Fotó: RECONNECT
R. Daniel Kelemen, az uniós jog amerikai szakértője szerint eddig sem az eszközök, hanem a politikai akarat hiánya akadályozta a magyar kormány megfegyelmezését.
Nemrégiben azt írta a Washington Postban, hogy Orbán Viktor leépítette a magyar demokráciát és egyfajta hibrid, választási-autokrata rezsimre cserélte le. Ez törvényszerű volt a XX. század magyar történelmének ismeretében vagy meglepő fejlemény? Visszatekintve úgy tűnik, hogy a térséggel foglalkozók közül sokan naívak voltunk. Azt hittük, hogy a demokratikus átalakulás után megtapad az új rendszer. Az EU és vezetői szintén naívak voltak. Egész feltételrendszert dolgoztak ki az új tagoknak a csatlakozáshoz, de arra nem gondoltak, mi lesz, ha azok később mégis eltávolodnak az európai normáktól. Ott a híres, a szavazati jog felfüggesztésével fenyegető 7. cikkely, de az állam- és kormányfők által alkotott Tanács miatt az EU nemigen akarja alkalmazni. Annak idején, amikor foglalkoztatni kezdett a demokrácia gyengülése, apám, aki a Horthy-korszakban született, túlélte a nyilasuralmat és végül a kommunizmus elől szökött el, azt kérdezte tőlem: Mégis, mit vártál, azt hitted, hogy minden sima és könnyű lesz? Úgyhogy talán azok, akiknek már volt tapasztalatuk a térségben, nem voltak annyira naívak, mint néhányan az új nemzedékből. Hiba volt felvenni Magyarországot és néhány más államot a NATO-ba és az Európai Unióba? Mekkora veszélyt jelentenek ezek a rezsimek a szövetségekre és a nyugati demokráciákra? Nem gondolom, hogy hiba lett volna a felvételük. Általában véve helyes lépés volt megnyitni ezeket az intézményeket Kelet felé. Ha akadt hiba, az talán a sietség, a „nagy bumm”, túl sok állam egyszerre befogadása volt. Visszatekintve mondhatnánk, hogy lassabban kellett volna haladni, versenyhelyzetet teremteni és talán csak két országgal kezdeni a bővítést, de ez eső után köpönyeg. Ráadásul kik voltak abban az időben a legfelkészültebb, a legjobb állapotban lévő jelöltek, kik tűntek a leginkább elkötelezettnek a demokrácia, a jogállamiság és a szabad piac iránt? A most legproblémásabb országok tűntek akkor a legkevésbé annak. Magyarország volt a falkavezér – most pedig ő süllyedt a legmélyebbre. Ez nekem azt mondja, hogy nem a bővítés volt a gond, hanem az, hogy nem látták előre a visszacsúszás lehetőségét, nem gondoskodtak az ebben esetben szükséges eszközrendszerről és politikai eltökéltségről. Én is sokat írtam arról, vajon miért nem tesz többet az EU a mostani helyzetben, de talán be kell számítani a sokkot: kezdetben senki nem akarta elhinni, hogy mindez hová vezethet. Miért tart ilyen sokáig Európában a nacionalista populizmus ellen szükséges védelmi mechanizmusok kidolgozása? Alá szeretném húzni és ehhez több írásomban is visszatérek, hogy az EU fő gondja nem az eszközök hiánya. Persze lehetne belőlük több, az mindig jó, ha van, amikor egy kárt szenvedett struktúrát kell megjavítani, de a rendelkezésre állókkal is tudna mit tenni. A gond az, hogy nem hajlandó határozottan lépni. Ennek Magyarország esetében két fő oka van. Az egyik a Fidesz tagsága volt az Európai Néppártban (EPP). Ez folyamatos politikai védelmet biztosított, például a különböző, a magyar demokráciáról született jelentések idején. Az Európai Parlament már 2013-ban figyelmeztetett a visszacsúszásra, de az EPP ellenezett bármilyen aktív cselekvést. Nem is csak a parlamentben, hiszen az EPP a Bizottságban is tekintélyes erő – az EPP adta a Bizottság három legutolsó elnökét, akárcsak a biztosok relatív többségét. Ez pajzsot nyújtott a határozott fellépés, például a kötelezettségszegési eljárások ellen. Vagy itt van például