Előfizetés

Szabad szemmel: Magyarország a járvány egyik melegágya lett, ami sehol sem szed ennyi áldozatot

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.25. 07:28

Nemzetközi sajtószemle, 2021. március 25.
Deutschlandfunk Az Európai Parlament várhatóan ma dönt arról, hogy az unió legfőbb bírósága elé citálja a Bizottságot, ha az június 1-jéig nem kezdi meg alkalmazni a jogállami mechanizmust az olyan tagállamok ellen, amelyek megsértik a demokratikus normákat. Brüsszel szóvivője ugyan megismételte, hogy megvárnák, amíg az EUB kimondja a verdiktet a magyar és a lengyel panasz ügyében, miszerint a szankciós rendszer ellenkezik a közösségi joggal, ám közben is regisztrálják az esetleges jogszegéseket, és azokra vissza fognak térni, így egyetlen egy ilyen eset sem sikkad el. A nagy pártcsaládok azonban azt kérdezik, hogy ha a végrehajtó testület ennyire biztos a dolgában, akkor miért habozik. A német liberálisok egyik EP-képviselője, Moritz Körner úgy fogalmazott: a helyzet olyan, mintha a tűzoltók kiérkeznének a káreset helyszínére, de ahelyett hogy megfékeznék a lángokat, arról kezdenek el vitatkozni, milyen szögben tartsák a fecskendőt. Márpedig ég a jogállam és a Bizottságnak oltania kell, tette hozzá. Hiszen a gondok nem most merültek fel a magyaroknál és a lengyeleknél, miközben nagy pénzeket markolnak fel Brüsszeltől. Az ellenük szóló bizonyítékok igen nyomósak és a késlekedés további nagy károkat okoz – mondják az indítványt támogató törvényhozók. Egyikük, a zöld Daniel Freund arra emlékeztet, hogy Magyarország nap mint nap kész tényekkel rukkol ki. Le kellett állnia a Klubrádiónak, az újságokat hamarosan nem kézbesítik, ezalatt a Fidesz-kormány egyre körmönfontabb módszereket vet be, hogy lenyúlja az EU-pénzeket. Azok jó részére egyébként már keresztet lehet vetni.
FAZ Harapófogóba került a magyar diplomácia, mielőtt az EU meghozta a maga szankcióját Kína ellen az emberi jogok megsértése miatt. Egyrészt Peking igyekezett a maga oldalára állítani, miután az Orbán-kormány 4 éve már megakadályozta, hogy az ENSZ illetékes tanácsa elítélje az ázsiai nagyhatalmat. Ám most a próbálkozás felsült, amit előre jelzett, hogy a legutóbbi Selyemút-csúcskonferenciára, amelyen 12 uniós tagállam vett részt, az észtek és a lettek csupán alacsonyabb rangú delegációt küldtek. De hogy mekkora küzdelem zajlott a színfalak mögött, az kiderül abból, hogy az előkészületek ezúttal három napon át zajlottak az unió Politikai és Biztonságpolitikai Bizottságában. A magyarok meggyőzésébe még az USA is beszállt. Kína válasza az volt, hogy megtorló intézkedéseket rendelt el az egész testület ellen, ami nem sült jól el, mert a nagykövetek ugyan nem léphetnek be az országba, ám ez csak összefogásra serkenti a tagállamokat. De kudarcot vallott tavaly a maszkdiplomácia is, mert nem elég, hogy az áru minősége gyakorta igen silány volt, a nyugati partnereket az is felhergelte, hogy Kína politikai befolyásra akart szert tenni a szállítmányokkal. És egyre inkább gyanakodva nézik az olyan befektetéseket, mint az volt, hogy Peking megvette a pireuszi kikötőt. Egy