Előfizetés

Még bekavarhat a választásba a szélsőjobb

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.03.22. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Fidesz és a Jobbik szavazói körében is vannak „rejtett tartalékai” a Mi Hazánknak – nyilatkozta lapunknak Závecz Tibor a másodlagos pártpreferenciák adatait elemezve.
A szélsőjobboldali Mi Hazánk mellett három másik pártot is létrehoztak a Jobbikból távozó politikusok. Volner János az egyszerűség kedvéért saját magáról nevezte el pártját, Bencsik János – Sneider Tamás volt jobbikos pártelnökkel kiegészülve – Polgári Válasz néven alapított mozgalmat, Varga-Damm Andrea a közeljövőben tervezi a zászlóbontást. Csak az a kérdés, hogy valamelyik formáció képes lesz-e befolyásolni a politikai erőviszonyokat, ha igen, milyen mértékben és kinek a rovására. Értelmezhető mennyiségű adatok a Mi Hazánk esetében állnak rendelkezésre – mondta Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet vezetője a Népszavának. A Toroczkai-féle párt támogatottságát a teljes népességben jellemzően két százalék körül mérik. A Závecz Research vizsgálja a másodlagos pártpreferenciákat is, tehát azt, hogy a választók az általuk legszimpatikusabbnak tartott párton kívül melyik másikra lennének hajlandók szavazni. Závecz Tibor közlése szerint a másodlagos preferenciák alapján a Mi Hazánknak a teljes népességre kivetítve elméletileg van még 3 százalékos tartaléka. Ennek a 3 százaléknak a fele – valahol 100-150 ezer ember között – jelenleg a Fidesz, 40 százaléka – 50-100 ezer ember – a Jobbik szavazója. A megmaradt 10 százalék megoszlik a többi párt között. A kérdésre, hogy a Mi Hazánk indulása a kormánypárttól vagy inkább az egyesült ellenzéktől vihet el szavazatokat, egyelőre nincs megbízható válasz. Feltehető – folytatta Závecz Tibor –, hogy a Mi Hazánk „rejtett tartaléka” számára nem elsősorban az ellenzék-kormánypárt dimenzió, hanem a mérsékelt-radikális vagy nemzeti-európaiság törésvonal a meghatározó. Nem valószínű ugyanakkor, hogy „tömeges átáramlás” indul el egy parlamenti bejutási küszöb alatt lévő, gyenge párt felé, és még kevésbé valószínű, hogy csak fideszes vagy csak ellenzéki szavazók pártolnak majd át a Mi Hazánkhoz. Az arányoknak azonban még lehet jelentősége, nem is annyira a listás szavazatok szempontjából, hanem az egyéni választókerületekben – hangsúlyozta Závecz Tibor. Mostani tudásunk szerint ugyanis az egyéni körzetekben szoros verseny várható, sok helyen akár 80-100 szavazaton is múlhat majd a mandátum sorsa. Nem mindegy, hogy a Mi Hazánk jelöltjeinek sikerül-e átcsábítani máshonnan szavazókat, és ha igen, melyik táborból mennyit. Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója is egyetért azzal, hogy a jobbikos utódpártok közül a Mi Hazánk jelöltjeire leadott szavazatoknak lehet komolyabb hatása a végeredményre az egyes egyéni választókerületekben. A Mi Hazánk a saját választói mellett a kulturálisan, ideológialag elkötelezetten jobboldali, ugyanakkor a kormánnyal elégedetlen bizonytalanokra számíthat. Erősen feltételezhető, hogy ők nem jelennének meg az ellenzéki oldalon, egy „Orbán vagy Gyurcsány” választásra redukált kampány esetén inkább a kormányoldalra szavaznának. A Mi Hazánk választási indulása tehát, ha a párt stabilnak tekinthető szavazóit nézzük, inkább a kormány számára okozhat károkat – állapította meg Mikecz Dániel. A Jobbikból kivált többi, inkább jobboldali-centrista párt által szerzett szavazatok azonban az ellenzéki együttműködést gyengíthetik – tette hozzá. A Republikon Intézet politológusa szerint ezt ellensúlyozhatja, ha Jakab Péter, a Jobbik elnöke és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely – önmagát jobboldali, konzervatív, keresztény politikusként meghatározó – polgármestere aktív szerepet vállal az ellenzéki együttműködésben és a kampányban. 