az új eszköz, az EU-s pénzeknek a jogállamisághoz való kötése, de hát korábban is fel tudtak függeszteni bizonyos kifizetéseket, például a strukturális alapok esetében az úgynevezett közös rendelkezések alapján. Ezt olyankor teszik, amikor egyes országokban hiányzik az alapok felhasználáshoz szükséges irányítási struktúra és korrupciós problémák merülnek föl. Azt is állítom, hogy a független igazságszolgáltatás hiánya önmagában is indokolja az alapok felfüggesztését. Voltak korrupciós ügyek is, például Csehország vagy Románia esetében évekkel ezelőtt is függesztettek föl kifizetéseket. Vagyis sok mindent tehettek volna, amit az EPP miatt nem tettek meg. Persze felmerül a kérdés, hogy mi van Lengyelországgal, őket nem védte a néppárt. Az is fontos, hogy a két ország kölcsönösen fedezi egymást, de ennél lényegesebb, hogy a Tanácsban nagyon erős norma a dolgok lerázása. Mivel a nagy dolgok úgyis a kormányközi egyeztetéseken dőlnek el és a tagállamok nem szeretik bírálni egymást. Amikor Mark Rutte holland kormányfő tavaly év vége felé felemelte a szavát, az volt valójában az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő kormányfő nyíltan bírálta a magyarországi visszacsúszást. Előtte még a luxemburgi külügyminiszter tett ilyet, más senki. Nagyon helyes, hogy a Fidesz már nem élvezi a néppárti védőernyőt, de ki hallotta Angela Merkelt Orbánt bírálni? Macron is csak az elnökválasztási kampánya idején emlegette a negatívumokat, de amióta államfő lett, nem tesz ilyet. Mivel annyi mindent kell együtt eldönteniük a Tanácsban, nem bírálják egymást. Nem csak Lengyelország miatt nem alkalmazzák a 7-es cikkelyt, hanem emiatt a hallgatólagos norma miatt sem.
Van-e akkor elég éles eszköz a szerszámosládában ahhoz, hogy az EU befolyásolni tudja Orbán döntéseit? Igen, van. Mint mondtam a strukturális alapok esetén már eddig is felfüggeszthették a pénzek átutalását, de a Bizottság félénk volt, nem akart egymaga lépni. Az új eszköz, a kifizetéseknek jogállamisági feltételek nem teljesülése miatti visszatartásának alkalmazására a Bizottság tesz majd javaslatot, de a tagállamok minősített, nagyjából kétharmados többségére is szükség lesz. Ez megadja a Bizottságnak azt a politikai támogatást, amelynek a szükségét érzi. Van, aki azt mondja, hogy az egész azért nem fog működni, mert a Bizottságnak majd bizonyítania kell a kihágásnak a közös költségvetést veszélyeztető jellegét. Lesznek dolgok, amelyek kívül esnek ezen a körön, sajnos ilyen például a sajtószabadság elleni támadás. Bár azt hiszem, hogy ezekkel az esetekkel már most is foglalkozhatnának a versenyjogi szabályok alapján. Vannak más esetek is, amikor nehéz bizonyítani a költségvetési vonatkozást, például a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés. Viszont az igazságszolgáltatás függetlensége már más kérdés, mert ha egy országban ez nem érvényesül, akkor a gazdasági szereplők sem számíthatnak igazságos jogi eljárásra. Ugyanez áll arra, ha gondok vannak az ügyészség függetlenségével, amit már szóba is hoztak egyes európai országok. Vagy akár csak az átláthatósággal, mint ezeknél az új alapítványoknál, amelyeket azért hoztak létre, hogy minden ellenőrzés elől eltakarják a közpénzek elköltését. Úgyhogy lehet majd szilárd jogi alapot találni, ami alapján életbe léptethető lesz a szankció. Ha a Bizottság akarná, már holnap megtehetné, mert a magyar kifogásoknak az EU szabályai szerint nincs halasztó hatályuk.  