európai diplomata úgy foglalta össze a lényeget: az EU már túljutott saját naivitásán és pontosan érti, hogy a kínai vezetés világuralomra tör. Nem véletlen, hogy a napokban tartott NATO-tanácskozáson az amerikai külügyminiszter a nyugati demokrácia szemszögéből az első számú veszélyforrásnak nevezte Kínát, amely ráadásul éket próbál verni a transz-atlanti szövetség tagjai közé. Blinken igyekezett megnyugtatni a többieket, hogy Washington nem akar új viszályt, és azt sem ellenzi, hogy az európaiak együttműködjenek Pekinggel olyan kérdésekben, mint a klímavédelem vagy a járvány elleni küzdelem.
Reuters Magyarország a járvány egyik melegágya lett, de olyannyira, hogy most már leelőzte az eddigi világelső Csehországot a napi halottak számát tekintve. Szakértők szerint az ok az, hogy most már szinte kizárólag az igen virulens brit variáns pusztít. Azon felül az egész régióban sok a nagy gyár, ahol általában nem lehetséges a távmunka, és a kormányok ezúttal vonakodnak zárlatot elrendelni, mert a múlt évi visszaesés után nem akarnak újabb csapást mérni a gazdaságra. Az egész térségben küszködnek a kórházak, hogy el tudják látni a rengeteg koronabeteget, ezen belül a magyar egészségügy különösen nagy nyomás alá került. A hónap elején nagyjából az ágazat 4 ezer dolgozója vette a kalapját, mert nem kért az orbáni reformokból. Ám a kilépések csak súlyosbították az évek óta tartó szakemberhiányt. A fertőzésveszély ellensúlyozására idáig 1,7 millió ember kapott legalább egy oltást, de még ez sem elég. Az alacsonyabb jövedelmekből az következik, hogy többen kénytelenek eljárni munkába, márpedig ily módon fokozottan kiteszik magukat a veszélynek. De az is közrehat, hogy az érintett kormányok kevesebb táppénzt fizetnek, mint amennyit nyugaton szokás. Orbán Viktor mégis azt puhatolja, hogy óvatosan újra megnyitnák a boltokat, noha a ragály terjed.
Bloomberg Jóllehet a magyar kormány gyorsabban oltja be a lakosságot, mint a legtöbb uniós tag, az ország mégis a földkerekség legsúlyosabb adatait produkálja: a népességszámhoz viszonyítva sehol sem szed ennyi áldozatot a járvány. Az eltelt 7 napban 151,4 halálesetet regisztráltak egymillió főre vetítve, ugyanakkor az oltások alapján csak Málta áll jobban. A magyarok ötféle vakcina közül választhatnak, igaz, a Szputnyik V-t és a Sinopharmot még nem engedélyezte az európai hatóság. De a helyzet rávilágít, hogy egymagában nem sokat ér, ha immunitást adnak a lakosságnak, szükség van igen kemény korlátozásokra is. Magyar orvosok pont ezt sürgetik, miután kórházak már önkéntesek közreműködésére szorulnak a páciensek ellátásához. Orbán azonban csupán az érvényben lévő intézkedések hatályát hosszabbította meg, Ugyanakkor arról tárgyal, hogy miként lehetne enyhíteni a szigoron, ahelyett, hogy bekeményítene.
