Ahogy az várható volt, az uniópártoknál egyre fagyosabb a hangulat a március 14-én megrendezett baden württemberg-i és rajnavidék-pfalzi tartományi választás óta, amelyeken a CDU gyászosan szerepelt. A kereszténydemokraták népszerűsége folyamatosan csökken, a Zöldeké viszont rendületlenül emelkedik. A felmérések mind ijesztőbbek. A CDU népszerűsége néhány hét alatt érte el a tavaly márciusi mélypontot, amikor több iroda is 30 százalék alatt mérte a kereszténydemokratákat. Az akkori válság nyomán lemondott a párt elnöki tisztségéről Annegret Kramp-Karrenbauer. Egy-két hónap alatt aztán sikerült elsimítani a gondokat, amiben a koronavírus-járvány is segítette a pártot. Júliusra több felmérés már 40 százalék közelében mérte.
Az idei év azonban eddig teljes csőd. A vakcinabeszerzéssel kapcsolatos mulasztások már eleve megrendítették a CDU-ba vetett bizalmat, de a nehézségeket csak tetézte, hogy az uniópártok több képviselőjéről derült ki, nem csekély közvetítői díjra tettek szert a maszkbeszerzésnél, vagyis nyerészkedtek, amikor súlyos egészségügyi válsághelyzetbe került az ország.
A CDU szempontjából az a legaggasztóbb, hogy most nincs fény az alagút végén. Angela Merkel már csak néhány hónapig marad kancellár, ráadásul a kereszténydemokratáknál befolyása minimálisra csökkent. A válságot ráadásul elmélyítheti az a konkurenciaharc, ami Armin Laschet, a párt januárban megválasztott elnöke és a CSU elnöke, Markus Söder között tört ki. Az uniópártok egyre leplezetlenebb belső feszültsége csak azt eredményezheti, hogy a környezetvédők hamarosan beérhetik a CDU/CSU-t a közvéleménykutatásokban. Ám amíg nem dől el, melyikük lesz az uniópártok kancellárjelöltje a szeptember végén esedékes parlamenti választáson, addig aligha áll helyre a belső béke. Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke eredetileg azt közölte, hogy húsvét és pünkösd között döntik el a kérdést, de hírek szerint most már úgy gondolja, áprilisban pontot kell tenni az ügy végére. Söder erre a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjújában kissé sértetten azt mondta, őt erről még nem tájékoztatta a CDU elnöke.
Látható ugyanakkor, hogy a kettejük közötti viszony szinte napról napra rosszabbodik. Amikor a CDU másfél hete csúfosan leszerepelt a tartományi választásokon, Söder név említése nélkül kijelentette, „aki vezetni akar, s aki az első számú vezetővé akar válni, annak a munkájával is igazolnia kell mindezt”. Nem kell sokat gondolkodni azon, kire is gondolhatott.
A CDU-nál, legalábbis a Laschetet támogató szárnynál egyre nagyobb ellenszenvvel figyelik Söder akciózását. „Ha tudod, hogy a nagy testvér ilyen slamasztikába került, nem azt csinálod, aminek hétfőn lehettünk tanúi” – mondta a bajor miniszterelnök kijelentése kapcsán a CDU egyik forrása a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak. Mi is történt múlt hétfőn? Söder azt javasolta, hogy a választások közeledtével egyfajta árnyékkormányt, a „jövő csapatát” hozzák létre. Ez a javaslat azért keltett megütközést, mert a CSU elnöke ezt a felvetését előzőleg sem a kancellárral, sem a CDU vezetésével nem beszélte meg. Bár hírek szerint maga Laschet is kérlelte Södert arra, tartózkodjon a nyílt bírálatoktól, ő nem állt meg, s úgy nyilatkozott, a CDU tartományi választási vereségeinek „nem csak helyi okai vannak”.
Egyre nyíltabb tehát a hatalmi harc a két politikus között, a CDU-nál pedig mind nagyobb az elégedetlenség a bajor miniszterelnökkel szemben, sokaknál visszatetszést keltett Södernek az a kijelentése, miszerint megengedhetetlen, hogy Európából oltóanyag "szivárogjon ki", ami úgy értelmezhető, hogy exportstopot vetne ki az EU-ban előállított vakcinákra. Johann Wadephul, a Bundestag frakcióvezetőhelyettese szerint egy ilyen lépés megmérgezné a transzatlanti kapcsolatokat. Hasonlóképpen vélekedett Roderich Kiesewetter, a Bundestag külügyi bizottságának tagja is.
A vita alapvetően középpontjában persze nem a vakcinákkal kapcsolatos kivtelistop áll. S itt azért nem is csak Laschet kontra Söder ügyről van szó, hiszen a CDU-ban is egyre többen kezdtek kételkedni Armin Laschetnek a kancellári tisztségre való alkalmassága kapcsán. Söder viszont olyan politikus, akinek nagyon jó szimata van arra, hogy kihasználja a helyzetet és lecsapjon akkor, amikor ezt a legalkalmasabbnak látja. Horst Seehofer, a CSU előző elnöke, korábbi bajor kormányfő, jelenlegi szövetségi belügyminiszter tudna is erről mesélni. A Spiegel például azt állapította meg, a nyugalmat sugározni próbáló Laschet tipikusan az a személy, aki békeidőben a legalkalmasabb személy lenne a kancellári tisztségre, csakhogy most minden van, csak béke nem. Laschet képes „belealudni” a dolgokba, a tartományi választás fiaskója után például egy nappal reagált csak, Söder viszont sokkal gyorsabb nála. Így történt a maszkbeszerzésekkel kapcsolatos botrány ügyében is: a bajor kormányfő ellentámadásba ment át. Vasárnap egy tízpontos tervezetet mutatott be ő és a CSU főtitkára, Markus Blume, amely előirányozza mindazon parlamenti képviselők szigorú vizsgálatát, akik bármilyen mellékes jövedelemmel rendelkeznek. Söder elmondta, teljesen átfogó képet akarnak alkotni a képviselők „mellékeseiről”.