Lesz élet a Fidesz számára az európai szélsőjobboldalon? Már régóta odatartozik. A Fidesz politikáját és retorikáját tekintve hosszú évek óta szélsőjobboldali párt, de az uniós jog szempontjából nem ez a legkifogásolhatóbb, mert a pártok lehetnek szélsőjobboldaliak, hanem az, hogy autokratikus, megszegi a jogállami normákat és pártállamban konszolidálta a hatalmát. Orbán arról beszél, hogy közös platformra akarja hozni az európai szélsőjobboldali erőket. Ez már 2019-ben szóba került, amikor a Juncker-ellenes plakátok miatt csatázni kezdett az EPP-vel. Salvinivel flörtölt már korábban is, de sosem ment vele semmire. Abban sem hiszek, hogy egyesíteni tudja az összes szélsőjobb erőt. Azt hiszem, hogy Kaczynskihoz és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához fog csatlakozni. Még az is lehet, hogy átnevezik magukat, hogy újrafogalmazzák a márkát. Orbán persze szeretne még pártokat átcsábítani a EPP-től, talán még sikerül is neki az olyanokkal, mint a szlovén miniszterelnök, Janez Jansa, de azt nem hiszem, hogy akár egyetlen nagyobb pártot is át tudna vinni magával. Talán még a Salvini Ligáját tudják megszerezni az Identitás és Demokrácia csoporttól, ha előbb kirúgják a vele rivális Olasz Testvériséget. De azt nem gondolom, hogy EPP-nél nagyobb erőt tudna összekovácsolni. Melyek a jobboldali szélsőség határai egy uniós tagállam esetében? Lát esélyt az elnyomás erőszakossá válására? Azt hiszem, az Európai Uniós tagság azt jelenti, hogy a rezsim nem léphet túl a mai jogászkodó autokrácián. Például inkább oligarchákat használ a független lapok bezárására ahelyett, hogy az újságírókat tartóztatná le. A választási szabályokat használja az ellenzéki pártok bírságolására és ellehetetlenítésére ahelyett, hogy elvinnék vagy megvernék azok tagjait. Ez az EU-tagság előnye: valószínűleg visszatartja a kormányt a további visszacsúszástól. Mert ha bármi kiválthatná a 7-es cikkely alkalmazását, az pont a belarusz típusú, erőszakos autokrácia bevezetése. Ezzel együtt sokan kérdezik tőlem, hogy 2022-ben győzhet-e az ellenzék, Orbán és a Fidesz távozna-e egy vereség esetén. Azt hiszem, minden mást bevetnének – kivéve a nyílt erőszakot. Persze ez sem jelenti azt, hogy a demonstrációkon ne lennének őrizetbe vételek, például a járványügyi szabályokra hivatkozva. Vajon érdekli-e a nyugati demokráciákat a magyarországi helyzet annyira, hogy ellenőrizzék a választások tisztaságát? Azzal kezdhetnék, hogy elolvassák az EBESZ két utolsó választási jelentését. Ezek leszögezik, hogy az érintett választások szabadok voltak, de nem tisztességesek, mert az állam a saját forrásait vetette be a feltételek módosítására. Ez az egyik oka annak, hogy a különböző szervezetek már nem demokráciának, hanem csak választási autokráciának minősítik Magyarországot. Az Európai Unió azonban, ironikus módon, semmi sem tesz a választások megfigyelésére, még akkor sem, ha a saját parlamentjéről van szó. Ez még mindig a 90-es évek naivitását tükrözi, pedig a visszacsúszókat is odaengedik az asztalhoz, ott vannak a Tanácsban és az Európai Parlamentben, az egész európai politikára jelentenek veszélyt. Ha szükség van bármilyen új eszközre, akkor leginkább egy közös választójogi szabály kellene, ami persze kiterjedne a külföldön élő állampolgárok jogaira. Elvégre Orbán választási törvénye megkülönbözteti a Nyugaton és a szomszédos országokban élő magyar állampolgárokat.             

NÉVJEGY

A Rutgers Egyetem politológia és jogprofesszora, a EU politika Jean Monnet professzori székének birtokosa, az unió intézményi és jogi rendszerének egyik vezető amerikai szakértője. Budapesten született apja révén magyar gyökerei is vannak, ért és olvas magyarul. Három évtizeddel ezelőtt Budapesten volt cserediák, ahol önkéntesként segítette a Fideszt – és az akkor alakuló Közép-európai Egyetemet is.