vakcina;demokrácia;újságírás;emlékezetpolitika;

2021-03-21 08:33:31

Szabad szemmel: Valamiben mi mutatunk példát Izraelnek

Eddig túlzás volt a keleti országot, a lengyel vagy az orosz demokráciához hasonlítani, de mostanra megváltozott a helyzet. E tekintetben már mindegyik országban aggasztó a helyzet.

Süddeutsche Zeitung

"Korábban azt gondoltam, hogy túlzás Izraelt Magyarországhoz, Lengyelországhoz vagy Oroszországhoz hasonlítani, de most már nagyon aggódom az izraeli demokrácia állapota miatt" – ezt az ország egyik legtekintélyesebb tényfeltáró újságírója mondta, aki korábban a miniszterelnök bizalmasának számított. Sorra leplezte le a riválisok visszaéléseit, ám manapság már nincs nála gyűlöltebb sajtómunkás Netanjahu szemében. Ennek oka, hogy már több disznóságot is nyilvánosságra hozott a politikusról, illetve annak holdudvaráról is, ezért az izraeli elnök megpróbálja úgy beállítani, hogy ő az állam egyik elsőszámú ellensége.

Viszont pont ezért a közvélemény igen sokra értékeli Raviv Drucker munkáját. Ő maga azt mondja, hogy a kormányfő mindenáron meg akarja úszni az ellene indult korrupciós pert, ezért támadja az ellenfeleket, az igazságszolgáltatást és a médiát. Képtelen leállni, emiatt lesznek újabb választások két nap múlva. Elvileg elképzelhető, hogy veszít, de lelkileg az újságíró a lehető legrosszabbra készül.

Die Welt

A legelső koronavírus elleni szer feltalálói úgy számolnak, hogy legkésőbb ősszel véget érhet a zárlat Németországban, és sok más európai államban, valamint az USA-ban is. A Törökországból származó házaspár – akik Karikó Katalinnal együtt fejlesztették ki a Pfizer, illetve saját cégük, a Biontech szerét –, azt gondolja, hogy a kórokozó nem fog eltűnni, és nagyjából még legalább egy év kell ahhoz, míg teljesen uralni lehet a helyzetet. A lapkiadó Axel Springer igazgatósági elnöke által készített interjúban elmondták, hogy a korlátozások feloldásához egyaránt szükség lesz a háziorvosok és a kórházak összefogására. Ez esetben ugyanis meg lehet oldani, hogy minden évben beoltsák a 80 milliós német lakosságot.

Amint az emberek 70 százaléka megkapja az oltást, onnantól kezdve már nem kell attól tartani, hogy elszabadul a baj. Lehetnek persze helyi gócok és jelentkezhetnek új mutánsok is, de ezektől nagy valószínűséggel már nem kell megijedni. A párt egyébként a német elnök az ország 5. legmagasabb elismerésével tüntette ki a járvány elleni harcban szerzett érdemeikért.

Reuters

A görög migrációs miniszter szerint a dél-európai államok azt szeretnék, ha a többi EU-tagállam részéről kötelező lenne a szolidaritás a bevándorlás ügyében. Azaz a többiek átvennék a menedékkérők egy részét, illetve finanszíroznák az elutasított kérelmezők kitoloncolását, továbbá más formában is segítenének a peremállamoknak.

Az öt ország illetékes kormányzati vezetői Athénban arra a következtetésre jutottak, hogy az Európai Bizottság tavaly ősszel közzétett javaslata nem jelent elég biztosítékot számukra, több szolidaritásra van szükség. Függetlenül attól, hogy tavaly már csupán 95 ezer migráns érkezett Európába. A jelentés kiemeli, hogy a jobboldali-nacionalista magyar és lengyel kabinet hallani sem akar a menekültek befogadásáról, noha az EU egyenként 10 ezer eurót fizetne minden egyes érintett után.

Die Zeit

"Egy rémálom az újságírók élete Belaruszban, amióta a rezsim próbálja elfojtani az elcsalt választások miatt kirobbant tömegmozgalmat, valamint a sajtó munkatársainak a munkáját" – ezt egy független minszki hírportál egyik munkatársa írta meg, aki minden reggel csengőfrásszal ébred, hátha most hozzá jöttek házkutatási paranccsal a hatalom emberei. Az újságíró általában úgy megy el tudósítani a tüntetésekről, hogy visz mindet, ami arra az esetre kell, ha őrizetbe veszik. Készenlétben tartja a mobiltelefonját, hogy értesíteni tudja a szerkesztőséget, illetve a családját.

Ezzel együtt a lap munkatársa úgy véli, hogy nem akármilyen dolog az események szemtanújának lenni, mert egy nap csak eltűnik a színről Lukasenko rendszere.

Belaruszban egyébként eddig 9 újságíró ül börtönben, további hat ellen büntetőeljárás van folyamatban. Egyiküknek az volt a bűne, hogy bebizonyította: erőszak áldozata lett egy tüntető, és szó sincs arról, hogy alkoholmérgezésbe halt volna bele az egyik őrszobán. Ezért a tudósító hat hónapos száműzetést kapott.

Der Standard

Lengyelországban már olyan szintet ért el a hadjárat a holokauszttal foglalkozó történészek ellen, hogy zsidó szervezetek – a főrabbival az élen – levélben álltak ki a bíróság elé állított szakemberek védelmében. A hatalom magának tartja fenn a történelem értelmezését, márpedig a hivatalos felfogás az, hogy az ország áldozat volt a világháború során és semmi köze a zsidóüldözésekhez. Aki pedig mást mond szakemberként, az megnézheti magát.

A kampányt többnyire olyan civil szervezetek irányítják, amelyeket az igazságügyi tárca finanszíroz. Annak vezetője, Ziobro jobbról igyekszik előzni Kaczynskit és lassan úgy viselkedik, mint egy főinkvitizitor. Idáig három történészt ítéltek el, függetlenül a tényektől, bizonyítékoktól és vallomásoktól. A cél az, hogy Lengyelország jó hírnevére hivatkozva elhallgattassák őket.

Az ultranacionalisták és a fundamentalista katolikusok úgy vélik, hogy veszélybe kerültek a hagyományos értékek. Mintha az LMBT-ideológia, amely az állam ellenségévé lépett elő, továbbá a menekültek és sötét, lengyelellenes erők szakadatlanul a keresztény Lengyelország megsemmisítésén dolgoznának. Itt azonban klasszikus módon felcserélődött az áldozat és a tettes szerepe. Terjednek az összeesküvés elméletek, bűnbakokat kreálnak.

A tabutémákkal nem szabad foglalkozni. Csak éppen már eddig is éppen elég tanulmány tárta fel a lengyelek háborús múltját. É a történelem megmásításával már a szocializmus is hasztalan próbálkozott, csak a mérgezett politikai légkört hagyta hátra örökségként. A mostani kulturkampf azokat az időket hozza vissza.

De Kaczynskinak, Ziobrónak és a többieknek pont azért kell a múlt átírása, hogy megossza a társadalmat és ily módon szilárdítsa meg ingadozó hatalmát. Ez a gyakorlat mindennapos Putyinnál. A lengyeleknél azonban nem lesz olyan könnyű szétverni a civil mozgalmat, engedelmességre kényszeríteni a sajtót és a partvonalra nyomni a másként gondolkodókat. Lengyelország nem Magyarország és főleg nem Oroszország. (A szerző Martin Pollack, osztrák író, aki Kelet-Európa szakértője és tanult, illetve dolgozott Varsóban – a szerk.)