Minipártok, az esélytelenek nyugalmával

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője úgy látja, hogy a volt jobbikosokból alakult minipártoknak – Volner Párt, a Bencsik-féle Polgári Válasz, Varga-Damm Andrea formációja – arra is alig van esélyük, hogy önállóan (és legálisan) országos listát állítsanak. Ehhez 71 választókerületi jelölthöz 35 ezer 500 támogató aláírást kellene összegyűjteniük, ráadásul legalább 14 megyét és a fővárost lefedve. Ez nem reális számukra, tekintve, hogy országos támogatottságuk mérhetetlen. Céljuk az lehet, hogy egyes körzetekben, ahol a pártvezetők beágyazottabbak, vagy találnak helyben ismert jelöltet, elindulnak a „se nem jobb, sem nem bal, sem nem szélsőséges" jelszóval. A helyi erőviszonyoktól függően ezzel az adott körzetben nehezíthetik akár az ellenzék, akár a Fidesz helyzetét, amit akár megpróbálhatnak „zsarolási potenciálként” háttérmegegyezéseken ellenszolgáltatásokra váltani. Hunyadi Bulcsú megjegyezte: nem értékelné túl a nagy pártokra jelentett veszélyüket. A Mi Hazánk teljesen más tészta, hiszen az övék egy bejáratott brand, ami egy országosan is működő és ismert pártot takar, mérhető támogatottsággal – mondta a vezető elemző. Január óta a Mi Hazánk látványosan „rámozdult" a vírus- és oltásszkeptikus, a lezárásokkal elégedetlen szavazókra, akikről azonban egyelőre nem látni pontosan, hogy honnak érkeznek. A Toroczkai-féle párt szélsőséges üzenetei sok esetben – például a melegekkel kapcsolatban – átfedést mutatnak a Fidesz megnyilvánulásaival, a Mi Hazánk így akár veszélyes is lehet a Fideszre. Eddig mégis azt láttuk, hogy a Fidesz médiája aktívan támogatta a Mi Hazánk megjelenését, baráti felületet biztosítva számukra. Hunyadi Bulcsú szerint azt kell majd figyelni, hogy ez megváltozik-e. Amíg néhány százalékon áll a Mi Hazánk, addig nem zavarja a Fideszt, de a további erősödését vélhetően már nem néznék tétlenül, főleg, ha azt mérik, hogy tőlük visz el szavazókat.

Kapcsolódó
Kaszinó előtt tüntetett a Mi Hazánk

Egy falu lakosságát vesztettük el a hétvégén

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.03.22. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Németország nem engedte, hogy a százezer lakosra jutó új koronavírus-betegek heti száma száz fölé menjen, nálunk egyes megyékben ez az adat 700-nál is magasabb.
Még mindig romlik a helyzet, a koronavírus járvány harmadik hullámának még nem értük el a csúcsát – erősítette meg vasárnap a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályának vezetője. Galgóczi Ágnes tájékoztatása szerint több mutáns is jelen van, ezek változatlanul gyorsan terjednek, súlyos tüneteket okoznak és a fiatalok körében is sokakat megbetegítenek. A hétvégén majdnem 22 ezer új beteget találtak, a vasárnapi adatok szerint már 10 652 beteg szorul kórházi kezelésre, tragikus, hogy a hétvégén újabb 36 embert kellett lélegeztetőgépre kapcsolni, ezzel összesen 1273 ember volt lélegeztetőgépen. Egy kisebb település lakosságával, 421 fővel lettünk kevesebben, már 18 ezer fölött jár a járvány halálos áldozatainak száma. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szerint Magyarország drámai adatokat produkál, ha azt nézzük, hogy százezer lakosra hány fertőzött jut. Közölte, a német Robert Koch Intézet kutatásai azt modellezik, hogy a betegszámhoz képest miként lehet az emberek közösségi terekbe engedni. Eszerint ha százezer lakosra vetítve 50 alatt van az új betegek száma hetente, ott a szolgáltatások zárt térben félüzemmel, szabad téren teljes kapacitással működhetnek. Ez a zöld zóna. Ahol 50-100 közötti a heti új beteg, ott a zárt helyiségekben nyújtott szolgáltatásokat 30 százalékos forgalommal engedhetik, ahol azonban 100 fölött betegszenek meg, ott tartani kell a szigorú zárlatot, s még a teraszok, kerthelyiségek sem nyithatnak ki. Ezeket a megyéket sárga, illetve vörös szín jelölheti egy térképen. A legfrissebb hazai adatok alapján ma egész Magyarország vörös zónában van, a legkevesebb friss beteget felmutató Zalában is jóval a százas határon túl járnak, ott 230 új fertőzött volt egy hét alatt. Somogyban azonban 853, Komárom-Esztergom megyében 777 új esetet rögzítettek. Lantos Gabriella megjegyezte, Németországban soha nem engedték, hogy egy területen ennyire elszabaduljon a járvány, amint száz fölé ment a betegszám, azonnal a legszigorúbb óvintézkedéseket léptették életbe.  - Hogy lehet itt nyitásról beszélni – kérdezte az egyik legnagyobb magánkórház korábbi igazgatója, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja. A napokban zárult ugyanis a kormány nyitásról szóló konzultációja, amely kapcsán szombaton Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, a legtöbben az éttermeket és a kávézókat nyitnák először szigorú biztonsági szabályok mellett. Nem mindegy persze az sem, hogy milyen intézkedések születnek. A szabadtéri sportpályák és kirándulóhelyek hétvégi zsúfoltsága sokakat elgondolkodtatott, vajon nem ront-e tovább a helyzeten, ha ezeken a területeken nem lesznek szigorítások. Tavaly tavasszal, amikor néhány száz fertőzött volt az országban, s a többségük a fővárosban élt, a kormány felhatalmazta a településvezetőket, hogy megtiltsák a máshol lakók belépését, most azonban ilyen lépés szóba sem került. Ma más a helyzet – hangsúlyozta lapunknak a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke. Tóth János szerint most az egész országban jelen van a fertőzés, nehéz megmondani, milyen döntés lesz hatásos és mi nem. - A miniszterelnök csapdába kergette magát az ígérettel, hogy húsvétra jöhetnek az enyhítések - véli Kökény Mihály. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) genfi központjának konzultánsa, volt egészségügyi miniszter úgy látja, egy éve túl szigorú lépéseket rendelt el a kormány, most érzik, hogy elcsúsztak az arányok, de már nemcsak a járványhelyzettel nem tudnak megbirkózni, az egységes kommunikációt sem sikerül tartani, ezért tudjuk meg egyik nap, hogy Nagypéntekig a 60 év feletti regisztráltak megkapják az oltást, majd azt, hogy csak a 65 évnél idősebbek számítsanak erre. A népegészségügyi szakember úgy látja, több hetet késtek a zárással és kevés adat lehet a kormány birtokában is arról, hogy milyen arányban vannak jelen az új betegek között az egyes vírusvariációk, ezért nem mert egy hétnél távolabbi dátumot mondani a szigor meghosszabbításáról a miniszterelnök.   

