Előfizetés

A gyárakban támad a vírus: egyre többen esnek ki a termelésből

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.03.25. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Megugrott a megbetegedések miatti hiányzás a gyárakban, de hivatalos adatok erről nincsenek. A Vasas Szakszervezet szerint vizsgálni kellene a kérdést. A munkaadók szerint ez vaklárma.
Egyre több a koronavírus miatti megbetegedés a gyárakban is, a hiányzások már 15-20 százalékra rúgnak az egyes üzemekben. Van olyan kirívó eset, ahol a dolgozók 30 százaléka nem tud részt venni a termelésben – mondta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Szerinte ezért mindenképpen meg kellene vizsgálni a nem létfontosságú termelést végző, nagy dolgozói létszámmal működő gyárak átmeneti bezárásának kérdését. A probléma ugyanis már az ország teljes területén jellemző: bármelyik üzemet „kapirgálnánk meg”, kiderülne, hogy igen súlyos a helyzet – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki ezért konkrét céget nem is kívánt megnevezni. A vállalatok ugyanakkor szerinte igyekeznek eltitkolni ezeket a gondokat. Sőt, van olyan üzem, ahol heti kétszer tesztelik a munkásokat, de azoknak titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk, és nem szabad elárulniuk, ha pozitív eredményük miatt nem tudnak tovább dolgozni. A dolgozók ugyanakkor tapasztalják, és jelzik is a szakszervezetnek, hogy egyre többen esnek ki a munkából. Pláne, hogy emiatt sokszor a talpon maradóknak kell túlórázniuk, ami tovább növeli a fertőzésveszélyt. A munkahelyi vezetők óriási nyomás alatt vannak, a termelésnek mennie kell – vázolta a kialakult helyzetet László Zoltán. Emlékeztetett: tavaly tavasszal egy sokkal enyhébb járványhelyzetben a legtöbb üzemben és gyárban azonnal behúzták a kéziféket, és leállították a termelést. Ennek később meglettek a gazdasági következményei, ami miatt viszont most a dolgozók egészségét komolyan veszélyeztető döntéseket hoznak a munkáltatók.
A cégeknél szigorú járványügyi előírások vannak, és igyekeznek is ezeket betartatni, de az öltözők többsége például egyáltalán nem alkalmas arra, hogy egy teljes műszaknyi dolgozó másfél méter távolságot tartva öltözzön át. A műszakváltáskor pedig a vidéki nagyvárosok boltjai is zsúfolásig megtelnek a hazafelé még bevásároló dolgozókkal – sorolta László Zoltán. Úgy véli: ebben a helyzetben politikai döntést kell hozni, nem gazdaságit. Meg kell vizsgálni a nagylétszámú fizikai munkahelyek helyzetét, hiszen azok jelentik most a legnagyobb kockázatot, és transzparenssé kell tenni az adatokat. Az ugyanis tarthatatlan, hogy a jelenlegi megbetegedési arányok mellett senki nem beszél arról, mi van a gyárakban. Pedig azok tipikus gócpontok lehetnek, hiszen rengeteg ember dolgozik egy légtérben, és többnyire tömegközlekedéssel kell beutazni. Pengeélen táncolunk, ha szó nélkül hagyjuk, hogy miközben az oltások ellenére is agresszívan terjed a vírus, ezrek találkozzanak nap mint nap a gyárakban – hívta fel a figyelmet. A Vasas alelnöke ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a dolgozók semmiképp sem maradhatnak jövedelem nélkül. Az állam, a munkaadók és a dolgozók közös összefogása szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi kritikus helyzetből úgy lehessen kilábalni, hogy utána gyorsabban tudjon újraindulni a gazdaság – szögezte le.    Vaklárma – így értékelte kérdésünkre a Vasas alelnökének felvetését Rolek Ferenc, a Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A hivatalos adatok szerint az országban 190 ezer körül mozog az aktív fertőzöttek száma, a termelésben viszont több mint egy millióan dolgoznak. Ez alapján pedig nem lehetséges a 15-20 százalékos fertőzöttségi arány a gyárakban, ez nem tényeken alapuló állítás - mondta. Elképzelhetőnek tartotta ugyanakkor, hogy egy-két üzemben valóban lehet az átlagosnál kicsit több megbetegedés, a munkaerő kisesése pedig valóban okozhat problémákat a munkáltatóknak. Szerinte, ha valahol súlyos lenne a helyzet, azt jeleznék a cégek, de egyelőre ilyen nem érkezett az MGYOSZ-hoz, egyik cég sem kért ilyesmivel kapcsolatban intézkedéseket. Azt ugyanakkor Rolek Ferenc sem tudta megmondani, milyen arányban fordulnak elő megbetegedések és hiányzások a termelésben, de szerinte üzemenként igen eltérő lehet a helyzet. Hangsúlyozta viszont: személy szerint nem látja indokoltnak a teljes, általános gyárlezárást, de ennek az igen komoly következményekkel járó lépésnek a szükségességéről egyébként is a járványügyi szakemberek hivatottak dönteni.