Le Monde Izraelben szerencsésen lezajlottak a választások, de az országban példátlan veszélybe került a demokrácia Netanjahu alatt, noha az állapotokat nem lehet egy lapon említeni azzal, ami az orbáni Magyarországon történik, vagy amit Trump művelt. Így értékeli a helyzetet a tekintélyes párizsi politikatudományi egyetem, a Science Po egyik nyugalmazott professzora. Samy Cohen szerint azonban az izraeli kormányfő is bőszen támadja az ellensúlyokat és közintézményeket – a népakaratra hivatkozva. Az Alkotmánybíróság elleni fellépésben még nem jutott arra a szintre, mint magyar kollégája, de egyértelmű, hogy a nemzeti-vallási jobboldal ki akarja iktatni a törvények alkotmányossági felügyeletét. A Legfelsőbb Bíróság meggyengítése végzetes csapást jelent a jogállamra nézve. A miniszterelnök is próbálja megosztani a társadalmat, hogy lehetőleg semmi se akadályozza uralmát, miközben a nemzeti egységet és az arabok támogatását sürgeti. Mindent egybevéve nagyon-nagyon beteg az izraeli demokrácia, hiszen baj van a fékekkel és ellensúlyokkal, a kisebbségek alapjogai sérülnek, íratlan szabályokat nem tartanak be és nyoma sincs a politikai mérsékletnek. A közös értékeket Izraelben még soha nem vonták kétségbe olyan nyíltan, mint Netanjahu 12 éve alatt, a szélsőjobbos szövetség égisze alatt. A támadások ráadásul nem csillapodnak az ellenzék, a civilek és az arabok ellen. A hivatkozási alapot a zsidó nemzetállam alkotmánya adja. Aszerint az ország csakis a zsidóké. A Legfelsőbb Bíróságot pedig sürgetik, hogy hajoljon meg a nép választott képviselőinek akarata előtt. Netanjahu úgy állítja be, hogy összeesküvés célpontja, mintha új Dreyfus lenne. Miközben az ország történetében példátlan módon hivatali idejében több vádpont alapján bírósági eljárás van folyamatban ellene. Ám ő azon dolgozik, hogy lejárassa az igazságszolgáltatást és felrúgja a demokratikus normákat. A helyzet semmiféle derűlátásra nem ad okot. A baloldal még sosem volt ennyire vértelen. A bíróságok függetlensége, a hatalmi ágak szétválasztása és a közvélemény ellenállása alapvető volna a demokrácia védelmében. Ám az emberek nagy része közönyös. Ugyanakkor ha a kormányfő hatalmon marad, a nála is radikálisabb ultraortodoxokkal karöltve, akkor arra kell felkészülni, hogy még pusztítóbb roham indul a jogállam ellen.
Die Presse A Kurier után a vezető osztrák lap sem megy el amellett, hogy Tóth Krisztina változatlanul sértegetések és fenyegetések célpontja a közösségi hálón, miután kifogásolta olyan ikonikus szerzők nőképét, mint Jókai Mór. A helyzet már odáig fajult, hogy jószerével az utcára sem mer kimenni. Szerinte a jelek nagyon is afelé mutatnak, hogy kormány közeli orgánumok összehangolt kampányt folytatnak ellene. A helyzet megértetésére a Die Presse kitér arra, hogy Jókait imádja a közvélemény, hazafiságának máig ható jelképes politika ereje van, arról nem beszélve, hogy annak idején mennyire támogatta a magyar irodalmat és nyelvet a Habsburgokkal szemben. Az újság is idézi Bárány Anzelmnek, a Bécsi Collegium Hungaricum igazgatójának levelét, amelyet több osztrák alkotóközösség tiltakozásra válaszul küldött, és amely azt hangsúlyozza, hogy végignézte a magyar sajtót, de abban semmi nem támasztja alá, hogy az írónőt rasszista vagy szexista alapon támadnák. Központilag irányított hadjáratról meg végképp nincs szó. De ha mégis érkeznének fenyegetések, akkor forduljon nyugodtan a rendőrséghez.