Tömeg az oltóponton

A hétvégén is folytatódott az oltás, ahol volt felhasználható vakcina. Az esztergomi oltóponton nagy tömeg zsúfolódott össze, mert szombatra hívták be a vasárnapi létszámot is. A hivatalos hétvégi tájékoztatásból tudni, hogy több mint másfél millióra nőtt azok száma, akik legalább az első vakcinát megkapták, amivel Málta után változatlanul a másodikok vagyunk a lakosságszám arányában beoltottak európai listáján. Orbán Viktor szerint akkor lehet majd nyitásról beszélni, ha 2 és fél millióan lesznek beoltva. Akár húsvét előtt, akár utána. 

Nemcsak a fővárosi közlekedésben várható sztrájk a következő hetekben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.21. 22:09
Fotó: Népszava
Több más cég is munkabeszüntetéssel akar nyomatékot adni béremelési követeléseinek.
Sehol sem fogadja el a nulla százalékos béremelést a szakszervezetek érdekérvényesítését összehangoló Bérszövetség. A fővárosban az összefogás tagja a BKV-nál és a BKK-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége. Csatlakoztak azonban több fővárosi közműcég dolgozói is, akiket a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt.-nél, a FŐKERT Zrt.-nél, az Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.-nél, a Fővárosi Kéményseprőipari Nonprofit kft.-nél, a Budapest Közút Zrt.-nél működő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 képvisel. A BKV szakszervezetei péntek este jelentették be kollektív munkaügyi vita kezdeményezésüket 6 százalékos bér- és 10 százalékos cafeteriaemelés érdekében. Ez azt jelenti, hogy ha hét napon belül nem születik megegyezés, sztrájk kezdeményezhető. A fővárosi nagy közműcégek közül csak a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek dolgozói maradtak ki a béremelési követelésből. A Bérszövetség alakulásakor jelezték csatlakozási szándékukat, amitől végül elálltak, ezért nem vesznek részt a sztrájkindítási folyamatban. A Magyar Narancs információi szerint a szövetség tagjai a fővárosi tulajdonú cégeknél dolgozók ügyében Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levélben kezdeményeztek bértárgyalást. Elégedetlenek ugyanis azzal, hogy a főváros most nem lát lehetőséget a béremelésre, a szakszervezetek viszont egységesen hat százalékot tartanának reálisnak.  A portál megjegyzi, hogy az érdekképviseleteknek ez az összefogása példa nélküli a hazai szakszervezeti fellépések történetében. Egyébként az egyeztetés ideje alatt is kezdeményezhető figyelmeztető sztrájk egy alkalommal, de annak időtartama a két órát nem haladhatja meg.