Még bekavarhat a választásba a szélsőjobb

A Fidesz és a Jobbik szavazói körében is vannak „rejtett tartalékai” a Mi Hazánknak – nyilatkozta lapunknak Závecz Tibor a másodlagos pártpreferenciák adatait elemezve.

A szélsőjobboldali Mi Hazánk mellett három másik pártot is létrehoztak a Jobbikból távozó politikusok. Volner János az egyszerűség kedvéért saját magáról nevezte el pártját, Bencsik János – Sneider Tamás volt jobbikos pártelnökkel kiegészülve – Polgári Válasz néven alapított mozgalmat, Varga-Damm Andrea a közeljövőben tervezi a zászlóbontást. Csak az a kérdés, hogy valamelyik formáció képes lesz-e befolyásolni a politikai erőviszonyokat, ha igen, milyen mértékben és kinek a rovására.

Értelmezhető mennyiségű adatok a Mi Hazánk esetében állnak rendelkezésre – mondta Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet vezetője a Népszavának. A Toroczkai-féle párt támogatottságát a teljes népességben jellemzően két százalék körül mérik. A Závecz Research vizsgálja a másodlagos pártpreferenciákat is, tehát azt, hogy a választók az általuk legszimpatikusabbnak tartott párton kívül melyik másikra lennének hajlandók szavazni.

Závecz Tibor közlése szerint a másodlagos preferenciák alapján a Mi Hazánknak a teljes népességre kivetítve elméletileg van még 3 százalékos tartaléka. Ennek a 3 százaléknak a fele – valahol 100-150 ezer ember között – jelenleg a Fidesz, 40 százaléka – 50-100 ezer ember – a Jobbik szavazója. A megmaradt 10 százalék megoszlik a többi párt között.

A kérdésre, hogy a Mi Hazánk indulása a kormánypárttól vagy inkább az egyesült ellenzéktől vihet el szavazatokat, egyelőre nincs megbízható válasz. Feltehető – folytatta Závecz Tibor –, hogy a Mi Hazánk „rejtett tartaléka” számára nem elsősorban az ellenzék-kormánypárt dimenzió, hanem a mérsékelt-radikális vagy nemzeti-európaiság törésvonal a meghatározó. Nem valószínű ugyanakkor, hogy „tömeges átáramlás” indul el egy parlamenti bejutási küszöb alatt lévő, gyenge párt felé, és még kevésbé valószínű, hogy csak fideszes vagy csak ellenzéki szavazók pártolnak majd át a Mi Hazánkhoz.

Az arányoknak azonban még lehet jelentősége, nem is annyira a listás szavazatok szempontjából, hanem az egyéni választókerületekben – hangsúlyozta Závecz Tibor. Mostani tudásunk szerint ugyanis az egyéni körzetekben szoros verseny várható, sok helyen akár 80-100 szavazaton is múlhat majd a mandátum sorsa. Nem mindegy, hogy a Mi Hazánk jelöltjeinek sikerül-e átcsábítani máshonnan szavazókat, és ha igen, melyik táborból mennyit.

Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója is egyetért azzal, hogy a jobbikos utódpártok közül a Mi Hazánk jelöltjeire leadott szavazatoknak lehet komolyabb hatása a végeredményre az egyes egyéni választókerületekben.

A Mi Hazánk a saját választói mellett a kulturálisan, ideológialag elkötelezetten jobboldali, ugyanakkor a kormánnyal elégedetlen bizonytalanokra számíthat. Erősen feltételezhető, hogy ők nem jelennének meg az ellenzéki oldalon, egy „Orbán vagy Gyurcsány” választásra redukált kampány esetén inkább a kormányoldalra szavaznának. A Mi Hazánk választási indulása tehát, ha a párt stabilnak tekinthető szavazóit nézzük, inkább a kormány számára okozhat károkat – állapította meg Mikecz Dániel.

A Jobbikból kivált többi, inkább jobboldali-centrista párt által szerzett szavazatok azonban az ellenzéki együttműködést gyengíthetik – tette hozzá. A Republikon Intézet politológusa szerint ezt ellensúlyozhatja, ha Jakab Péter, a Jobbik elnöke és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely – önmagát jobboldali, konzervatív, keresztény politikusként meghatározó – polgármestere aktív szerepet vállal az ellenzéki együttműködésben és a kampányban.