Ki tudja, hol áll meg? - drámai fejlemények a máltai újságírógyilkosság ügyében

Bártfai Gergely (Málta)
Publikálás dátuma
2021.03.25. 07:00

Fotó: MINAKO SASAKO / YOMIURI / AFP
Vádalkut kötnének a gyilkosok, rács mögött a volt miniszterelnöki kabinetfőnök, nyomást gyakorol az Európai Parlament.
Újabb két máltai maffiózó ajánlott alkut az igazságszolgáltatásnak. A Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával (2017) vádolt Degiorgio fivérek, Alfred és George ügyvédeikkel üzentek: elnöki kegyelmet kérnek, cserébe kitálalnának a hírhedt merényletről, értelmi szerzőként megneveznének egy exminisztert, illetve egy közvetítőt is. Ezen túl információval szolgálnának egy máig felderítetlen fegyveres rablásról, sőt egy másik gyilkosságról is, amelynek szerintük szintén van politikus érintettje. Harmadik társuk már megkötötte a maga alkuját: Vince Muscat februárban ismerte be, hogy részt vett a korrupcióellenes blogger megölésében, részletes vallomása fejében 15 év börtönre ítélték, egy korábbi emberölési ügyben pedig kegyelmet kapott. Közben az omertát, a hallgatás parancsát megtörő, 59 éves Muscat folytatta sokkoló vallomását a bíróságon. Elmondta, hogy miután felrobbantották az asszony kocsiját, majd megsemmisítették az akcióhoz használt telefonokat, beültek egy teára. Arra a kérdésre, hogy tudomása szerint miért kellett meghalnia áldozatuknak, azt felelte: társaitól úgy hallotta, az újságíró fontos leleplezést készül közölni „valakiről”. Eskü alatt vallotta, hogy a pokolgépet Szicíliáról beszerző cinkosaik egyike, Robert Agius azt mondta neki: ha belekeverik az ügybe, „megbuktathatja a kormányt”. Egyelőre nem árulta el, ki az a jelenleg is hivatalban lévő miniszter, akit a múlt héten egy „nagy balhé” kapcsán említett, név nélkül. Ezt az aduját még tartogatja, sajtóhírek szerint már be is nyújtotta újabb kegyelmi kérvényét, amely további bűncselekményekben biztosítana neki mentességet. A hidegvérrel megölt oknyomozó riporter családja ellenzi a gyilkosok büntetlenségét. Amnesztiát az államfő adhat, de a kormány javaslata alapján, ezért a Degiorgiók ügyvédje felszólította a kabinetet: az érintett miniszter ne vegyen részt a döntésben. Az ügyészség Yorgen Fenech kétes hírű milliomost vádolja felbujtóként. A számos korrupciós botrányban érintett „kaszinókirály” és a bérgyilkosok között közvetítő Melvin Theuma volt az első, aki kegyelmet kapott beismerő vallomásáért. A taxis és piti bűnöző, bevallása szerint attól tartva, hogy elteszik láb alól, sok órányi hangfelvételt készített titokban. Ezek Fenech bűnösségére utalnak, ugyanakkor kétséges, hogy egyedül rendelte-e meg a merényletet. Muscat bűntársainak elejtett megjegyzéseiből feltételezi, két vezető politikus is benne lehetett. Keith Schembri volt miniszterelnöki kabinetfőnök és Chris Cardona korábbi gazdasági miniszter rágalomnak nevezi az állítást. Közben az Európai Parlament megszavazta, hogy csütörtöki ülésén napirendre tűzi a nyomozás új fejleményeit, illetve a „jogállamiság helyzetét”. A kezdeményező Európai Néppárt (EPP) így akar nyomást gyakorolni a máltai hatóságokra, mert a konzervatív frakció megítélése szerint félő, hogy tudatosan mentegetnek politikusokat. A vallettai kormány arra hivatkozva ellenezte a téma tárgyalását, hogy a plenáris vita megelőlegezné a bírósági ítéletet, ám álláspontjával a szocialisták támogatása ellenére is kisebbségben maradt. David Casa, az ellenzéki Nemzeti Párt (PN) EP-képviselője úgy fogalmazott: „Máltát kell megvédeni a kormányától, nem pedig fordítva. Nem fogunk tétlenül állni, amíg mások próbálják szőnyeg alá söpörni az igazságot.” A hírbe hozott Schembri, aki kabinetfőnökként sokáig a szigetország egyik legbefolyásosabb embere volt, már rács mögött van. A hétvégén helyezték előzetes letartóztatásba. Jogi értelemben nem Daphne Caruana Galizia megölése miatt, de figyelemre méltó, hogy olyan korrupciós ügyekről van szó, amelyekről először éppen a későbbi áldozat írt blogján, nem sokkal a halála előtt. A bíró pénteken dönt arról, hogy óvadék ellenében kiengedjék-e Schembrit. Elsőre azzal utasították el a kérelmét, hogy tartani kell attól, szabadlábon akadályozná a nyomozást. Vele együtt 11 embert gyanúsítottak meg; köztük van 72 éves apja is, aki az egyik családi cégét vezette. A felsorolt bűncselekmények között szerepel vesztegetés, pénzmosás, csalás, okirat-hamisítás, a számviteli szabályok megsértése, illetve néhányuknál bűnszervezetben való részvétel is. Az aktákban egyelőre két esetről van szó. Az egyik az úgynevezett aranyútlevél-programmal kapcsolatos: a kabinetfőnök és egy kormányközeli magáncég, a Nexia BT vezetői a gyanú szerint pénzért árulták a máltai állampolgárságot külföldieknek. A másikban Adrian Hillmant, az Allied Newspapers korábbi ügyvezető igazgatóját vesztegették meg. Ez a kiadóvállalat jelenteti meg az ország legnagyobb angol nyelvű napilapját. A Times of Malta kedden szerkesztőségi cikkben fordult olvasóihoz, amelyben azt írták, hogy az „áldozatai ennek a piszkos ügynek”. Az újságíróknak nincs takargatnivalójuk, és azt ígérik, tovább folytatják a gyanús témák feltárását akkor is, ha munkaadójuk érintett. 