Pandémiás tervek kellenek

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint nincs olyan helyzet, hogy le kellene állítani a gyárakat, ez a vegyiparban és a gyógyszeriparban a nem is volna helyes lépés most. A megbetegedési számok az országban tapasztalthoz hasonlóak lehetnek a termelésben is, igaz, hivatalos adatok erről nem állnak rendelkezésre – mondta. Hangsúlyozta azt is: a cégeknek ugyanakkor mindenképpen fel kell készülniük, és ha eddig nem tették, ki kell dolgozniuk egy részletes pandémiás tervet. Egyértelműen emelkedik a gyárakban is a megbetegedések száma – közölte érdeklődésünkre Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki ugyanakkor nem látja szükségét egy általános leállításnak. Hangsúlyozta: a munkaadók folyamatosan fertőtlenítenek, elcsúsztatták a műszakváltásokat, hogy ne érintkezzenek a dolgozók, és törekednek a rendszeres tesztelésre is.

A kényszertörlés-tilalom csak elfedi a bajt

M. I.
Publikálás dátuma
2021.03.24. 20:13

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A rendezvényszervező cégek száma alig apadt, miközben dolgozóik több mint tizedétől már megváltak. Az Opten szerint inkább a kényszertörlések tilalma csak időlegesen teszi láthatatlanná a járvány miatti üzleti drámákat.
Miközben a rendezvényszervező cégek száma tavaly és idén március között csak másfél százalékkal csökkent, ez idő alatt munkavállalóik több mint tizedétől megváltak – számítható ki az Opten által közzétett adatokból. Míg a fő tevékenységként ezt végző társas vállalkozások mennyisége egy év alatt 2340-ről 2305-re csökkent, addig dolgozóik száma 4176-ról 3659-re esett. A céginformációs szolgáltató elsősorban a cégek darabszámára utaló adatot tartja csalókának. A koronavírusjárvány tavaly márciusi beköszöntével megszűnt a rendezvény- és konferenciaszervezés lehetősége. A szereplők egyik napról a másikra bevétel nélkül maradtak. Ehhez képest máig kevesen dobták be a törölközőt. Sőt a cégalapítások sem hagytak alább. Az alacsony megszűnési adatokat azonban árnyalja, hogy a járvány miatt a kényszertörlések jelenleg szünetelnek. Enélkül valószínűleg több vállalkozás tűnt volna el. Az elmúlt évet inkább azok vészelhették át, akik mással is foglalkoznak és nagyobb tartalékokat halmoztak fel. Áthidaló megoldást jelenthetnek az online rendezvények, koncertek, konferenciák is. Igaz, ezek csak részben váltják ki a hagyományos, személyes találkozókat. Bár a szakma az elsők között kapott járulékkedvezményt, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége - a vendéglátós és idegenforgalmi érdekképviseletekkel karöltve - további segítséget kér. Javaslataik közé tartozik többek között a bértámogatás megemelése 75 százalékra, a közmű- és bérleti díjak felének visszatérítése, a reprezentációs adók és járulékok eltörlése, valamint egy, a 2019-ben befizetett áfán alapuló, vissza nem térítendő támogatás. Alapvetően ugyanakkor nyilván a korlátozások minél korábbi feloldását várják, hisz hosszú távon csak ez biztosítja a működőképességet. Kérdés, ha ez bekövetkezik, sikerül-e visszacsábítaniuk az ágazatot időközben elhagyó szakembereket – teszi fel a kérdést elemzésük végén Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere.