Ez a lépés szintén egy újabb fejezete lehet a CDU és a CSU vezetője versengésének, hiszen az is állhat a fellépés mögött, hogy így illusztrálják, Söder mennyivel alkalmasabb a válsághelyzetek kezelésére. Bár a Keresztényszociális Unió politikusai is belekeveredtek a maszkvásárlásokkal és más lobbitekévenységekkel kapcsolatos botrányokra, valószínűtlen, hogy Söder népszerűségét az ügy annyira megtépázná, mint Laschetét. Az ARD által közölt legutóbbi felmérés is ezt támasztotta alá: a megkérdezettek 51 százaléka közölte azt, hogy a bajor miniszterelnök az uniópártok jó kancellárjelöltje lenne. Laschet esetében ez az arány 22 százalék. Akkora tehát a különbség kettejük között, hogy a trend aligha változik meg a következő hetekben, a kancellárjelölti vita eldöntéséig. Markus Blume ezzel kapcsolatban az Augsburger Allgemeine Zeitungban kijelentette, annak kell vezetnie az uniópártokat a választási kampányban, akinek a legjobb esélyei vannak.
Söder egyedüli gondja az, hiába népszerűbb, a CDU-nál is befolyásos támogatókat kellene szereznie. Arra ugyanis valószínűleg hiába vár, hogy Laschet magától mondjon le a javára a kancellárjelöltségről. Legutóbb 2002-ben volt példa arra, hogy keresztényszociális politikus, Edmund Stoiber volt az unópártok jelöltje, akkor ezt az tette lehetővé, hogy a befolyásos hesseni CDU akkori vezetője, Roland Koch mellette állt ki. Egyelőre azonban túl csendesek Laschet bírálói. A nagy kérdés: meddig.
A Fidesz csak rosszul járhat
Milyen hatással van a magyar kormánypártra a CDU válsága? A Fidesz számára a legkedvezőbb nyilván az lenne, ha Armin Laschet lenne a következő német kancellár. Amennyiben a CDU elnöke visszalépne a lehetőségtől, akkor az rövid időn belül a második súlyos csapás lenne külpolitikai szempontból a magyar kormánypárt számára az Európai Néppárttal való szakítás után. Talán már CDU-s párttársait is egyre jobban idegesíti, hogy Laschet mennyire kesztyűskézzel bánik a Fidesszel. Markus Söder viszont teljesen máshogy viszonyul Orbánékhoz. Hol van már az az idő, amikor a CSU volt a legnagyobb Európai párfogója Orbánnak? Söder volt a német politikusok közül az első, aki azt mondta, a Fidesznek ki kell lépnie az Európai Néppártból. A Süddeutsche Zeitungnak néhány hete elmondta, azzal, hogy a magyar kormánypárt újra akarja szervezni a teljes európai jobboldalt, a párt „véglegesen búcsút intett a kereszténydemokrata értékeknek és alapelveknek”. Hozzátette: "az utazót nem szabad feltartóztatni”.
Söder már korábban sem fogta vissza magát, ha a Fidesz bírálatáról volt szó. 2019 májusában elutasította Orbánnak azt a javaslatát, miszerint az Európai Néppártnak az Európai Parlamentben a jobboldali populistákkal kellene együttműködnie. Mint fogalmazott, ez Európa végét jelentené. Később rossz jelzésnek minősítette és élesen bírálta, hogy Orbán Budapesten fogadta Matteo Salvini akkori olasz belügyminisztert, a jobboldali radikális Liga elnökét. Nem sokkal ezt megelőzően, 2019 márciusában Söder úgy fogalmazott, „Az út, amin Orbán jár, nem a mi utunk”.
Münchenben vélhetően nem talált kedvező fogadtatásra a magyar kormányfőnek az a tavaly márciusi levele, amelyben Donald Tuskra, az EPP elnökére panaszkodott. Söder és Manfred Weber, az EPP CSU-tag frakcióvezetője között jó a viszony, s a bajor kormányfőt kifejezetten irritálhatja az a stílus, ahogy a magyar miniszterelnök rendre Webert bírálja. Ez is magyarázhatja, hogy Söder - elődeivel szemben - nem invitálta Münchenbe a magyar miniszterelnököt.
Az uniópártok népszerűsége zuhanása miatt most már az sem zárható ki, hogy nem a CDU/CSU politikusa lesz a következő német kancellár. Egyre kisebb a különbség az uniópártok és a Zöldek között, így elvileg akár környezetvédő politikus is beleülhet a kancellári székbe. Egyre több szó van arról, hogy a Zöldek női társelnökének, Annalena Baerbocknak kellene indulnia a pártból a kancellári tisztségért. A politikus már 2019-ben felszólította az Európai Néppártot, zárja ki tagjai közül a Fideszt. Így már ebből sejthetjük, mennyire lenne szívélyes a magyar kormánypárttal.
Persze az is tény: ha Laschet nem lenne kancellárjelölt, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként továbbra is a német politika fontos tényezője marad, s tartománya a legfontosabb befektető Magyarországon. Attól azért nem kell tartania a Fidesznek, hogy egy a párt szempontjából előnytelen kormányváltás esetén a német befektetők tömegesen kerülnék el az országot.