Brüsszel felgyorsítja a módosított oltóanyagok engedélyezését

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.24. 21:39

Fotó: NATHAN LAINE / AFP
Az új rendelkezések azt akarják könnyíteni, hogy a vállalatok időben összegyűjtsék a szükséges bizonyítékokat az engedélyezéshez.
Az Európai Bizottság új, azonnali intézkedést vezet be a koronavírus elleni módosított oltóanyagok engedélyezésének felgyorsítására, ezt követően elegendő lesz kevesebb kiegészítő adatot benyújtani az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) az ilyen vakcinák engedélyezéséhez – közölte az uniós végrehajtó testület szerdán.
A tájékoztatás szerint a rendeletmódosításra azért volt szükség, mert a vakcinák vírusmutánsokkal szembeni hatékonyságának biztosításához szükség lehet a már engedélyezett oltóanyagok hatóanyagainak módosítására.

Az emberi influenza elleni vakcinák módosításához használt módszerre támaszkodva a koronavírus-variánsokról szóló módosított rendelet meghatározza, hogy mely rendelkezéseket kell alkalmazni az engedélyezett oltóanyagok hatóanyagának módosításaira.
A frissített rendelet értelmében az engedélyezett vakcinák bármilyen módosítása egyszerűsített eljárással történhet, és az új rendelkezések hatálya valamennyi koronavírus-variánsra kiterjed.

A vonatkozó uniós jogszabályok olyan rendelkezésekkel is kiegészülnek, amelyek segítségével a vállalatok arra összpontosíthatnak, hogy a szükséges bizonyítékokat időben összegyűjtsék. A közlemény idézte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki azt mondta: a rendeletmódosítás célja, hogy megerősítse és felgyorsítsa a különböző vírusvariánsokkal kapcsolatos uniós válaszlépéseket.  – Lehetővé tesszük az EMA számára, hogy lerövidítse az új variánsokkal szemben védelmet nyújtó módosított vakcinák hatósági jóváhagyására szolgáló eljárást. A gyorsabb engedélyezés azt jelenti, hogy több vakcina kerül forgalomba, és több embert lehet beoltani Európában – fogalmazott a brüsszeli EU-testület elnöke.