Kevesebb, de nagyobb a bevásárlókosár

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.03.24. 20:03

Fotó: Népszava
Összesen 17 millió négyzetméterre rúg a 120 ezer hazai kiskereskedelmi bolt alapterülete, vagyis ha 15 négyzetméterenként csak egy vásárló tartózkodhatna az üzletekben, akkor egyszerre 1,1-1,2 millió magyar vásárolhatna. A 20 négyzetméteres korlát esetén az egyidejű vásárlók száma 870 ezer fő lehetne. Élelmiszerboltban pedig egyszerre 200-300 ezer vásárló tud majd egy időben válogatni – számolta ki a Blokkk.com a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kormány által is tárgyalt javaslata alapján. Ha bevezetik a szabályozást, a családi bevásárlást el lehet felejteni, hiszen a portál szerint a gyerekek is beleszámítanak majd a vásárlói létszámba. A legtöbb kisbolt egyébként már magától bevezette a létszámkorlátot: a picike élelmiszerüzletek, hentesek, zöldségesek ajtajára régóta ki van írva, hogy egyszerre csak egy vásárló tartózkodhat bent. A nagyobb élelmiszerláncok viszont még nem vezettek be ilyen korlátozást. Heiszler Gabriella, a Spar ügyvezető igazgatója is azt mondta ezzel kapcsolatban szerdai sajtótájékoztatóján, hogy eddig nem maximalizálták a létszámot, de természetesen meg fogják ezt tenni, ha a jogszabályi környezet változik. A vásárlások száma ugyanakkor 10 százalékkal visszaesett, vagyis a vevők ritkábban járnak a boltokba, viszont ilyenkor többet vásárolnak. Azt is elmondta, hogy a Spar ingyenesen bocsát rendelkezésre maszkot azoknak, akik azt esetleg otthonfelejtették volna. Ezzel együtt az élelmiszerlánc a pandémia idején is jó évet zárt tavaly: a bruttó forgalom az előző évhez képest csaknem 9 százalékkal 739 milliárd forintra növekedett. Öt év alatt így 43 százalékos a növekedés, ami Heiszler Gabriella szerint a folyamatos – öt év alatt 126 milliárd forintot kitevő – beruházásoknak köszönhető. Tavaly például 4 új üzlet készült el, 14 áruházat pedig átépítettek. A Sparnak Bicskén saját húsüzeme van, ennek nettó 46 milliárd forint volt tavaly a forgalma. Év végére a multinál 14 ezren dolgoztak, majdnem 500 fővel bővült a létszám. A Spar két éve indította el online shopját: Budapestre és 45 környékbeli településre szállítanak 29 saját autóval. Jelenleg a kapacitások csúcsán járnak, már 4-5 napot is várni kell a házhozszállításra, de az áruházi „Drive-In” átvétel esetén hamarabb is van nyitott időpont. Az online shop éves forgalma egy budapesti bolt forgalmát éri el, középtávon az árbevétel 5-6 százalékát tudja majd kitenni. Heiszler Gabriella elmondta még azt is: a húsvétra készülve a száraz- és füstölt hústermékek már a boltokban várják a vevőket, hogy a szezonáru mindenképpen ott legyen, ha esetleg bármilyen ellátási gond lenne.